Back to top

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Szigeti Tamás és Szabadi Árpád. A közösség tagjai számára 50-60 százalékkal olcsóbb lehet az öntözés, ha megkapják a fenntartási támogatást
A két közösség által öntözött földterületek egy kiépített öntözőfürt mentén húzódnak Kalocsától délre, Bátya, Miske, Dusnok és Fajsz közigazgatási területén.

Az együttműködés kezdetben 700 hektárra terjedt ki és mintegy 40 gazdálkodó vett részt benne, de úgy tervezik, mind a területe, mint a tagsága folyamatosan bővül.

A közösség által öntözött 700 hektárból 400 kimondottan vízigényes kertészeti kultúra, és ennek több mint a fele kalocsai fűszerpaprika.

Kezdetben távolságtartóak voltak a gazdák. Fokozatosan kezdtek el bízni benne, hogy az öntözési közösségbe szerveződéssel valóban nagyobb intenzitású fenntartási, működési és beruházási támogatáshoz jutnak mind hazai, mind uniós forrásból, mondta el Szigeti Tamás agrármérnök, agrárközgazdász, a két kft.-ből álló öntözési közösség vezetője.

A fűszerpaprika negyedét itt termelik

Az öntözési közösség által vízzel ellátott terület nagy részén csemegekukoricát, káposztát és más vízigényes zöldségféléket, illetve fűszerpaprikát termelnek. Utóbbi mintegy 250 hektárt foglal el az öntözött 700 hektárból.

Szigeti Tamás szerint a fűszerpaprika-termő terület növelésének országos jelentősége van, hiszen ezt a nemzeti értéket, avagy hungarikumot 20 évvel ezelőtt még 5 ezer hektáron termelték, napjainkban viszont csak ezren.

Pedig a feldolgozóiparban volna rá igény, hiszen a magyar konyha egyik alapanyaga.

Szigeti Tamás: évek óta foglalkozom agrárpályázatok írásával, mezőgazdasági adminisztrációval és tanácsadással

„A kormányzati szándék különösen a fűszerpaprika és egyéb vízigényes növények fennmaradása szempontjából példás, és emellett hozzájárul a kiemelkedő nemzeti értékek, hungarikumok védelméhez és a hagyományőrzéshez is” – fogalmazott.

Háromezer hektár tehető öntözhetővé a térségben

„Koncepciónk összeállításaban és az elindulásban sokat segített Szikszai Tamás, a Hartai Öntözési Közösség vezetője. Tudomásom szerint hamarosan a közeli Dunapatajon is öntözési közösség alakul. Ez azt jelentené, hogy a három egymáshoz közeli együttműködés összesen 2-3 ezer hektárt tesz öntözhetővé a térségben.”

A kalocsai öntözőközösség tagjainak többsége őstermelő, de gazdasági társaságok is csatlakoztak hozzá.

Szigeti Tamás évek óta ír agrárpályázatokat, amellett mezőgazdasági adminisztrációval és tanácsadással foglalkozik. Saját családi gazdasága is van, aminek köszönhetően még több gazdálkodóval kerül kapcsolatba.

Az öntözési közösség megalakításába körülbelül 1,5 éve vágott bele. „Nehezen boldogultak a gazdák a bürokráciával, a vízügyi engedélyekkel, és azzal is, hogy előteremtsék a dobok, lineárok vagy a csövek megvásárlásához szükséges forrást.”

Az öntözőfürt Kalocsán is a téeszgazdaság idejében épült, a hatvanas évek első felében. A környéken azóta is az intenzív kertészeti termesztés a jellemző. Az öntözővizet a Dunából emelik ki, és csőhálózaton juttatják a földekre. A hálózat 4 ezer hektáron van kiépítve, de csak 3-400 hektárt öntöztek belőle az utóbbi években.

Az öntözőközösség 700 hektárra alakult, de máris többen csatlakoznának hozzá.

Meggyőző érv a csatlakozás mellett, hogy a közösség tagjai az eddigi 50 százalékos helyett 70-90 százalékos támogatást vehetnek igénybe öntözési beruházásra és a fenntartására.

A közösség által öntözésre berendezett földterület teljesen összefüggő. A fizikailag csaknem tökéletes egységet alkotó 4 ezer hektár hatvan-hetven tulajdonos birtokában van. Eddig 5 évente hosszabbítottak vízjogi engedélyt a gazdák, de a vetésforgó miatt nem mindig azt öntözték, amire szólt. „Most ezt is rendbe tesszük” – mondta Szigeti Tamás, egyben arra biztatva a csatlakozni szándékozókat, hogy minden olyan területet vigyenek be a közösségbe, aminek az öntözése valaha is megfordult a fejükben.

