Back to top

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Egy kilónyi brojler előállításának költsége 300 forint körül van, míg az átvételi ár alig 266 forint, és hasonló a helyzet a sertéssel is. Nagy kérdés, vajon önköltségi ár alatt meddig tudnak értékesíteni a gazdák, vagy tovább tudják hárítani a termékpálya többi szereplői felé is a terheket? Tudjuk, 3-4 éve csökken a világon a búza és a kukorica átmenő készlete, s emiatt drágul a takarmány.

Nekünk az exportárakkal kell versenyeznünk, hogy itthon tudjuk tartani a gabonát.

„Aki ma a takarmányiparban dolgozik, céltáblának érzi magát”- fogalmazta meg tapasztalatait Kulik Zoltán. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, a mostanihoz hasonló árrobbanás nem volt tapasztalható. A takarmánygyártás 2019-ig dinamikusan fejlődött – ebben nagy szerepet játszottak a Dél-Amerikai országok -, majd ez a fejlődés megállt.

Hazánkban 2019-ben – de 2020-ban sem sokat változtak az adatok – összesen 3,778 millió tonna takarmányt állítottunk elő, amiből közel 1,4 millió tonnát csak a kukorica tett ki.

Az additívek – vitaminok, fehérjék – ára is folyamatosan emelkedett, s mivel zömmel import termékről van szó, a forint árfolyam változása is nagy szerepet játszik.

Érdemes megemlíteni, hogy a tej, illetve a hús drágulásában a premixek csak 8-12 százalékkal felelősek. Ez a tejnél literenként 0,3 forintot jelent, míg a hízóknál is csak 3 forintot kilónként. Az árakat sokkal nagyobb mértékben határozzák meg a szemestakarmányok és a fehérjék. Ez például a tej esetében 8 forintot, míg a sertéseknél 45-50 forintot, s a brojlernél 55-60 forintot is  jelenthet.

 

A szakember gyakorlati oldalról is megvizsgálta az alapanyag-ár növekedés költséghatásait. Ez egy átlagos 500-as tejelő tehén állomány - évi 4,5 millió liter tej - esetén 50 milliós plusz kiadást jelent. Ötszáz kocás nevelőtelepen – évi 13 ezer hízó előállításával számolva – 65 millió forintos többletet eredményez. Miközben 500 hektár, 8 tonna termésátlagú kukoricánál kilónként 20 forintos többletárral számolva, 80 milliós árbevétel növekedéssel számolhatunk.

A vezérigazgató megfogalmazásában, szétnyílt az agrárolló.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Ügyvezető igazgatója kiemelte, a 1990-2000-es években megnőtt a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt. Ebben szerepet játszott a népességnövekedés csakúgy, mint a fokozódó ipari felhasználás. Példaként elmondta, az USA kukoricatermésének 40 százalékából, míg az unió repcéjének feléből biodízel készül. Miközben a világválságokat a növénytermesztés megérezte – majd visszatértek az eredeti értékekre -, a húsárak ezt nem követték.

A szakember a Zöld Megállapodást elemezve felhívta a figyelmet,

az unió kínálati oldalról igyekszik szabályozni a folyamatokat.

Egyik oldalról csökkenteni akarják a mennyiségi kibocsájtást, miközben a minőségi termékekre helyeznék a hangsúlyt. Ebben pedig kiemelt szerepet kap a húsfogyasztás visszafogása (bár még nincsenek eldöntve sem a célok, sem az eszközök).

Egy biztos, a fogyasztói kedélyeket borzolják az áremelkedések, s senki nem látja a jövőt. Ráadásul most kerülnek a vágóhidakra azok az állatok, melyek már a drága takarmányon nőttek fel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.