Mi a csoda az a mimikri?
A mimikri az élővilág meglepően intelligens attrakciója, amely elsősorban az életben maradást szolgálja. Ez az utánzás olyan kifinomult módja, mely során az egyik élőlény egy másik faj jellegzetességeit (viselkedés, alak, szín, illat) ölti magára.
A megtévesztésnek különböző motivációi lehetnek, de mindenképpen valamilyen előny érdekében cselekszenek.
Tehát alapvetően vagy a vonzás vagy a taszítás, az elrettentés a cél.
Lépre csalás
A gyönyörű orchideafélék meglehetősen önző módszert választottak maguknak, hiszen úgy formálták a külsejüket, hogy az még vonzóbb legyen, és a rovarok körül zsongják őket.
Mindezzel veszik rá a gyanútlan hímeket, hogy elvégezzék a beporzást. Ez a taktika tehát csak a növények számára jár előnnyel, mivel a rászedett állatok hoppon maradnak, sem nőstényt nem találnak, és még egy csepp nektárt sem kapnak kárpótlásul.
Tettessük magunkat veszélyesnek
A csalán veszedelmes vegyi fegyverével hosszú ideig tartó kellemetlenséget okoz, ezért jobb elkerülni.
Ezért ezek a védtelenek arra apellálnak, hogy a leveleiknek a csalánéhoz való hasonlatossága kellőképpen elrettentő, és ezzel biztosítja számukra a nyugodt életet. Ilyen trükkhöz folyamodik az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), a fekete peszterce (Ballota nigra), valamint az árvacsalánfélék (Lamium sp.) és mint ahogy a nevük is utal rá a csalánlevelű harangvirág (Campanula trachelium) és a Veronica urticifolia.
Figyelem, imposztorok a láthatáron
Mi sem természetesebb annál, hogy amikor az ember áttért a földművelésre, elsődlegesen olyan növényeket keresett, amelyek a legjobban megfeleltek az igényeinek.
Akiket azonban nem választottak ki első körben nemcsak, hogy nem sértődtek meg, hanem egyenesen fellelkesedtek, hogy bemutatva a képességeiket kiérdemeljék az ember elismerését.
Ők maguk is nagyon vágyódtak arra, hogy az ember közelében lehessenek, mivel tudvalevő volt, hogy ez mekkora előnyökkel jár.
Egyikük, a tavaszi bükköny (Vicia sativa) addig- addig ügyeskedett, és alakította a magjának formáját (vavilovi mimikri), míg már alig lehetett megkülönböztetni a főzeléklencse (Lens culinaris) magjától. Hasonló módon édesgette magát az emberhez a rozs, mely korábban a gabonatermelés gyomnövénye volt. A rozs ősei búzának igyekezték álcázni magukat, mivel úgy „gondolták”, hogy az ember mellett jó dolguk lesz. Bejött a számításuk, mert idővel kiderült, hogy a soványabb talajon, és a hidegebb vidékeken jobban teljesítenek, mint a búza és az árpa.
Aki bárkit gond nélkül leutánoz
Ernesto Gianoli 2013-ban fedezte fel az utánzás királynőjének megdöbbentő, addig ismeretlen tulajdonságát.
A Boquila trifoliolata az alkalmazkodóképesség legelképesztőbb bizonyítékával szolgál a jelenleg ismert növények közül.
Mindenre elszántan védi magát, ugyanis a leveleinek alakját mindig a hozzá legközelebb eső növényhez igazítja.
A terv kivitelezésében nagy segítség számára, hogy egyébként kúszónövényként tölti napjait. Élete során többféle növényt is képes leutánozni, és „kedve szerint” változtatja a leveleinek alakját.
Bizonyára a saját védelmében teszi, hogy minimálisra csökkentse a leveleket érő károsodás kockázatát, de ennek a minden kétséget nélkülöző magyarázatát eddig elég jól sikerült eltitkolnia a tudósok elől.
De van itt egy sokkal izgalmasabb kérdés, miszerint honnan tudja, hogy mit kell, vagyis mit akar utánozni? Könnyen lehet, hogy a válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk, de ilyesmit nem igazán illő (=tudományosan elfogadott) feltételeznünk róla.
Elképzelhető, hogy csupán alaposan „megnézi” a vendéglátójának a levelét, majd hozzálát a „formabontáshoz”?
Őrültségnek hangzik, de talán nem lehetetlen. 1905-ben megjelent egy kedélyeket borzoló cikk Gottlieb Haberlandt-tól, aki a növények hámsejtjeit vizsgálva egy különös felfedezésre jött rá. Mégpedig arra, hogy a hámsejtek olyanok, mint a lencsék, és a fényen túlmenően az eléjük helyezett képeket is képesek továbbitani.
A későbbiekben Harold Wagner odáig merészkedett, hogy képeket készített különböző objektumokról az epidermisz sejtjeit lencseként használva, melyek határozottan felismerhetők voltak. Mindenesetre a növények számára akár már egy ilyen „primitív látás” is hatalmas segítség lehet abban, hogy még pontosabban utánozzanak.
A „láthatatlanság” még nem eltűnés
Akik egyszerűen csak nem akarnak annyira szem előtt lenni, a kamuflázs technikáját alkalmazva szinte beleolvadnak a környezetükbe.
Remek illusztráció erre a kavicsnövények esete, akik az „élettelen” környezet elemei által inspirálódtak.
Tévedés lenne azt gondolni, hogy a mimikri csak valami modern mutatvány, hiszen az élőlények évmilliók óta élnek vele és a cél talán szentesíti az eszközt.
MMG Direkt
Elindult a Magyar Mezőgazdaság új műsora, az MMG Direkt. Ezen a héten Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kiadó tulajdonos ügyvezetője beszélget a generációváltás nem éppen egyszerű folyamatáról Akác Balázzsal és ifjabb Akác Balázzsal, a Holstein Genetika Kft. ügyvezető igazgatóival. A teljes adást holnap, 2021.04.28-án nézheti meg a youtube csatornánkon.
De már most bepillanthat a beszélgetésbe – MMG Direkt röviden:
youtube://v/EtEaQhzz6i4
