Back to top

Növekszik az AKG támogatás – fókuszba kerül a környezetvédelem

Minél több gazdálkodót kíván érdekeltté tenni a zöld előírások betartásába, ezért indít 360 milliárd forintos keretösszeggel és megemelt egységtámogatással a következő agrárkörnyezet-gazdálkodási programot (AKG) az agrártárca, mondta a Bábolnai Gazdanapokon rendezett kerekasztal-beszélgetésen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára.

Fotó: Kiss Gergő
A most záruló AKG programban 800 ezer hektárral vettek részt a gazdálkodók, tehát a termőterületeink jelentős részén vállaltak valamilyen környezetvédelmi kötelezettséget. A jelenlegi előírások egy része megmarad, és könnyítéseket is tartalmaz az új rendszer. Az egyik ilyen, hogy nem a kérelem benyújtásakor kell igazolni a jogszerű földhasználatot, hanem majd a kifizetéshez, illetve

ha a program három éve alatt jár le valakinek a földbérlete és nem tudja megújítani valamilyen oknál fogva, az adott területet szankció nélkül kivonhatja a támogatott területből.

A vállalásokkal kapcsolatban fölmerülő többletköltségeket, illetve az azokból eredő hozamkiesést kompenzálja a támogatás. Ezzel az alapállással kell megállapítani a szabályokat, és miután újraszámolták a támogatásokat, gyepre például a hektáronkénti maximális támogatás több mint 70, szőlőre pedig több mint 50 százalékkal emelkedik.

Fotó: Kiss Gergő

Az Európai Unióban 2023-ban indul az agroökológiai alapprogram, amivel össze kellett fésülni az AKG előírásait, hogy az egyes vállalásokat különböző forrásból lehessen finanszírozni, ismertette az államtitkár. Megmaradnak az AKG-ban a speciális zonális programok mint a túzokvédelmi, a kékvércse-, az alföldi és dombvidéki madárvédelmi program.

A forgatás nélküli talajművelésre, a hasznos élő szervezetek, talajbaktériumok használatára vonatkozó támogatás viszont átkerül az agroökológiai alapprogramba, amit a tárca reményei szerint minél nagyobb területen vesznek majd igénybe.

A most induló AKG és a 2023-as alapprogram összhangját 2025-től lehet majd megteremteni, és onnantól hosszú távú, kiszámítható rendszer jöhet létre, összegezte Feldman Zsolt.

Fotó: Kiss Gergő
Nagyon kedvező az új AKG-kiírás a legeltető állattartás szempontjából, tette hozzá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnökeként. Szerinte már csak azért is érdemes a teljes gyepterülettel belépni a programba, mert ami most szabadon választható, az 10 év múlva már kötelező lesz. Ezt a hosszú távú, teljes termékpályát átfogó gondolkodásmódot akarják megtanítani a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóinak is, tette hozzá mint az egyetem rektorhelyettese. Az átalakuló szaktanácsadási rendszerből is kiveszi a részét az egyetem, egyrészt a meglévő szaktanácsadó központként, másrészt a kutatási hátterét is hozzáadva.

Nemzedékeken, rendszereken átívelően hosszú a szőlősgazdák gondolkodásmódja, mondta Koch Csaba borász. Ő maga 30 hektáron folytat biogazdálkodást és 120 hektárral vesz részt az AKG programban.

A szőlő-borágazatban amúgy is alapvetően fontos igénybe venni minden támogatási lehetőséget, hogy fölvehessük a versenyt a nagy európai bortermelő országokkal.

A hazai borászatok, szőlőtermesztő gazdaságok méretéből adódóan ugyanis meglehetősen drágán termelnek.

Kujániné Cser Olga gyümölcstermesztő, növényorvos arra hívta fel figyelmet, hogy előrejelzésre alapozva kell környezetkímélő növényvédelmet folytatni, mert akkor lehet a legjobban csökkenteni a felhasznált készítmények mennyiségét, ha figyelembe vesszük a növény és a károsítók élettanát. Nagyon fontos figyelembe kell venni a globális fölmelegedés hatásait a fajtaválasztástól kezdve az új károsítók megjelenéséig és a gyümölcsfák vagy a szőlő vigorának, ellenálló képességének támogatásáig.

