0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 23.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Erről szólt az a közösen megírt cikkünk, mely a Kertészet és Szőlészet idei 11. számában is olvasható.

Égető kérdés, hogy az idén mivel tudjuk permetezni a vadgesztenyéket.

A Nomolt 15 SC, a Cascade 5 EC és a Rimon 10 EC engedélyének visszavonása után már nem használható vadgesztenyében a Runner 2 F sem. A Dimilin 25 WP még elvileg bevethető lenne díszfák, díszcserjék és a vadgesztenye esetében is, de már tavaly sem hozta be a gyártója, mert úgy látta, hogy a forgalmazás költségeit sem fedeznék az eladások bevételei.

Maradt a NeemAzal-T/S, illetve ennek a vadgesztenyére engedélyezett változata, a Camohrex Neem. Előnye, hogy ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett „bioszer”, nullanapos munkaegészségügyi várakozási idővel, és a méhekre nem jelölésköteles.

A készítményt vadgesztenyében vad­gesztenyelevél-aknázómoly ellen helyszíni megfigyelésre vagy térségi előrejelzésre alapozva a tojásrakás idején és a lárvakelés kezdetén kell alkalmazni.

Megfelelő hatása csak a fiatal lárvastádiumok ellen (L1-L2) van, a kártevők kifejlett alakjai ellen nem elégséges.

A permetlé mennyiségét a vadgesztenyefa koronaméretétől, illetve lombfelületétől, valamint az alkalmazott géptípustól függően kell megválasztani. Engedélyokirata szerint közterületen, valamint közösségi célt szolgáló területen csak kamarai tagsággal (Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara) rendelkező szakirányító irányításával juttatható ki. Tehát a permetezés időpontját nagy szakmai hozzáértéssel, pontosan kell kitűzni, és ezt be is kellene tartani. Reméljük, hogy ebbe nem szól bele az időjárás!

A közterületi engedéllyel rendelkező Mospilan 20 SG kiváló, felszívódó rovarölő, de már csak a levéllemez alá berágott, tehát már az aknakészítést elkezdő lárvák ellen hatásos.

Az utóbbi évekre jellemző, elhúzódó lárvakelés miatt valószínűleg többször is kellene vele permetezni egyetlen nemzedék alatt.

A már nem virágzó állományban a permetlé kombinálható a kontakt Decis Megával, mely az éppen jelen lévő repülő lepkéket gyéríti. Ezenkívül a növényvédelmi hatóságnál szükséghelyzeti engedélyt lehet kérni például a Coragen 20 SC-re, mely egyebek között az almatermésűeknél az aknázómolyokra is engedélyezett. Reméljük, beválik.

Egyre rapszodikusabban kezdik a rajzásukat az aknázómolyok, és gyakran egybefolynak a nemzedékek. Nem tudjuk meghatározni az újabb nemzedék indulását, és a régi technológia alapján, egyetlen permetezéssel megakadályozni a kártételüket. A szerkivonásokkal pedig még inkább beszűkültek a lehetőségeink, mert eltűntek a felsorolt tartamhatású rovarölők, melyekkel hetekig meggátolhattuk a hernyók berágását.

Az aknázómolyokat megcélzó, évente kétszeri permetezéssel már nem várhatjuk el a növényvédősöktől a 100%-ban aknamentes fák látványát.

Az EU növényvédelemmel kapcsolatos politikáját látva úgy tűnik, hogy ezzel a helyzettel a jövőben is számolnunk kell.

A permetezés technológiájában nincs változás. Az elmúlt évek tapasztalata alapján bebizonyosodott, hogy az önjáró légporlasztásos, légszállításos permetezőgépek váltak be a legjobban a nagyméretű fák permetezésénél. A nehezen megközelíthető helyszíneken a hagyományos szórópisztolyos gépeket vagy a motoros háti gépeket lehet csak használni. A munkavédelmi előírások betartásáért a növényorvos a felelős.

Zsigó György

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Forrás: Kertészet és Szőlészet