Back to top

Klímaszabályozás és biológiai védelem

A növényházi palántanevelés és árutermelés során nagyon fontos a megfelelő klímaszabályozás. Minél jobban tudjuk ellenőrizni a berendezés klímáját, annál egészségesebbek és szebbek lesznek a növények. A sikeres biológiai védekezéshez is nélkülözhetetlen az egyenletes, az adott kultúra számára kedvező klíma tartása.

A Flora Hungaria nagybani virágpiacon rendezett Változások a technológiákban című szemináriumsorozaton Forray Alfréd foglalta össze a klímaszabályozás és a biológiai védekezés összefüggéseit. Az ideális klíma megteremtéséhez viszonylag magas, 4,5-7 méteres vápamagasságú növényházak alkalmasak, fontos feltétel a teljes felület 25-40%-os nyithatósága, és törekedni kell a gerincszellőztetésre.

A fűtés többféle lehet – talaj-, vegetációs, növekedési csőfűtés –, a lényeg, hogy egyenletesen legyen kialakítva a házban.

Energiaernyőre is szükség van. A korábban általában használt alumíniumcsíkos ernyő akár 75%-os energia-megtakarításra képes az éjszakai órákban, ám a nyitása nagyon nehézkes. Napjainkban inkább áttetsző diffúz ernyő, valamint az AC-fólia (antikondenz fólia) használata javasolt.

Fóliás növénytermesztésnél különösen fontos az aktív légmozgatás
Fotó: Forray Alfréd

A termesztőberendezés borítása lehet fólia, üveg vagy diffúz üveg. Az utóbbi hatására – a diffúz fóliához hasonlóan – a fényt a növények szórva kapják, emiatt szebbek, üdébbek lesznek. Értékes kultúrák esetében fontos a megfelelő hűtés. A Hollandiában elterjedt módszerrel ellentétben nálunk nem igazán megoldható a berendezés külső felületének a locsolása, ez túl nagy mennyiségű tiszta vizet igényelne. Itthon jellemzően a belső párásítás lehetséges, de ehhez is nagynyomású, modern párásítóra van szükség, mert a növényeket nem érheti a víz.

A megfelelő légcseréhez a gerincszellőzés a legjobb.

Hazánkban a dísznövénytermesztő berendezések többsége forráshiány miatt „patchwork” kertészet, mert a tulajdonosok az anyagi lehetőségeiktől függően általában mindig csak egy kicsit fejlesztettek. Az ilyen szétszabdalt szerkezetű termesztőberende­zések korszerűsítése ma már szinte lehetetlen, vagy túlságosan drága, gazdaságtalan lenne, hangsúlyozta Forray Alfréd.

Megfelelő hőmérséklet

A klímaszabályozás célja a növények asszimilátaigényének fedezése, a túlfűtöttség vagy alulfűtöttség elkerülésével. A fotoszintézis maximumra emelésével a növény a lehető legtöbb cukrot termeli, miközben a klíma szabályozásával a reggeli harmat lecsapódását is megakadályozzuk, és így nemcsak a gombabetegségeket előzhetjük meg, hanem időt nyerünk a kultúrának is: ha nem borítja a sztómákat a kondenzvíz, harmat, akkor a növény szépen tud fejlődni, foglalta össze a szakember.

A hőmérséklet az asszimiláta-elosz­tást is befolyásolja, például ha túl alacsonyan tartjuk, akkor a növény felső szöveteiben képződő keményítő nem bomlik le, és a növény nem tudja azt a növekedésre fordítani.

Forray Alfréd egy fontos összefüggésre is felhívta a figyelmet. Szerinte a növényház hőmérsékletét fényfüggővé kell tenni, mivel a decemberi gyenge, 100-150 Joule besugárzás mellett más hőmérsékletet érdemes tartani, mint a nyári, akár 3000 Joule besugárzásnál. Mivel a növény fejlődését az átlaghőmérséklet irányítja, ezért a mérések alapján nagyon fontos ismernünk a heti átlaghőmérsékletet a fóliában vagy üvegházban. Ha egy hétig a növény nagyon kevés hőt kap, akkor fejlődése akár meg is állhat, ám megfelelő hőpótlással a lemaradást a későbbiek során behozhatjuk. A szakember javaslata szerint a táblázatban feltüntetett besugárzás mellett az optimális hőmérséklet tartása lendületes fejlődést eredményez. Ha nincs a berendezésben CO2-trágyázás, akkor érdemes legalább 0,5 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet tartani.

A klímaszabályozásnál fontos még a ventiláció, becsukott ablakoknál is mozognia kell a levegőnek. Körülbelül 5-10%-os ablaknyitásnál a ventiláció már leállítható.

Telepítési körülmények

Ha a növény jól érzi magát, akkor a rajta lévő hasznos rovarok is. Ellenkező esetben, illetve amikor alacsony a hőmérséklet, inaktívak lesznek. Amíg a növény mindig az átlaghőmérsékletre reagál, addig a rovarok tevékenységéhez fontos a nappali hőmérséklet is. Így a természetes ellenségeknek is van optimális telepítési hőmérséklete, ez néhány esetben nagyon széles sáv, például a Stei­nernema feltiae fonálféreg 8 °C-tól egészen 33 °C-ig telepíthető. Általánosságban körülbelül 15 °C-os átlaghőmérsékleten lehet megkezdeni a biológiai védekezést, majd amikor kisüt a nap és 20-21 °C-ra emelkedik a hőmérséklet, akkor már szinte minden természetes ellenség telepíthető. Az Amblydromalus limonicus telepítése akár hidegtűrő növényeknél is elkezdhető.

A Steinernema feltiae fonálféreg telepítésekor néhány napig magas páratartalmat kell tartani.