Szeretnék elérni, hogy a vízmű is csatlakozhasson az öntözési közösséghez, mert akkor annak a felújítására is pályázhatnának

A fenntartásra és üzemeltetésre vonatkozó pályázatokat már beadták. A költségek 20 százalékát szánják emberi erőforrásra, vagyis a közös tulajdonú kft.-k üzemeltetésére.

Néhány hete egy 70 millió forintos beruházási pályázatot is beküldtek, aminek három öntöződob és a hozzájuk tartozó konzolok és csővezetékek beszerzése a célja.

Ez egy gazdálkodót érint, de tizenöt másik is tervez hasonló fejlesztést, amelyek finanszírozására már közös pályázatot akarnak benyújtani.

A közösség öntözési infrastruktúrája, a közeli Hartához hasonlóan, a Dunára épül, a Sárköz-csatornán keresztül. Viszonylag jó állapotban van. Viszont az 1964-ben létrehozott északi és déli elosztóközpontok közül már csak az utóbbi működik. Az öntözővíz a föld alatti eternitcsöves elosztórendszeren keresztük kerül onnan a földekre, amire hidránsokon keresztül csatlakozhatnak rá a gazdák. Esőztető módszerrel öntöznek, főként öntöződobokból, de lineárt is használnak néhányan.

Az öntözési közösség központi ügyfélszolgálati irodát nyitott Kalocsán, ahol az agrárkamaránál jegyzett szaktanácsadók segítenek az öntözési ügyek intézésében, nemcsak a közösség tagjainak, hanem minden gazdának.

Jó kezdeményezés, de még kiforratlan

Szigeti Tamás szerint a pályázati kiírások nagy lehetőséget nyitnak meg a gazdálkodók előtt, de a támogatás feltételrendszere sok tekintetben kiforratlan. Erre példa, hogy akkor is 250 ezer euró a maximális fenntartási támogatás, ha öt tagja van egy öntözési közösségnek, és akkor is, ha negyven.

Ők például emiatt választották azt a megoldást, hogy hivatalosan két, húsz-húsz tagból álló gazdasági társaságot hoztak létre.

Így kétszer annyi támogatást tudnak lehívni. Mindkét kft.-nek Szigeti Tamás az ügyvezetője. Mint mondja, nem könnyű koordinálni az ilyen népes öntözési közösséget, hiszen minden kérdésben a tulajdonosok döntenek, ő csak az alternatívákat tárja eléjük.

Egyik fő gondjuk, hogy a már említett elosztóközpont magánkézben van. A gazdák drágállják a vizet, míg a vízmű tulajdonosa arra hivatkozik, hogy azért ilyen drága, mert kevesen öntöznek. Most abban bíznak, hogy az állami támogatással olcsóbban tudnak majd öntözni. Ennek ellenére szeretnék elérni, hogy maga a vízmű is csatlakozhasson az öntözési közösséghez, mert akkor pályázhatnának a felújítására. Az 1964-ben átadott létesítmény üzemeltetését, technológiai adottságait igyekeztek szinten tartani, de hatékonysága javítása érdekében korszerűsíteni kellene, például érdemes volna napelemes áramellátásra átállítani.

A pályázat írása során további problémát jelentett, hogy a vízjogi engedély nem a gazdák, hanem a vízmű nevére szól.

Fél éve kezdeményezték, hogy a vízmű is beléphessen az öntözési közösségbe, de egyelőre nincs előrelépés az ügyben.

Az öntözési infrastruktúrát Kalocsán is a téeszgazdaság idejében építették ki, összesen 4 ezer hektáron, amiből 3-400 hektárt öntöztek az utóbbi években

Szigeti Tamás szerint jobban hasznosulna mind uniós, mind az állami támogatás, ha egyszerűbb volna a pályázati feltételrendszer. Például tetemes többletmunkát jelentett, hogy az összes tagra vonatkozóan árbevétel- és üzemméret-igazolást kellett benyújtani a már említett pályázathoz – amely egyetlen gazdát érintett.

Nehéz boldogulni a szolgáltatókkal, a hatóságokkal, mert rengeteg az adminisztráció. Sokkal lassabban mennek a dolgok, mint szeretnék. És ha az utófinanszírozás miatt bankot is kénytelenek lesznek bevonni a beruházásokba, az tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen az újonnan alakult öntözési közösségek még nem rendelkeznek lezárt gazdasági évvel.

Sokat segítene, ha a fenntartási támogatást területi alapon, előfinanszírozásként vehetnék igénybe.

