0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Napraforgó tányérdeformációi és torzképződményei

Egyes évjáratokban visszatérő jelenség a napraforgótányér élettani eredetű deformációja, torzulása. A tányérvirágzat kaszat felőli oldalán megjelenő „tumorszerű” pikkelylevél-kinövések, a tányér hasadása, a hasadás közelében gyakran előforduló nyelvesvirág-tömörülés, stb.

Ezt a jelenséget a szakirodalom a napraforgótányér ellevelesedéseként (phyllomania) tartja számon. A phyllomania jelenségét több tényező is elősegítheti. Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy ezen elváltozásokat az alábbi ökológiai tényezők okozzák:

  • tartós hideghatás, ún. „hideg stressz”;
  • mikroelemhiány (elsősorban bór, mangán).

Az élettani eredetű tányérdeformációs tünetekkel Franciaországban 1984-ben kezdtek foglalkozni, de Magyarországon már 1976-tól vannak ez irányú megfigyelések a vetésidő-kísérletekben (Horváth 1988).

Az elváltozásokat valamennyi köztermesztésben lévő hibridnél és fajtánál észlelték.

E fejlődési rendellenességek többsége – a többi fiziológiai problémához hasonlóan – gyakran sújtja a különböző hibrideket.

A tünetek (tányérdeformáció, virágzási rendellenességek stb.) tekintetében az érintett napraforgótáblák növényállománya rendkívül nagy heterogenitást mutat. Nemzetközi vizsgálatok alapján e tünetek egyértelműen a „hideg stressznek” tulajdoníthatók, melyeket nagyon gyakran kísér bórhiány is. A vizsgálatok megerősítették: azok a napraforgó-állományok, amelyek közvetlenül a virágzás előtt vagy a virágzásuk kezdetén intenzív hideg periódusnak voltak kitéve, valamennyien mutatták a tüneteket.

A napraforgó számára az egyik legfontosabb mikroelem a bór, amelynek jelentős szerepe van a termésképződésben. Hiánya következményeként a napraforgók tányérjai deformálódnak és bennük léha kaszatok fejlődnek.

A virágkezdemények kifejlődése előtt fellépő bór- és mangánhiány hatása kritikus lehet, mivel rendellenességet okoznak a virágzat fejlődésében.

A bórhiány tüneteit az aszály fokozza. A bórral jól ellátott napraforgónövények csöves virágaiban a kutatók a nektártömeg és a cukorérték növekedését észlelték a kontroll növényekhez képest. A bórhiány tehát ugyancsak kedvezőtlen hatással van a nektártermelésre. A bórhiányos, deformált, torzult napraforgó tányérvirágzatok nektártermelése csökkent mértékű az egészséges növényekéhez képest.

Az abiotikus tényezők (hideg stressz, bór- és mangánhiány, aszály) hatására kialakult tányérdeformáció tüneteit a nemzetközi vizsgálatok alapján az alábbi típusokba sorolják (csak a Méhészet 2021. januári számában a 22. oldalon közölt fotókon látható virágzási rendellenességek típusait ismertetjük részletesen):

  • A típusú virágzási rendellenesség,
  • B típusú virágzási rendellenesség,
  • C típusú virágzási rendellenesség,
  • D típusú torzulásos virágzási rendellenesség (pikkelylevelesedés)

– Ezen tünetcsoport esetében a pikkelylevelek, a nyelves- és csöves virágok rendezetlen halmaza található a tányérokon.

A pikkelylevelek gyakorisága miatt e tünetcsoportot a szaknyelvben „pikkelylevelesedésként” említik.

A pikkelylevelesedés különböző változatait, a gyakorlati felhasználás számára a következőképpen csoportosítják:

  • D/1 típus: pikkelylevelesedés halmozottan a virágzás központi részén;
  • D/2 típus: a pikkelylevelesedés egy vonal mentén, ún. „egyszerű hasadás” formájában jelenik meg. Ritkább esetben tányérhasadás, ún. „tányérkettőződés” figyelhető meg.
  • D/3 típus: ún. „Mercedes-csillag” alakú torzulási rendellenesség figyelhető meg a tányér belsejében. Előfordulása nem olyan gyakori az egyes évjáratokban, mint a D/1 és a D/2 típusú torzulási rendellenesség.

A D típusú torzulási rendellenesség tüneteit a francia szakemberek már 1986-ban megfigyelték. A károsodott növények többnyire alacsonyabbak voltak, tányérjuk pedig kisebb volt a nem károsodott napraforgó növényekénél.

  • E típusú torzulásos virágzási rendellenesség:
  • E/1 típus,
  • E/2 típus,
  • E/3 típus
  • F típusú torzulásos virágzási rendellenesség:

Ebbe a csoportba nagyon változatos aberrációs tünetek tartoznak, sokszor a fészekpikkellyel keveredve, 5 változata ismert. Ezek a napraforgó virágzatán kialakuló aberrációk nem mérgezők, de tömeges előfordulás esetén termésveszteséget okoznak a növénytermesztőnek és a méhésznek egyaránt.

Méhegészségügyi zárlatok

A következő települések érintettek nyúlós költésrothadás miatti egészségügyi zárlattal március 20-án. Az adatok tájékoztató jellegűek.

