Back to top

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

"Magyarországon az agrár-felsőoktatási intézmények között jó az együttműködés, amiben a mi karunk a műszaki területek erősítésével és az ebből fakadó komplexitással tud részt venni, segítséget nyújtani. Erre másutt is van példa, nem is kell messze menni: a világ legjobbjai közé tartozó Müncheni Műszaki Egyetem agrárkara a mintegy harminc kilométerre lévő, Mosonmagyaróvárnál nem sokkal nagyobb Freisingben található” – mondta dr. Szalka Éva, a Széchenyi István Egyetem óvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja, hangsúlyozva az intézményük győri műszaki tudományi karaival, szervezeti egységeivel meglévő szoros kapcsolat fontosságát.

Erre példa az a jövőre záruló, a Tématerületi Kiválósági Program keretében megvalósuló hároméves projekt is, amelynek során precíziós növénytermesztési kutatásokat folytatnak.

Ennek részeként a magyarra általában „a dolgok interneteként” fordított ultramodern, a világhálóra kapcsolódni képes IoT-eszközöket szereztek be a spanyol Libelium cégtől, amely honlapján a sikertörténetek között adott hírt az óvári elképzelések különlegességéről.

„Ezeket a műszereket a táblákon belül eltérő tulajdonságú helyekre, sőt a szántóföld melletti erdősávba helyeztük ki. Száznál is több paramétert mérünk a talajról, a növényről, a közvetlen környezetről, a mikroklímáról, az időjárásról negyedóránkénti gyakorisággal – magyarázta dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője.

Drónmonitoring-feladatok betakarítás előtt.
Fotó: Széchenyi István Egyetem

– A következő lépés az adatok továbbítása és tárolása.

A projektben többféle megoldás megbízhatóságát, energiaigényét, tulajdonságait vizsgáljuk, így például wifit, GSM-et, az Antenna Hungária Zrt.-vel együttműködve LoRaWan-adatátvitelt, és a közeljövőben a Széchenyi István Egyetemen létrehozott Digitális Fejlesztési Központtal közösen az 5G-t is tesztelni fogjuk. Az így kialakuló adatbázisainkból mesterséges intelligencia alapú adatelemzésben, hozam-előrejelzésben a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel, míg a robotizációs kutatásokban a Járműipari Kutatóközponttal és egyetemünk Automatizálási Tanszékével dolgozunk együtt.”

A precíziós jelző egyre többször hangzik el az agráriummal kapcsolatban. A tanszékvezető szerint ez jelenti a stratégiai fontosságú ágazat fejlődésének irányát, mert a hozamok emelésével, a növényvédőszer- és a műtrágyafelhasználás környezetvédelmi szempontból is fontos csökkentésével javítja a termelékenységet, és növeli a gazdálkodók bevételeit.

Dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője.
Fotó: Széchenyi István Egyetem
A kutató szerint a precíziós gazdálkodás tulajdonképpen helyspecifikus gazdálkodást jelent.

A lényeg az, hogy nem egységesen kezelünk egy-egy táblát, hanem kisebb, úgynevezett kezelési zónákra osztjuk, hiszen maga a terület sem egységes, számos tényezőben lehet eltérés a talajszerkezettől a mikroklímáig egészen közeli részek között is.

Az egyetem tangazdaságának egyik huszonhét hektáros szántóföldi tábláján például háromféle talajtípus – vályog, iszapos vályog és homokos vályog – található meg, és mindegyik máshogy befolyásolja többek között a vízmegtartó képességet, a gyökerek növekedését.

A legfontosabb precíziós technológia a kombájnra szerelt, GPS-alapú helyspecifikus hozammérés,

de drón- és műholdfelvételek is használhatók egyebek mellett a tápanyag-ellátottság, a gyomosodás megfigyeléséhez, vagy például annak ellenőrzéséhez, hogy mindenhova jutott-e víz öntözéskor.

Ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor a különbségeket ki tudjuk egyenlíteni: például van, ahova több, máshova kevesebb műtrágya, gyomirtó vagy növényvédőszer szükséges, vagy ahol jobb tápanyag-ellátottságú talaj, oda sűrűbben lehet vetni. 

Dr. Kovács Attila hozzáfűzte:

a precíziós gazdálkodás lelke a mérési adat – minél több van belőle és minél sűrűbben mintázott, annál jobb, pontosabb döntések hozhatók.

Ez szükséges ahhoz, hogy az ágazat automatizálódhasson, robotizálódhasson. Ehhez használják ki ebben a projektben is az egyetem műszaki-informatikai területeken meglévő erősségeit. Az eredményeknek köszönhetően szolgáltatásokat terveznek nyújtani, így például precíziós gazdálkodási referenciaközpontot hoznának létre, ahol bemutatnák a különböző műszereket és szaktanácsadást biztosítanának az érdeklődőknek.

Forrás: 
www.uni.sze.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Üzemanyag készül a whisky-gyártás során

Becsíphet az autónk, ha túl sokat tankolunk? Az attól is függ, hogy miből. De amíg számunkra továbbra is tilos, addig gépjárműveink nyugodtan leguríthatnak néhány korty whiskyt vagy pálinkát indulás előtt, sőt ettől indulnak be igazán. Aggodalomra semmi ok, az autók nem fognak részegen garázdálkodni tőle.

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.