Back to top

Méhek és drónok keresnek aknákat Horvátországban

Bár a méheknek számos erénye közösmert, azt csak kevesen tudják róluk, hogy a bombák felderítésében is az ember segítségére lehetnek. Horvát és bosznia-hercegovinai tudósok évek óta tökéletesítik a módszert, hogy a Föld számára nélkülözhetetlen rovarok a föld alatti aknamezők felderítésében is használhatók legyenek.

Drónokkal rögzítik az aknakereső méhek mozgását
Az angol drone kifejezés méh herét jelent
Fotó: pixabay
A módszer azon alapul, hogy

a méhek biológiai antennájukkal felismerik a TNT robbanóanyag szagát,

miután arra kondicionálták őket, hogy összekapcsolják azt a cukoroldatéval. A gond azonban az, hogy az ember számára nem tanácsos követni őket az aknamezőre, amely fölött élelem reményében vidáman kavarognak.

Emiatt jöttek a képbe a drónok, amelyeket egyébként éppen ezekről a hasznos, döngicsélő rovarokról neveztek el. (Az angol drone kifejezés magyar jelentése: méh here.) Egy bosznia-hercegovinai és horvátországi kutatókból álló csapat kifejlesztett egy módszert arra, hogyan lehet a méheket munka közben drónokkal megfigyelni.

A pilóta nélküli légi járművek repülés közben rögzítik a rovarok mozgását, amelyet később speciális számítógépes program elemez, hogy kiderítsék, hol rejtőzhetnek az aknák a földben.

Drónokkal rögzítik az aknakereső méhek mozgását
Az angol drone kifejezés méh herét jelent
Fotó: pixabay
Az évtizedekkel ezelőtti háborúk alatt eltemetett robbanóeszközök ugyanis napjainkban is halálos fenyegetést jelentenek a világ számos részén. Becslések szerint Bosznia-Hercegovinában mintegy nyolcvanezer, Horvátországban pedig további mintegy harmincezer felderítetlen taposóakna maradt a ’90-es évekből, a délszláv háború idejéből. A hatástalanítás hosszú távú, költséges és nehéz feladat a kormányok számára, a technológiai újítások azonban változást hozhatnak.

"Szerettük volna kivonni az embereket a lehetséges veszélyek alól, és megpróbáltunk drónokat használni"

- mondta Vladimir Risojević a bosznia-hercegovinai Banja Luka Egyetemről.

A méhek felderítésben való kiképzése egy másik kutatócsoporthoz köthető, amely a 2010-es évek első felében kezdett kísérletezni a méhek aknamentesítésben való hasznosításával a Zágrábi Egyetemen.

Amire Risojević professzor elmondása szerint csapatával rájött, az az, hogy a számítógépek segítséget nyújthatnak, ha automatikusan elemzik az aknakereső méhekről készült felvételeket.

A drónok által készített videófelvételeken persze nagyon nehéz beazonosítani a repülő méheket.

"Voltak pillanatok, amikor azt hittem, őrültek vagyunk, hogy egyáltalán próbálkozunk ezzel a módszerrel

– mondta Vladimir Risojević -, de az eredményeink kellemes meglepetést okoztak számunkra."

A csapat drón által rögzített, kültéri területről készített felvételekkel kezdte, amelyekre "szintetikus méheket" helyeztek ki. Amikor sikerült elérni, hogy a szintetikus méhek megkülönböztethetők legyenek a valódi méhekről készült felvételektől, egy gépi tanulási algoritmust hoztak létre, amely képes a foltok pontos észlelésére és követésére a képernyőn. Egy friss publikációjuk szerint ez az algoritmus 80 százalékban pontosnak bizonyult a méhek követésében.

A kutatók ezután hatástalanított aknákat temettek el egy horvát bánya területén, hogy meglássák, hogyan teljesít a rendszer hiteles körülmények között. A teszt eredményeinek részleteit ugyan még nem hozták nyilvánosságra, de Risojević professzor szerint

szoros összefüggés volt a méhek csoportosulása és az ismert aknák helye között.

A számítógépes program a beporzás megfigyelésére is alkalmas lehet
Fotó: pixabay
Néhány évbe még biztosan beletelhet, amíg a módszert sikerül annyira tökéletesíteni, hogy éles aknamezőn is használni fogják, de a vadon élő rovarok nyomon követésére kifejlesztett számítógépes program a beporzás megfigyelésére is alkalmas lehet. A beporzó rovarok száma ugyanis világszerte drámaian csökken, ami az egész bolygó ökoszisztémájára hatással van.

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.

Lehet, hogy szúnyogok és bolhák terjesztik az afrikai sertéspestist?

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Szúnyogmonitor egy újabb járvány kialakulásának megelőzéséért

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) egy új weboldalt hozott létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék azokat az invazív szúnyogfajokat, amelyek az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat terjesztik.

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

Kolozsvári kutatók szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

Tavaszi két méhcsaládos felerősítés

A koratavasz a méhesben a méhcsaládok kiegyenlítésének az időszaka. A méhész ilyenkor készíti fel az állományát a reményteli hordásokra, legfőként a főhordásra, az akácra. Az alábbiakban egy idehaza kevésbé ismert kiegyenlítési módszert szeretnék bemutatni, melyet néhány éve sikerrel alkalmazok.

A fogyasztói magatartást vizsgálták

A Motivaction piackutató ügynökség rendszeresen végez felméréseket az európai fogyasztói magatartásról – különös tekintettel a virág- és dísznövényvásárlási szokásokra – a Holland Virágiroda megbízásából. Az eredményekből levont következtetések aztán átültethetők a marketingeszközökbe és felhasználhatók a reklámkampányok során.