Back to top

Az elővásárlási jog gyakorlásának buktatói

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó új sorozatot indított a közelmúltban a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről, a felvetett témák online és offline egyaránt követhetők. Legutóbbi adásunkban „agrárJOGos” kérdésekkel foglalkozunk, dr. Mikó András ügyvéd a földvásárlással, azon belül is az elővásárlási jog gyakorlásának buktatóival foglalkozik.

Mint a beszélgetésben elhangzik, ez a kérdés azért fontos, mert az elővásárlási jognyilatkozat megtételéhez nincs szükség ügyvédre, azaz nincs ügyvédkényszer. Az eljárás során azonban számos olyan hiba elkövethető, amelynek következtében az elfogadó nyilatkozat semmissé válhat. Míg ugyanis az nem biztonságiokmány-köteles, a teljes bizonyító erejű magánokirati forma kötelező.

MMG - Direkt | agrárJOGos kérdések – elővásárlási jog, haszonbérleti szerződések | Dr. Mikó András

A teljes bizonyító erejű magánokirat pedig akkor szabályos, ha azt a kiállító saját kezűleg írta és aláírta; ha két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Ugyanilyen fontos, hogy az okiratot mindkét tanú aláírja; a tanúk nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni; az aláíró aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti. Természetesen ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által készített okirat is alkalmas erre a célra, ha azt szabályszerű ellenjegyzéssel látják el és biztonsági („zöld papír”) dokumentumra készül.

Mikó András arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly július 1-je óta a hirdetmények a kormányzati portálon találhatók, kifüggesztésük az önkormányzati hirdetőtáblán nem kötelező, csak tájékoztató jellegű! Nincs olyan kötelezettség sem, hogy közvetlenül értesíteni kell például a tulajdonostársakat. Az adásvételi szerződést elektronikus formában ugyanerre a honlapra kell feltölteni, ez alapján adható le az elővásárlási elfogadó nyilatkozat. Ennek jogvesztő határideje van, a hirdetmény ugyanis csak 60 napig van fent a honlapon, csak ez idő alatt tehető meg az elfogadó nyilatkozat. Ugyanilyen fontos, hogy

az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot igazoló okiratokat is!

Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mintha a jogosult nem gyakorolt volna elővásárlási jogot. Mikó András a beszélgetésben azt is elmondja, hogy mivel lehet igazolni az elővásárlási jogosultságot, különös tekintettel az állattartó telepekre és az ökológiai gazdálkodásra, az elővásárlási ranghely lehetséges igazolására pedig példákkal is szolgál.

Szakértőnk a beszélgetés másik részében a haszonbérleti szerződések megkötésére vonatkozó alapvető rendelkezésekről ad tájékoztatást. Mint elhangzik, ebben az esetben sincs jogi képviselői kényszer, mint például az adásvételi szerződések esetében, haszonbérleti szerződést sem kell kötelezően ügyvéd által ellenjegyzett dokumentumban benyújtani, és ez alapján kérni a földhasználati nyilvántartásba a földhasználat bejegyzését. A beszélgetésből kiderül, ki szerezhet földhasználati jogosultságot haszonbérlet útján, és hogy az milyen időtartamra köthető. Az ugyanis legalább 1 és legfeljebb 20 év, erdők esetében legfeljebb a termelési időszak, a vágásérettségi kor lejártát követő 10. év végéig tarthat.

Szakértőnk felsorolja a szerződések fontos tartalmi elemeit azokban az esetekben, amikor a szerződő fél természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet. Mikó András egyebek mellett olyan részletekre is felhívja a figyelmet, hogy

ha a szerződő személy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagja, akkor a kamarai tagsági azonosító szám feltüntetése is szükséges!

Hogy ne legyen megtámadható a szerződés, fontos tudni azt is, hogy abban szerepelnie kell speciális kötelezettségvállalásnak és egy nyilatkozatnak arról, hogy a földhasználónak nincs díjtartozása.

Különös szabályok vonatkoznak a haszonbérre is. Azt tudjuk, hogy a haszonbér pénzben vagy természetben jár, az azonban már kevésbé ismert információ, hogy természetben történő teljesítés esetén a mértéket, illetve a mennyiséget előre kell meghatározni, enélkül ugyanis a szerződés semmis! A beszélgetésből az is kiderül, hogyan és mikor módosítható a szerződés időtartama, illetve a haszonbér, és milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak, aki nem ért egyet a módosítással.

Megtudható az is, mikor nem áll fenn előhaszonbérleti jog, illetve mely esetekben nem szükséges a szerződés megkötéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése: agrárJOGos kérdések

Az osztatlan közös megszüntetése kapcsán egy régi-új fogalomról, a bekebelezésről beszélgettünk dr. Cseh Tibor Andrással, a Magosz megbízott főtitkárával, akitől azt is megtudhatjuk, hogy mi történik a fennálló haszonbérletekkel a kimérés után.

Földpiaci nyitás kérdőjelekkel

Ukrajna a nyár közepén megnyitja termőföldpiacát. A törvényhozók végre belátták, hogy ebben a fontos kérdésben mihamarabb egyértelmű helyzetet kell teremteni, és 2021. július 1-jétől lehetővé válik a termőföldek szabad adásvétele.

A házak a szőlőbe költöznek

Egyre többen sürgetik a radikálisan fellépést a szőlőültetvényeket károsító ingatlanspekuláció ellen. A kárpótlás után két-háromezer négyzetméteres területekre felszabdalt ültetvények egy része spekulánsok kezébe került, akik panorámás lakótelkekre jellemző áron kínálják őket eladásra.

Kiadvánnyal is segíti a NAK az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiadvánnyal is segíti az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését.

Túl magas a haszonbérleti díj?

A magyar agrárium egyik legvitatottabb kérdésköre kétségkívül a haszonbérleti díjé. Égető probléma, mégis keveset tudunk róla. Gyakran teszik fel a kérdést: milyen összegig arányos a haszonbérleti díj? Mennyi a helyben szokásos piaci bérleti díj? Kinél jelezhetem, ha a magas haszonbérleti díj miatt nem tudtam élni az előhaszonbérleti jogommal?

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről – 3. rész

Több millió hektár termőföld tulajdoni helyzetét rendezheti az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénycsomag. A 2020. évi LXXI. törvény egy teljesen új eljárást vezetett be az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, hogy az eddiginél jóval gyorsabb és könnyebb megosztást tegyen lehetővé.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről – 2. rész

Több millió hektár termőföld tulajdoni helyzetét rendezheti az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénycsomag. A 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: törvény) teljesen új eljárást vezetett be az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, hogy az eddiginél jóval gyorsabb és könnyebb megosztást tegyen lehetővé.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről – 1. rész

Nem kevesebb, mint három évtizede küzd a magyar mezőgazdaság az osztatlan közös tulajdon problémakörével. De miért is tekintünk problémaként az osztatlan közös tulajdonra? Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy többször tíz, akár több száz tulajdonos birtokában lévő ingatlan esetében aligha érvényesülhet a tulajdonosi szemlélet.

A vaddisznók, a szürkék, a vizslák, az emuk, és a többiek…

Milyen jövő előtt állnak a műélelmiszerek? Melyek az előnyei a durok sertésfajta tenyésztésének? Miként segít a lovaglás a figyelemzavaros, autista, vagy mozgásszervi problémákkal élő gyerekeken? Miért kell a vaddisznóállomány jelenős részét kilőni? A többi között ezekre is választ találhatnak a Kistermelők Lapja februári számában.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.