A Magyar Díszfaiskolások Egyesülete és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete által közösen jegyzett, precíziós gazdálkodás témájú szakmai napon mintegy százan voltak kíváncsiak a magyar fejlesztésű önjáró, GPS-vezérelt faiskolai eszközhordozókra és művelőgépekre. Emellett számos időszerű technológiai és növényvédelmi téma is terítékre került.
Sokat tanultak a díszkertész szakma művelői a Covid-járványból, mondta el felvezető előadásában Rónai Gergely, a Magyar Díszfaiskolások Egyesületének elnöke.
A bezártság miatt megélénkült a kertészkedés és a növények iránti érdeklődés, így a megfelelő árualappal rendelkező termelők pozitív szaldóval zárták a nehéz időszakot. Az árualap gazdaságos előállítása azonban ma már elképzelhetetlen a precíziós technológiák alkalmazása, digitalizáció és automatizáció nélkül. A fejlesztésekhez pedig európai uniós források is rendelkezésre állnak, hívta fel a figyelmet a szakember.
Rónai Gergely szerint technológiai újításokkal a fiatalok számára is vonzóvá tehető a mezőgazdaság, kertészet. Éppen ezért, a Hári Tech Kft. saját fejlesztésű berendezéseit működés közben is bemutató szakmai napra a fiatalabb korosztály képviselőit is várták, és sokan el is jöttek a szüleikkel.
Már nem luxustermék
A díszkertész szakma megbecsülése a Covid-bezártság idején eljutott arra a szintre, ahol mindig is lennie kellett volna. Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke méltatta a szakma számára kedvező kormányzati válságkezelő intézkedéseket. A célirányos 1,5 milliárd forintos bértámogatás mellett a dísznövények jó marketinget is kaptak; a bezártság ideje alatt nőtt a virágvásárlási és a kertészkedési kedv, ami köszönhető annak is, hogy az árudák nyitva maradhattak. A szakember hangsúlyozta: a válság idején a díszkertész ágazat forgalma 30 százalékkal nőtt. A szövetség nemrégiben végzett közgazdasági elemzése szerint a csupán 10-12 milliárd forintos éves termelési értékűnek beállított „miniágazat” teljesítménye a zöldszakma minden területének eredményét egybevéve éves szinten eléri az 500 milliárd forintot.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a díszkertész szakma az életnek az alapjait teremti meg, forgalmazott Orlóci László. Fasorok, parkok, kertek nélkül élhetetlen a környezetünk, amit a kánikulai hetekben tudunk csak igazán értékelni. A zöld környezet javítja az emberek egészségi állapotát, komfortérzetét, csökkennek az egészségügyi kiadások, tehát a dísznövények kiléptek a luxustermék megbélyegzés alól és közegészségügyi árukká váltak, amit a kormányzat is annak értékel. A szakember kiemelte, hogy 12 másik EU-tagállam mellett Magyarország is részt vesz a Több zöld várost Európának hároméves kampányban, amely a zöldszakma termékeinek és eredményeinek a megismertetését tűzte célul.
Külföldi példák
A díszkertész szakmai napnak a Hári Díszfaiskola és a Hári Tech Kft. telephelyén tavaly megépült 600 négyzetméteres csarnok adott helyet, ahol az önvezető szoftverek, eszközhordozók és kertészeti művelőgép-rendszerek fejlesztése és gyártása zajlik.
A Hári Díszfaiskolát Hári Zsolt díszkertész szülei alapították, a kertészet örökzöldek – Smaragd tuja és babérmeggy – termesztésére szakosodott. Hári Zsolt korábban több évet élt külföldön, és ott azt tapasztalta, hogy amit csak lehet, gépesítenek. Hazatérését követően a családi vállalkozásban is az automatizálásra törekedett, noha abban az időben a hazai díszfaiskolák még könnyen találtak olcsó munkaerőt, így a munka zömét kézzel végezték. A fiatal szakember azonban a saját kertészetükben amit csak lehetett, automatizált, eleinte más kertészeti területen – például szőlőtermesztésben – alkalmazott gépek szoftveres átalakításával. A fejlesztésekkel kapcsolatban egyre több kedvező visszajelzést kapott a gépgyártóktól is, általuk elkezdett kialakulni az az ügyfélkör, amelynek az igényeire megoldást nyújtottak a Hári Zsolt által automatizált gépek.
így piacképes, az igények széles körét kielégítő, jól értékesíthető terméket kapnak, majd két tervezővel, egy programozóval és két szerelő szakemberrel karöltve megkezdődött a gépgyártás is a faiskolától különválva, a Hári Tech Kft. keretében.
Emberek helyett
Kezdetben a prototípus gépeket gyártották, az elmúlt időszakban pedig már megrendelésre is dolgoznak. A vállalkozás centiméter pontosságú GPS-vezérelt technológiával felszerelt, egyedi igényekre szabott kertészeti traktorokat, saját fejlesztésű és tesztelésű önjáró mezőgazdasági gépeket készít. Ezek nemcsak díszkertészetekben használhatók, hanem bármilyen – a feltételeknek megfelelő – ültetvényben is könnyítik a növénygondozást, metszést, kitermelést, sorközművelést, a permetezést. A szakember szerint azonban a robotizáció megköveteli a pontosságot.
