Az egész évi zöldhagymaellátás lehetőségei Magyarországon című szakdolgozatában Csulik Márta összefoglalta, hogy mely fajokból, milyen technológiával nevelhető ez a termék. A szakdolgozat készítésénél Füstös Zsuzsanna és Pap Zoltán voltak a konzulensei. Előzetes vizsgálatai alapján arra jutott a végzős hallgató, hogy a vöröshagyma (Allium cepa), a kötözőhagyma, más néven téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), a metélőhagyma (Allium schoenoprasum) és a póréhagyma (Allium porrum) egyaránt értékesíthető újhagymaként.
mert a kereslet hullámzik, az értékesítési árban pedig nem jeleníthetők meg a többletköltségek, amelyek egyebek között a téli időjárásból erednek.
A szakdolgozat kiemeli, hogy vöröshagymából egész évben nevelhető zöldhagyma, az időjárástól függően szabadföldön vagy hajtatásban, magról vagy dughagymáról. A július végén vetett áttelelő fajták zöldhagyma célú betakarítására következő év április–májusban kerül sor. Az októberben duggatott hagymát általában április 20. – május 10. között viszik újhagymaként a piacra. Tavaszi dughagymás ültetésnél (március 5–20.) pedig május 10–31. közé esik a zöldhagyma betakarítása. A téli hónapokban hajtatható is a vöröshagyma, ha a piac úgy kívánja. A vöröshagymáról való újhagyma azonban visszaszorulóban van, mert tisztítása, áruvá készítése munkaigényes, és az azzal járó többletkiadásokat nem ellensúlyozza a viszonylag alacsony értékesítési ára.
Ez is alkalmas egész éves termesztésre, azt csak a felszedését gátló téli fagyos talaj korlátozza. A fagyok elmúltával azonban ezek adják az első betakarítható termést. Két változata közül az Allium fistulosum provar. fistulosum magtermő, gyors fejlődésű, de hamarabb rostosodik. Mégis inkább ez terjedt el, mert többet terem, és kisebb a munkaerő-igénye, mint a léghagymákat fejlesztő Allium fistulosum provar. viviparumnak. Póréhagymából is megoldható az egész éves ellátás, ha megfelelően ütemezzük a vetést, kiültetést, és jól választunk fajtát, azoknak ugyanis eltérő a hőtűrése. A nyári, őszi és téli (áttelelő) fajtáknak a tenyészideje, a lombszíne, szárvastagsága is különböző.
Többségét cserepes növényként értékesítik, kisebb részét vágott formában.
Nem növeszt fejet
A Prok-Sa Kft. Bugyi településen már harminc éve foglalkozik zöldségtermesztéssel, illetve leveszöldség-csomagok kiszerelésével, forgalmazásával. A hagymák közül póréhagymát termesztenek, és a Parade kötözőhagyma-fajtát. Ez utóbbi nem sarjadzó típus, szabályos kör keresztmetszetű, egységes méretű, piacos állományt ad, ebből lehet a legegyszerűbben, legolcsóbban zöldhagymát nevelni. A kötözőhagyma egyáltalán nem növeszt fejet, ez is előnye, ha ugyanis a hagymák elkezdenek fejesedni, akkortól a növény annak a kialakítására „hajt”, rövid szárat képez, és már nem számít többé csemegehagymának.
Amíg ugyanis a magról vetett kötözőhagymából körülbelül 60-80 nap alatt lesz áru (hűvösebb időszakban kicsit több, melegebb napokon kevesebb idő szükséges ehhez), addig a fóliasátorban már 30 nap múlva szedhető az újhagyma. Ez a gyorsaság piaci előny, a vöröshagymából nevelt zöldhagymát azonban jóval nehezebb tisztítani, áruvá készíteni, mint a kötözőhagymákat, magyarázta Proksa Sándor, a cég ügyvezetője. Főkultúrában pedig egyáltalán nem éri meg a fóliákat zöldhagyma-termesztéssel hasznosítani.
Szakaszos vetéssel
A hagymaféléknél a méret a tőszámtól, az egyedsűrűségtől függ. A kötözőhagymát precíziós szemenként vető géppel, vagy kanalas gép esetén 1-2 centiméteres tőtávolságra vetik.
A nagyon korai, gyorsan fejlődő fajtát ritkábbra ültetik. A következő fajta már lassabban fejlődik, de ez akkor előny, mert több idő áll rendelkezésre az értékesítésekor. A téli fajtát fokozatosan takarítják be, mínusz 20 °C-ig ugyanis nem fagy ki, amíg hűtőtárolóban legföljebb két hónapig bírja. Póréhagymából évi egymillió szál kerül ki a kertészetből.
Proksa Sándor jelenleg három hektáron termeszt hagymaféléket, kisebb parcellákon. Bár jó lenne, ha a zöldhagyma csak három-négy év múlva kerülne vissza a helyére, a szűkös terület miatt van, hogy két évre rövidül a vetésforgó. Bugyi környékén ugyanis a földben található sóder kitermelése fokozatosan csökkenti a termőterületeket.
