Back to top

A sávos termesztés előnyei

A Wageningen Egyetem kutatói gazdálkodókkal együttműködve végeznek sávos termesztéses kísérleteket különböző növényfajokkal.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a sávos művelésben a terméshozam megegyezik a monokultúrában termesztett növényekével, a munkaerő-szükséglet is ugyanakkora. Ez az új termesztési módszer azonban több hasznos rovart, illetve madarat vonz, amelyek segítenek a károsítók elleni küzdelemben.

A sávos művelés esetén a szomszédos sávokban különböző növényeket termesztenek.

A gazdáknak látniuk kell, hogy elhiggyék az előnyeit, mondta Dirk van Apeldoorn, aki biodiverzitás témában kutat, és 2014 óta tanulmányozza a sávos művelési rendszert. A kísérlet eredményei meggyőzőek, így 2020-ban több mint húsz gazda – fele ökológiai gazdálkodást folytat – kezdte meg a sávos művelést vagy bővítette annak a területét Hollandiában. A 6 méter szélességű sávok több rovart és pókot vonzzanak, köztük fürkészdarazsakat és zengőlegyeket is, melyek hatékonyak például a levéltetvek és a hernyók elleni küzdelemben.

A sávos termesztés nem igényel plusz munkaerő-ráfordítást
A sávos termesztés nem igényel plusz munkaerő-ráfordítást

Madárfiókák a gabonában

A módszert alkalmazó gazdálkodók több madarat látnak a szántóföldön, még akkor is, ha az általuk termesztett növényeket általában nem látogatják madarak. A madarak elrejtik fiókáikat a gabonában, és táplálékot keresnek a káposztaállományban, magyarázta Van Apeldoorn.

A Wageningenben lévő vizsgálati parcellák például sok szürke foglyot vonzzanak.

Tavaly az érintett gazdaságokban is elindítottak egy felmérést, hogy megtudják, milyen madarak látogatják a sávos művelésű területeket, képesek-e ott szaporodni és fiókáik életben maradnak-e. A kutatók feltérképezik azt is, hogy milyen virágok, rovarok és kisemlősök, például sündisznók és egerek élnek ezeken a szántóföldeken, összehasonlítva a monokultúrás művelésű területekkel.

Az első nagyszabású sávos termesztéssel kapcsolatos kísérleteket 2014-ben állították be, miután megkezdődött az együttműködés Hollandia legnagyobb ökológiai szántóföldi termesztést folytató vállalkozásával (ERF BV). Kezdetben különböző burgonyafajtákat termesztettek egymás mellett, mert erre voltak alkalmasak a technikai feltételek. A következő évben pedig virággal és borsóval vegyesen vetettek be egyes sávokat.

A sávokat traktorokra felszerelt GPS-rendszer segítségével tervezik meg.

A GPS lejegyzi az egyes fajok pontos helyét, és ezt az információt használják a növények kezelése során, illetve más adminisztratív célokra. A kutató szerint a sávos termesztés nem igényel többlet munkaerő-ráfordítást, a gazdák által fizetett szerződéses munkavállalók pedig ugyanazt a munkadíjat számítják fel a sávos termesztésű mezőgazdasági területeken, mint a monokultúrás szántóföldeken.

Akár a 6 méter szélességű sávok is gátolják a betegségek terjedését
Akár a 6 méter szélességű sávok is gátolják a betegségek terjedését

Azonos termésátlag

A kutatók a tesztparcellákon 3 méter széles sávokat alakítottak ki, a nagy mezőgazdasági gépek viszont gyakran 6 méter vagy még annál is szélesebb sávokban dolgoznak. Az első sikeres kísérleteket követően ezért 2017-ben az ERF BV földterületein összehasonlították a terméseredményeket különböző sávszélesség esetén. Arra jutottak, hogy a 6 méter széles sávokban történő termesztés ugyanolyan hatékony, mint a 12 vagy 24 méteres sávokban, jelentette ki Van Apeldoorn.

Más tudósok tanulmányai azt mutatják, hogy a nagyon keskeny, 1 méter széles sávok 25%-kal növelik a terméshozamot, mert a növények több fényhez jutnak és a talajélet is fokozottabb.

Szélesebb sávokban csak a szélső növények számára ilyen kedvezőek a feltételek, ebből adódik, hogy a termésátlag ugyanakkora, mint a monokultúrás termesztés során.