Ahogy a gépgyártásban, úgy a szabadföldi termesztésben is egyszerűsítésre van szükség a gépesítéshez, például a sortávolság legyen azonos. A startup cég vezetője ezért azt javasolja a precíziós gazdálkodásban gondolkozóknak, hogy ne halogassák a döntést, mert minél később kezdenek bele, annál jobban lemaradnak. A technológia – a gépmérettől függően – rászabható az ültetvényekre, noha a Hári Tech egyelőre elsősorban a harminc lóerő alatti gépigényű munkafolyamatokat szeretné kiszolgálni.
Jelenlegi céljuk a többféle adapterrel bővíthető, GPS-vezérelt automatizált eszközhordozó gyártása, amely aztán igény szerint bővíthető, és többféle munkafolyamatra alkalmas adapterekkel szerelhető föl (például ültető, sorközművelő, permetező adapterekkel). A szakember szerint a kertészek egyre nyitottabbak és érdeklődőbbek, ami nem véletlen.
A munkabérek emelkedése mellett sokan most kezdték el egyértelműen érezni az emberhiányt, ami várhatóan sok faiskola-tulajdonost késztet a gépesítésre. A legnagyobb visszatartó erő az egyszeri nagy beruházás, ám ez a jelenlegi munkaerőhelyzetet figyelembe véve néhány éven belül megtérül.
Az idei év és különösen a szakmai nap mérföldkövet jelenthet a vállalkozás életében, a gépesítés iránt érdeklődők száma ugyanis érezhetően nőtt. A vírushelyzet okán külföldi kiállításokon nem tudtak részt venni, de a közeljövőben ezt is tervezik, addig pedig a hazai pozíciójukat erősítik. Hári Zsolt szerint nagy előrelépés lesz, ha az oktatási intézményekkel sikerül megkötni az együttműködési megállapodásokat, melyekről már folynak az egyeztetések. Várhatóan a kertészeti ágazat pályázati lehetőségei is lendületet adnak a gazdáknak, és a Hári Tech Kft.-nek is.
Segíthetnek a drónokA szakmai napon Both Gyula, a Vas Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály munkatársa a környezetkímélő növényvédelem elveit foglalta össze. Horváth Zoltán, az Alföldi ASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola igazgatója pedig a precíziós gazdálkodási ismeretekről beszélt, és beavatta a résztvevőket az általa vezetett intézményben folyó agrárdigitalizációs képzés részleteibe. A Vertinetik Kft. alapítói, Kalique Dugarte és Kunckel-Fényes Béla a drónok városi környezetben, illetve növénytermesztésben alkalmazható lehetőségeiről beszélt. Előadásukban bemutatták egy korábbi nagyszabású munkájukat, egy venezuelai nagyváros bővítésére vonatkozó tervezési folyamatról hallhattunk, ahol mintegy 750 hektárnyi terület bevonásával mezőgazdasági földekből városi területet alakítottak ki, és a felmérések, tervezések egy részét drónokkal végezték. Az intelligens zöld város tervezése során a technológia lehetővé tette, hogy a nagy területre vonatkozó rengeteg adatot összegyűjtsék; így például meg tudták számolni, és kategorizálták a növénytársulásokat, illetve növényfajokat. Ezekből az adatokból tudták aztán kidolgozni azt a stratégiát, amelynek köszönhetően kialakították a világszinten is egyedülálló, nagyon intenzív biomassza-produkcióval rendelkező, komplex zöldfelületet, városi erdőt.
Kezdeti céljuk mezőgazdasági permeteződrónok fejlesztése volt. Végül olyan sok más fejlesztővel, gazdával, faiskolással és erdésszel találkoztak, hogy világossá vált, elsősorban azt kell vizsgálniuk, hogy a drónok használata során miként lehet az adatokat és az új technológiákat különböző megoldásokra használni, illetve ezeket részletesen kidolgozni. Kipróbáltak többféle dróntechnológiás hardvert és szoftvert, ezeknek a gyártóival együtt igyekeznek új megoldásokat kidolgozni. A hazai szabályozás egyelőre bonyolult és szigorú, a drónok nagy részének a röptetésére nincs is jogi lehetőség, noha a drónjaik regisztrációja már hosszú ideje folyamatban van. Mindez lassítja és nehezíti a fejlesztést. A vállalkozás nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a szakmai napot követően, jelenleg is már több ügyféllel tárgyalnak a dróntechnológiás fejlesztésekkel kapcsolatban. |
A 2020 februárjában alapított startup vállalkozás vezetői Venezuelában végezték a tanulmányaikat, onnan ismerik egymást, később Kalique Dugart helikopterekkel kezdett el foglalkozni, míg Kunckel-Fényes Béla építészként és várostervezőként dolgozott. Kalique Dugarte a Szegedi Egyetemen precíziós agrárgazdálkodást is tanult. Mindketten hosszú ideje foglalkoznak olyan kezdeményezésekkel, amelyekben dróntechnológiát alkalmaztak. Magyarországi letelepedésüket követően korábbi tapasztalataikra alapozva biztosak voltak abban, hogy mezőgazdasági precíziós területen, azon belül is elsősorban felméréssel, adatfeldolgozással szeretnének foglalkozni. A világ minden táján, így Európában és Magyarországon is nagy az érdeklődés a mezőgazdasági alkalmazások iránt, ezeknek a jelentősége egyre meghatározóbb lesz a jövőben.