  • Baranya megye: Gödre
  • Békés megye: Békéscsaba, Mezőhegyes
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Ináncs, Hernádszentandrás, Pere, Hernádkércs, Kiskinizs, Csobád, Felsődobsza, Forró, Kondó, Alacska, Radostyán, Parasznya, Varbó, Sajólászlófalva, Sajókápolna, Ormosbánya, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Izsófalva, Kurityán, Rudabánya, Szuhogy, Edelény, Borsodszirák, Sajóecseg, Boldva, Sajószentpéter, Bekecs, Legyesbénye, Szerencs, Taktaszada, Miskolc (részleges), Felsőzsolca, Szirmabesenyő, Monok, Bekecs, Legyesbénye, Szerencs
  • Budapest: XVI kerület (X., XIV., XV., XVII. részlegesen)
  • Csongrád-Csanád megye: Hódmezővásárhely, Földeák (részlegesen)
  • Fejér megye: Tabajd, Vál, Alcsútdoboz
  • Győr-Moson-Sopron megye: Écs, Pannonhalma, Nyúl, Pázmándfalu, Győrság, részleges zárat: Nyalka, Pér, Mezőörs-Mindszentpuszta településeknek a Vezseny-értől D-DNy irányban, Fenyőfő, Bakonyszentlászló, Csorna, Dör, Jobaháza, Farád, Tét, Gyömöre, részleges zárlat: Győrszemere (Szőlőhegy és Nagyszentpál kivételével) Felpéc településnek a Sokorói-Bakony-értől nyugatra elhelyezkedő részére, Mórichida településnek a Tét és Mórichida közötti erdősáv területére eső része, Szerecseny, Gyömöre, részleges zárlat: Gyarmat településnek a 83-as főúttól K-re eső területe, valamint Kajárpéc településnek a Vezseny-értől nyugati irányban elhelyezkedő területére. Gyömöre, Felpéc, Sokorópátka, Kajárpéc községnek Sokorói-Bakony-értől nyugatra elhelyezkedő részére elrendelt részleges községi zárlat Miklós-majortól délre elhelyezkedő területére is kiterjed
  • Hajdú-Bihar megye: Debrecen-Apafa, Egyek, Hajdúsámson,Polgár, Vámospércs
  • Heves megye: Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyös, Nagyréde, Boconád, Tarnaméra, Heves, Tarnazsadány, Tarnabod, Gyöngyöshalász, Visonta, Abasár
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye: Jászszentandrás, (Heves megyéből áthúzódó)
  • Komárom-Esztergom megye: Lábatlan, Bajót, Nyergesújfalu, Süttő, Kisigmánd, Nagyigmánd, Nagyigmánd Melkovics-puszta, Tárkány, Tárkány-Vasdinnyepuszta, Csolnok, Tokod, Tokodaltáró, Dorog, Sárisáp, Dág, Annavölgy, Leányvár, Esztergom-Kertváros, Tatabánya, Környe, Vértessomló, Tata, Baj, Szomód, Ászár község külterülete (Ászár Keményítőgyár környéke, Ászár közigazgatási határától Tárkány, Szőlőhegyig)
  • Nógrád megye: Horpács, Nógrádsipek, Őrhalom, Pásztó, Terény
  • Pest megye: Acsa, Püspökhatvan, Csővár, Galgagyörk, Aszód részleges, Bag részleges, Domony részleges, Iklad, Galgamácsa, Vácegres, Gödöllő, Erdőkertes részleges, Mogyoród részleges, Szada, Vácegres részleges,  Veresegyház részleges, Farmos, Tápiószele
  • Somogy megye: Kaposhomok, Kaposfő, Kisasszond, Bárdudvarnok, Kaposmérő, Kiskorpád, Toponár, Kaposvár, Orci, Bárdudvarnok-Nagypuszta, Simonfa, Nagyatád, Barcs, Somogycsicsó, Iharos, Csurgónagymarton, Kálmáncsa, Porrogszentkirály, Csurgó, Háromfa, Rinyaújnép, Bakháza
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Petneháza, Nyírtass, Nyírkarász, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgyulaj,Encsencs, Nyírbéltek, Piricse, Nyíregyháza, Kemecse (részleges), Kótaj (részleges), Nagyhalász (részleges), Dombrád, Újdombrád, Tiszatelek, Kék, Demecser, Nyírbogdány, Székely(részleges)
  • Tolna megye: Bogyiszló, Tolnán Tolna-sziget, Dunaföldvár és 5 km-es körzete
  • Vas megye: Dozmat, Szombathely, Sé, Torony, Narda, Felsőcsatár, Nárai
  • Veszprém megye: Nagygyimót, Csót, Béb, Ugod, Homokbödöge, Nagytevel, Adásztevel, Pápa (Öreg-hegy, Kis-hegy, Törzsök-hegy), Pápateszér, Bakonyszűcs, Bakonyszentiván, Bakonytamási, Gic, Káptalantóti, Tapolca, Gyulakeszi, Badacsonytördemic, Badacsonytomaj, Ábrahámhegy, Balatonrendes, Kővágóörs, Mindszentkálla, Szentbékálla, Kékkút, Káptalantóti, Salföld, Nemesgulács, Kisapáti, Lovászpatona,Gecse, Nagydém, Bakonytamási, Gic, Lovászpatona
  • Zala megye: Söjtör, Pusztaszentlászló, Tófej, Hahót, Bagod, Hagyárosbörönd, Zalaboldogfa, Hottó, Kávás, Zalaszentgyörgy, Teskánd, Boncodfölde, Zalaegerszeg-Andráshida, Zalaegerszeg-Hatháza, Nagypáli, Lakhegy, Gősfa, Egervár, Vasboldogasszony, Zalaszentlőrinc, Kispáli, Kiskutas, Nagykutas, Nagykanizsa közigazgatási területére, Kiskanizsa és Palin városrészek kivételével.

Kormányhivatalok-OMME

Dr. Lajkó László

c. egyetemi docens

Phytopatent Kft. Budapest

Forrás: Méhészet