Levéltetvekre vadászik

A sávos művelés előnye, hogy akár 6 méter széles sávok is gátolják a betegségek, például a burgonya esetében gyakori fitoftóra terjedését, és rovarkártevők is ritkábban fordulnak elő. A 6 méter széles sávokban több rovarfaj látogatja a szomszédos sávokban termesztett két különböző növényt. A rovarokat számláló egyetemi hallgatók intenzív rovarforgalmat regisztráltak a sávok között, azok szélein pedig naponta több mint tíz futrinkát számoltak. A futrinka nappal a pillangós-füves társítással telepített sávban rejtőzik, éjjel pedig levéltetvekre és hernyókra vadászik.

Természetes egyensúly

Egyetlen szántóföldi kultúra termesztése növeli a növényvédelmi kockázatot, persze a szántóföld mérete is fontos. Egy 20 hektáros területet a zengőlégy – amelynek lárvái levéltetvekkel táplálkoznak – nem képes átjárni.

A termesztésbe vont növényfajok változatosságának növelése vonzóbb élőhelyet, és természetes egyensúlyt teremt.

Ez nemcsak az ökológiai gazdálkodásban kedvező, hangsúlyozza Van Apeldoorn, hiszen mind kevesebb növényvédő szer áll rendelkezésre, egyebek közt a neo­nikotinoidok nem használhatók szántóföldi termesztésben. Ez utóbbiakat vetették be korábban a levéltetvek ellen cukorrépa-állományokban. A kutatás során ugyanakkor megfigyelték, hogy a levéltetvek száma jelentősen csökken, ha a terményt árpával társítják.

Van Apeldoorn szerint nagyon lelkesek a sávos termesztésre áttérő gazdák
Van Apeldoorn szerint nagyon lelkesek a sávos termesztésre áttérő gazdák

Átmeneti megoldás

Van Apeldoorn a sávos művelést átmeneti technológiának tekinti, amelyben a termelők kénytelenek a monokultúrás termesztés gépeit, eszközeit, fajtáit alkalmazni. A kutató célja a „pixeles termesztés” jövőbeni alkalmazása, ahol egymásra kölcsönösen előnyös hatással lévő fajokat vetnek egymás mellé, és azokat csak éretten takarítják be.

Ezeken a területeken persze nem az élelmiszertermelés az elsődleges szempont.

Társadalmilag is egyre inkább elfogadott azonban, hogy a gazdálkodásnak a változatos, állat- és növényfajban gazdag táj fenntartása is feladata, véli Van Apeldoorn. Talán ezért is növekszik az érdeklődés a sávos termesztés iránt. Hollandiában az állat- és növényfajok populációjának drasztikus csökkenése azt mutatja, hogy sürgősen ösztönözni kell a sokféleség megtartását, illetve növelését a vidéki területeken.

Fordította:

Óváryné Fabók Krisztina

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/Wageningen Egyetem
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baglyok vigyáznak a szőlőtőkékre

A szőlészeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a talajra, az csapadékra, a hőmérsékletre és a napsütésre. Azonban az olyan rágcsálók mint a hörcsög vagy az egér óriási károkat tudnak okozni az ültetvényeken. A rágcsálóírtó vegyszerek alternatívájaként a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem végzős diákjai azt vizsgálják, mennyire hatékony természetes megoldást jelentenek a baglyok a termelők számára.

Új típusú oktatási szemlélet

A szakmák Európa-, illetve világbajnokságának nevezett EuroSkills és WorldSkills versenyek az elmúlt négy évben átírták a parképítő középiskolai képzést.

Minikivi-ültetvény akár száz évre

Van Dabason egy rendhagyó ültetvény, amelyet hazánkban különlegességnek számító gyümölcsből, minikiviből hoztak létre öt évvel ezelőtt. E növény annak ellenére nem terjedt el a Kárpát-medencében, hogy megfelelő hozzá az éghajlat. Dabason is sok kísérletezés kellett a megvalósításig, mert a minikivi termesztésének szinte nincs szakirodalma.

Drágább lesz a dísznövény, árat emelnek a kertészetek

Mélyebben a zsebébe kell nyúlniuk azoknak, akik valamilyen fával, cserjével szeretnék beültetni kertjüket, vagy otthonuk belső terét tennék komfortosabbá egy-egy dísznövénnyel. Az energiapiaci válság ugyanis a kertészeteket sem kerülte el, a dísznövényneveléssel foglakozó vállalkozások költségei pedig alaposan megugrottak az elmúlt hetekben.

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.