Back to top

Növekszik az AKG támogatás – fókuszba kerül a környezetvédelem

Minél több gazdálkodót kíván érdekeltté tenni a zöld előírások betartásába, ezért indít 360 milliárd forintos keretösszeggel és megemelt egységtámogatással a következő agrárkörnyezet-gazdálkodási programot (AKG) az agrártárca, mondta a Bábolnai Gazdanapokon rendezett kerekasztal-beszélgetésen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára.

Fotó: Kiss Gergő
A most záruló AKG programban 800 ezer hektárral vettek részt a gazdálkodók, tehát a termőterületeink jelentős részén vállaltak valamilyen környezetvédelmi kötelezettséget. A jelenlegi előírások egy része megmarad, és könnyítéseket is tartalmaz az új rendszer. Az egyik ilyen, hogy nem a kérelem benyújtásakor kell igazolni a jogszerű földhasználatot, hanem majd a kifizetéshez, illetve

ha a program három éve alatt jár le valakinek a földbérlete és nem tudja megújítani valamilyen oknál fogva, az adott területet szankció nélkül kivonhatja a támogatott területből.

A vállalásokkal kapcsolatban fölmerülő többletköltségeket, illetve az azokból eredő hozamkiesést kompenzálja a támogatás. Ezzel az alapállással kell megállapítani a szabályokat, és miután újraszámolták a támogatásokat, gyepre például a hektáronkénti maximális támogatás több mint 70, szőlőre pedig több mint 50 százalékkal emelkedik.

Fotó: Kiss Gergő

Az Európai Unióban 2023-ban indul az agroökológiai alapprogram, amivel össze kellett fésülni az AKG előírásait, hogy az egyes vállalásokat különböző forrásból lehessen finanszírozni, ismertette az államtitkár. Megmaradnak az AKG-ban a speciális zonális programok mint a túzokvédelmi, a kékvércse-, az alföldi és dombvidéki madárvédelmi program.

A forgatás nélküli talajművelésre, a hasznos élő szervezetek, talajbaktériumok használatára vonatkozó támogatás viszont átkerül az agroökológiai alapprogramba, amit a tárca reményei szerint minél nagyobb területen vesznek majd igénybe.

A most induló AKG és a 2023-as alapprogram összhangját 2025-től lehet majd megteremteni, és onnantól hosszú távú, kiszámítható rendszer jöhet létre, összegezte Feldman Zsolt.

Fotó: Kiss Gergő
Nagyon kedvező az új AKG-kiírás a legeltető állattartás szempontjából, tette hozzá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnökeként. Szerinte már csak azért is érdemes a teljes gyepterülettel belépni a programba, mert ami most szabadon választható, az 10 év múlva már kötelező lesz. Ezt a hosszú távú, teljes termékpályát átfogó gondolkodásmódot akarják megtanítani a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóinak is, tette hozzá mint az egyetem rektorhelyettese. Az átalakuló szaktanácsadási rendszerből is kiveszi a részét az egyetem, egyrészt a meglévő szaktanácsadó központként, másrészt a kutatási hátterét is hozzáadva.

Nemzedékeken, rendszereken átívelően hosszú a szőlősgazdák gondolkodásmódja, mondta Koch Csaba borász. Ő maga 30 hektáron folytat biogazdálkodást és 120 hektárral vesz részt az AKG programban.

A szőlő-borágazatban amúgy is alapvetően fontos igénybe venni minden támogatási lehetőséget, hogy fölvehessük a versenyt a nagy európai bortermelő országokkal.

A hazai borászatok, szőlőtermesztő gazdaságok méretéből adódóan ugyanis meglehetősen drágán termelnek.

Kujániné Cser Olga gyümölcstermesztő, növényorvos arra hívta fel figyelmet, hogy előrejelzésre alapozva kell környezetkímélő növényvédelmet folytatni, mert akkor lehet a legjobban csökkenteni a felhasznált készítmények mennyiségét, ha figyelembe vesszük a növény és a károsítók élettanát. Nagyon fontos figyelembe kell venni a globális fölmelegedés hatásait a fajtaválasztástól kezdve az új károsítók megjelenéséig és a gyümölcsfák vagy a szőlő vigorának, ellenálló képességének támogatásáig.

Fotó: Kiss Gergő

Bányai Tibor szaktanácsadó már most segít az AKG kérelem beadásának előkészítésében és tapasztalatai szerint elsősorban a területek fölmérésére és a helyrajzi számokkal való összevetésére kell most figyelni a termelőknek.

Várhatóan a jövő héten jelenik meg a végleges pályázati felhívás, amire november 15-ig lehet jelentkezni, nincs sok idő a földek fölmérésére. Érdemes közösen kiválasztani a vállalásokat, hogy hasznos is legyen a gazdálkodó számára de ne okozzon túl nagy terhet az adminisztrációja és a kivitelezése, ajánlotta.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Tudásmegosztás a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság fejlesztéséért

Az Európai Unió Agrárkutatás Állandó Bizottságának az Agrár Tudás- és - Innovációs Rendszer megerősítéséért létrehozott Stratégiai Munkacsoportja 2021. szeptember 14-15. között tartotta 5. mandátumának nyolcadik, online ülését. A kétnapos esemény házigazdája, a munkacsoport társelnöke, Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára volt.

Véget ért a jubileumi Coop Rally

Idén 15. alkalommal rendezték meg a Coop Rally-t, amely 8 állomáson keresztül Nyugat-Magyarországot járta körbe. A két napos rendezvényen a 250 versenyző 105 autóval tett meg több mint 800 kilométert, hogy megtekintsenek hat meghatározó, minőségi magyar termékeket gyártó és forgalmazó élelmiszeripari céget, valamint két Coop tagvállalatot

Széllel szemben született – 50 éves a CPS

A lótenyésztés révén volt világhírű a Bábolnai Állami Gazdaság, ahová koronás fők jártak, de a gazdálkodásban is példamutató volt, a megkövetelt rend és technológiai fegyelem miatt – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Bábolnán a CPS jubileumi emlékülésen.

Átfogó szüreti mustfok ellenőrzés a szőlőtermesztők védelmében

A hatóságok 2021-ben, a szőlőszüret folyamán – a korábbi évekhez hasonlóan – ismét ellenőrzést végeznek a borászati üzemekben. Ennek alapvető célja a helyes szüreti gyakorlat kialakítása: az ellenőrök a szőlőfelvásárlások során a tisztességes piaci gyakorlatot vizsgálják - jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Magyarország részvételével létrejött a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma. A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Továbbra is számíthat az Agrárminisztérium támogatására a fűszerpaprika-ágazat

A kalocsai öntözési közösségek és a fűszerpaprika-feldolgozók támogatására tett ígéretet Nagy István agrárminiszter az első agrárhungarikum-konferencián, aminek Kalocsa adott otthont szeptember 10-én.

Miért háromszor olyan drága a zab alapú tejhelyettesítő, mint a tehéntej?

A tejtermelőket bosszantó, megválaszolhatatlan kérdésre a német agrarheute.com portál szerzője próbált mégis választ keresni.