Forray Alfréd szerint a növényház hőmérsékletét fényfüggővé kellene tenni
A ragadozó atkák számára minimum 60%-os páratartalom szükséges ahhoz, hogy eredményesek legyenek. A mediterrán térségből, Izraelből származó Amblyseius swirskii szárazabb körülmények között is alkalmazható, míg a Transeius montdorensis és az Amblydromalus limonicus ragadozó atkák számára a magasabb, 70-85%-os páratartalom az optimális. A szakember azonban azt is kiemelte, hogy a jó kondícióban lévő, jól öntözött növények levélfelületén kialakul az a mikroklíma, amely alkalmas a ragadozó atkák számára.

A tripsz ellen használt Orius laeviga­tus ragadozó poloska, illetve az Encarsia és Eretmocerus-fajok pedig nem érzékenyek a páratartalomra.

Hasznos segítők

Téli, kora tavaszi időszakban is – amikor még nincs megfelelő hőmérséklet a növényházban – szükség lehet a biológiai védekezés elindítására. Akkor a Neem fa kivonatát (Neemasal) ajánlott használni, 100 liter vízben 500 ml (virágzáskor 300 ml) adagban.

A készítmény lassan beszívódik a növények levelébe, hatására a kártevők, különösen a tripszek lassabban szaporodnak.

Kezdetben néhány héten keresztül legalább heti két kezelés javasolt, mivel „fel kell tölteni” a növényt a készítménnyel ahhoz, hogy a tripsz ellen hatékony legyen.

A dugványokat Entonem készítménnyel lehet kezelni, ez a parazita fonálféreg a tripsz és a tőzeglégy szaporodását gátolja. A hasznos parazita gombát tartalmazó, Trianum nevű készítmény a dugványokat védi, segítségével a növények jobban fejlődnek, egészségesebbek lesznek. A Trichoderma harzianum fajt kétféle formulációban lehet kijuttatni, a Trianum P feloldható por, a Trianum G pedig granulátum. Talajlakó gombafertőzésektől – fuzárium, pítium, szklero­tínia – védi a növényeket. A hasznos gomba hozzákapcsolódik a növényhez, dúsabb gyökérrendszer képződik, így a növény több tápanyaghoz jut, és jobban viseli az abiotikus stresszt.

Ragadozó atkák kijuttatása forgó rotátorral
Fotó: Forray Alfréd

Kimutatták, hogy a mangán és a vas felszívódásában is segít. Nagy öntözési ciklusokban pótlásra lehet szükség négy-hathetente.

A Steinernema feltiae rovarparazita fonálféregből félmillió darabot kell kijuttatni 1000 négyzetméterenként, 200-400 liter öntözővízzel. A berendezésekből a 0,5 milliméternél kisebb szűrőket ki kell venni és legalább 8 órára magas páratartalmat kell biztosítani. Célszerű délután alkalmazni, amikor a páratartalom egyébként is emelkedik.

Márciustól, a 16 °C-os átlaghőmérséklet elérése után lehet elkezdeni a ragadozó atkák betelepítését, négyzetméterenként 100 darab Amblyseius swirskiit (Swirski Mite készítmény). Telepítésére a szóróflakonos módszer terjedt el, de tenyésztőtasakból való kijuttatásra is lehetőség van. A ragadozó atka tripsztojást, tripszlárvát, liszteskelárvát, atkát és pollent fogyaszt, ez utóbbi miatt virágzáskor nagyon fel tud szaporodni. Amíg a kultúra nem virágzik – például dugványoknál – érdemes a ragadozó atkát mesterségesen etetni, erre alkalmas a gyékénypollen, vagy a Carpoglyphus lactis etetőatkából négyzetméterenként 2000 darabot ajánlott hetente kijuttatni.

Liszteskekártételnél Encarsia és Eret­mocerus 50-50%-os keverékét (Eretmix néven kapható a keverék) tegyük a nö­vényekre.

Ha kevés liszteske van, akkor elég a fél dózis, erős fertőzéskor viszont legalább 10 db fürkészdarazsat számoljunk négyzetméterenként hetente addig, amíg a 80%-os parazitáltságot el nem érjük, javasolta a szakember.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Új rododendron fajt fedeztek föl

Az oldenburgi egyetem kutatója elsőként számolt be a napokban arról, hogy az Egyesült Államokban található Great Smoky Mountains Nemzeti Park területén új rodondron fajra bukkant.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Értékteremtő tevékenységnek tekinti a kiskertek művelését az agrártárca

Országos jelentőségű, értékteremtő tevékenységnek tekinti az Agrárminisztérium (AM) a kiskertek művelését - jelentette ki a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kiskert program 2020-2025 pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Szamócamálna – akkora, mint a szamóca, de málna

A Kerti Kalendárium szerkesztőségéhez érkezett a kérdés, hogy hogyan kell ápolni a szamócamálnát, latin nevén a Rubus illecebrosus málnafajt. Ez a távol-keleti növény könnyen nevelhető nálunk is, de nem különösebben jóízű. Téli hidegre nem érzékeny, talajban nem válogat, viszont nagyon szúrós és szerteágazó gyökérzetével meredek rézsűk megfogására alkalmas.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Eső formájában érkezik a májusi arany

A jó májusi időhöz csapadék és meleg kell. Az elkezdődő csapadékos időszak országszerte hoz esőt, nagy valószínűséggel megáznak az állományok a jövő hét elejéig. Szükség is van a csapadékra, a talaj fölső rétege ugyanis nagy területen száraz, a frissen kelt kapás növények, és az őszi vetések is meghálálják majd. A fejlődésben egyébként 1-2 hetes lemaradás van a hideg tavaszi idő miatt.