Szigeti Tamás úgy tudja, az uniós megállapodás lehetővé teszi, hogy az új támogatási ciklusban, 2023-tól emelkedjen az évi 90 millió forintos, azaz 250 ezer eurós felső támogatási határ. Ennek ellenére problémásnak tartja, hogy a támogatás mértékét euróban állapítják meg, és hogy a forint-euró árfolyam ingadozása miatt nem tudnak pontos összeggel tervezni.

Nyugtalanítónak tartja továbbá, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a pályázati támogatással beszerzett javak 5 évig, a fenntartási időszak végéig közös tulajdonban maradnak, de utána annak a birtokába kerülnek, aki tagi kölcsönként biztosította az önrészt a beszerzésükhöz. Ez igen bonyolult és egyelőre szabályozatlan jogi helyzetet teremt. Nem tisztázza például, hogy ha az 5 év alatt kár keletkezik a beszerzett eszközök valamelyikében, akkor azért kinek kell felelősséget vállalnia.

„Nem kaptunk vonalvezetőt és nincsenek előttünk példák, maximum Szikszai Tamás Hartán. Igyekszünk mindenkinek megfelelni, de ez nem egyszerű.”

Úgy véli, a 4 ezer hektár, amit öntözésre alkalmassá tehetnek, óriási lehetőség. Máris vállaltak vízszolgáltatást a közösségen kívülre, amiért plusz pont jár a pályázat elbírálásában.

Nagy kérdés, mennyi terhet akar és tud levenni a vállukról az NFK a hatósági ügyintézés-engedélyeztetés terén. Már az is óriási segítség volna, ha legalább a vízügyi engedély meghosszabbításához szükséges körzeti környezeti tervet elkészíttetné.

Ötven-hatvan százalékkal olcsóbb lehet az öntözés

Az öntözési közösség tagjai közül Szabadi Árpád, a Szabadi Kft. vezetője gazdálkodik a legnagyobb területen. Összesen 285 hek­tárt művel, amiből 140-et vitt be a kö­zösségbe. Zöldséget, fűszerpaprikát, vöröshagymát, kaprot, búzát, árpát és takarmánykukoricát termel. Ha kell, az utóbbit is öntözi, de ezt nagyon meggondolja, mert sokba kerül.

Éves szinten mintegy 12 millió forintot fordít öntözésre, de ha barátságosabb áron jutna vízhez, azáltal biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá válna számára a termelés.

Nem volt nehéz meggyőzni az öntözési közösség szükségességéről. Szerinte nincs más út, mint élni az állami támogatás lehetőségével. Egy korábbi pályázatának köszönhetően mostanra majdnem teljes egészében öntözhetőek a területei. Az öntözési közösségtől főként azt várja, hogy ne emelkedjenek az árak, és hogy sikerüljön bevonni a vízművet is, főként a korszerűsítése érdekében.

A szivattyúházat és a hozzá tartozó telepet a téesz felbomlása után közösen vásárolták meg a gazdálkodók. Bukros Zoltán az első tulajdonosok között volt, és 2016 óta ő vezeti az üzemeltető kft.-t
Fotó: Csatlós Norbert

– A szivattyúházat és a hozzá tartozó telepet a téesz felbomlása után közösen vásárolták meg a gazdálkodók – mondta el Bukros Zoltán. Ő 2016 óta vezeti az üzemeltető kft.-t, és annak idején az első tulajdonosok között volt. A létesítmény szűk 4 ezer hektár öntözésére alkalmas, ezt a területet 1-1,5 méter mélységben hálózza be csővezetékrendszer, a már említett, a táblák szélén felállított felszíni hidránsokkal.

A vízjogi engedélyt az igények függvényében kérik meg.

A fenntartásért hektáronként 40 ezer forintot, az elhasznált vízmennyiség után pedig köbméterenként 60 forintot fizetnek a gazdák. Ez a költség Szigeti Tamás számításai szerint 50-60 százalékkal csökkenhet az öntözési közösség tagjai számára, ha megkapják a megpályázott fenntartási támogatást.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Gyomnövényből lett az egyik legkedveltebb zöldség

A Wageningeni Egyetem kutató DNS-elemzéssel próbálták visszavezetni a zöldség pontos útját, amely során gyomnövényből kedvelt zöldséggé vált.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Megjelent az élelmiszeripari üzemek fejlesztéseit támogató felhívás

Az Agrárminisztérium a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programja keretében 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az élelmiszeripari üzemek kisléptékű fejlesztését célzó pályázatot – közölte Nagy István agrárminiszter. A felhívás alapján a támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 7-étől lesz lehetőség.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.