A kötözőhagymát és a pórét egybevetve az év tíz hónapjában szállítanak friss árut partnereiknek, januárban és februárban pedig Törökországból hoznak be póréhagymát az egész éves ellátás érdekében.
Az utolsó betakarítás december elején van, ez az áru hónap végéig még értékesíthető.
Az olaszok a legnagyobb versenytársak, mert december közepétől olcsó, jó minőségű zöldhagymával árasztják el hazánkat, és ők uralják a piacot a hazai szabadföldi áru megjelenéséig, említette a termelő.
Rövid kultúra
A zöldhagyma-termesztés sarkalatos eleme a gyomirtás. Elgyomosodott területen jelentősen csökken a hozam, ám rövid kultúra lévén a preemergens (vetés után, kelés előtt) növényvédő szeres kezelést követően már csak mechanikai gyomszabályozásra van lehetőség. A károsítók elleni készítmények köre is egyre szűkebb, a fogyasztók viszont elvárják, hogy az áru ne csak egészséges, hanem szép is legyen. Nem veszik jó néven a leveleken a tripsz károsításának csúnya nyomait sem, pedig az a növény fogyasztói értékét nem befolyásolja.
Változik a csomagolás
Zöldhagymát korábban tálcás és kötözött formában is láthattunk az üzletekben.
A habtálcás kiszerelés azonban nem felel meg a legújabb környezetvédelmi szempontoknak, és mivel a helyettesítésére alkalmas papír árát nem bírja el a termék, csak a csomózott áru maradt a kínálatban. Ezzel pedig versenyfutás kezdődött az idővel, hiszen ha a zöldhagymának lankadni kezd a levele, akkor már nem megfelelő a minősége.
A darabolt pórénál is megszűnt a habtálcás kiszerelés, ám a helyette bevezetett perforált zacskóban is megtartja a termék a frissességét.
Legyen zsenge
Az elmúlt harminc évben megváltoztak a zöldhagyma iránti fogyasztói igények, a zsenge, kisebb csemegehagymák lettek népszerűek, amit kötözőhagymából lehet leginkább kielégíteni. Bár idővel ennek is vastagszik a szára, fejes hagyma soha nem lesz belőle, ellentétben a vöröshagymával. A minimális elvárás az 1-1,5 centiméter átmérő.
A termelő szerint azonban a kereskedő is jobban járna, nagy valószínűséggel több haszna maradna, ha valamivel nagyobb áron vaskosabb zöldhagymát is vásárolna a termelőktől. Az ugyanis várhatóan növelné az áruházi forgalmat, a vásárlók egy része a nagyobb hagymát választaná, még ha drágább is.
Folyamatos kereslet
Egyes áruházláncok a magyar és az uniós jogszabályoknál is szigorúbb elvárásokat támasztanak a növényvédő szerek használatára és a termékekben kimutatható szermaradékokra vonatkozóan. Az egyiktől például nemrég kaptak egy 500 tételt tartalmazó listát, hogy mely hatóanyagok használata tilos. Ez a hozzáállás természetesen jó a vásárlóknak, a termesztést azonban nehezíti, mivel nagyobb lesz a hagyma önköltsége és kevesebb a hozama, miközben ez az átvételi árakon gyakorta nem látszik. A „legolcsóbban és legjobb minőségben” elvárás ritkán teljesíthető, hangsúlyozta a szakember.
Egyes termékek lemorzsolódnak, mert például a leveszöldség-csomagnak minden elemére külön kérik a GlobalGAP minősítést, ami nagyon sokba kerül. Az áruházak látványosan arra törekednek, hogy magyar termékek legyenek a polcokon, hiszen ez fogyasztói elvárás is, de a termelőknek megajánlott árak nem mindig elfogadhatóak. Ilyenkor pedig az áremelés helyett inkább külföldről szerzik be a terméket. A zöldhagymára tehát egész évben van kereslet, csak az időszaktól függően nemcsak a forgalma, hanem a termesztés önköltsége is eltér, mondta Proksa Sándor.
A jövedelmezőség mezsgyéjén
A zöldhagyma-termesztés nem előnyére változott, jelenleg a késztermék ára olyan alacsony, hogy a jövedelmezőség határát súrolja. A munkabérek megemelkedtek az utóbbi években – kiváltképpen a főváros környékén –, márpedig a kivont növényvédő szerek miatt a mechanikai gyomirtásra is több kézimunkaerő kell.
A járvány miatt több lett a szabad munkaerő, de ha visszaáll a régi rend, akkor a mostani dolgozók is valószínűleg visszamennek majd a többet fizető iparágakba. Csak akkor fog visszafordulni jó irányba a zöldhagyma-termesztés jövedelmezősége, ha a piac elfogadja a termelői árak emelkedését. Az alacsony ár miatt a felszedés és a csomagolás gépesítésébe sem éri meg beruházni.
A főként a multiknál jellemző árverseny a termelőn csapódik le. Minél olcsóbban, minél jobb minőséget, és szinte vegyszermentesen nevelt árut várnak. A már bio minőséghez közelítő hagyma azonban kevesebbet terem, amit magasabb árért kellene átvenni, hangsúlyozta a szakember.