Fotó: Kiss Gergő

Bányai Tibor szaktanácsadó már most segít az AKG kérelem beadásának előkészítésében és tapasztalatai szerint elsősorban a területek fölmérésére és a helyrajzi számokkal való összevetésére kell most figyelni a termelőknek.

Várhatóan a jövő héten jelenik meg a végleges pályázati felhívás, amire november 15-ig lehet jelentkezni, nincs sok idő a földek fölmérésére. Érdemes közösen kiválasztani a vállalásokat, hogy hasznos is legyen a gazdálkodó számára de ne okozzon túl nagy terhet az adminisztrációja és a kivitelezése, ajánlotta.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tiszta vizet a „boros” pohárba

A parlamenti választások előtti utolsó ülését tartotta az Országház Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága. Az eseményen Font Sándor elnök mondott köszönetet az elmúlt négy évben végzett munkáért. A szakember kiemelte, a Parlament legaktívabb szervezetével mindig konstruktív, az ágazatot segítő szándékú volt az együttműködés.

Karácsonyfából is válasszuk a hazait!

Hazánk földrajzi adottságaiból – azaz a magashegységek hiányából – következik, hogy bizonyos fajta fenyőket, elősorban a karácsonyfaként tartósságáról és dús ágairól híres nordmannt importálunk, míg lucfenyőt exportálunk. A közhiedelemmel ellentétben a műanyag fenyő csak hosszú, körülbelül 20 éves használat után környezetkímélőbb, mint a hagyományos.

Elmúlt 30 évünk...

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett gálavacsorán köszönthettük a szaktárca és a szakmai szervezetek képviselőit, legfontosabb partnereinket, régi és új kollégáinkat.

„Ünnepeljünk malaccal!”

Az ünnepek közeledtével immár 8. alkalommal indult útnak a minőségi sertéshúsfogyasztást népszerűsítő kampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége jóvoltából. Idén az „Ünnepeljünk malaccal!” szlogennel hirdették meg a kampányt december 7-én, amelynek elsődleges célja az adventi időszakban a sertéshús fogyasztásának növelése.

A kis liliket és a vörösnyakú ludat is veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon

Két világszerte veszélyeztetett faj, a vörösnyakú lúd és a kis lilik több mint 600 példányát veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon a Hortobágyon novemberben az országos vadlúdszinkron felmérései szerint.

A magyarok 45,8 százaléka műfenyőt vásárol karácsonyra

Magyarországon a megkérdezettek 45,8 százaléka műfenyőt vásárol karácsonyra, a válaszadók 36 százaléka vágott, 8,8 százalékuk pedig visszaültethető, földlabdás fenyővel ünnepel - közölte az IKEA hétfőn az MTI-vel.

Kihirdették az új Közös Agrárpolitikát meghatározó uniós rendeleteket

Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként 2021. december 6-án megjelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jogszabályok a kihirdetést követő naptól lépnek hatályba, de alkalmazni majd 2023. január 1-jétől kell azokat.

Globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék CO2-kibocsátásukat.

Bayer–Microsoft partnerség

A Bayer stratégiai partnerséget köt a Microsofttal, hogy új felhőalapú digitális eszközöket és megoldásokat fejlesszen ki a mezőgazdaság és a kapcsolódó iparágak számára. A hangsúly az élelmiszerek, takarmányok, üzemanyagok értékesítési láncain van.

Hallotta a mohát muzsikálni Budapesten?

Egy engergiavállalat februárig futó kampányának célja, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, gyermekeink jövőjét, bolygónkat egy módon lehet megvédeni: közösen, összefogással. A kampány három pilléren nyugszik. Egyik volt a zenélő villamosmegálló Budapesten. Ha lemaradt róla, cikkünkben meghallgathatja, hogyan muzsikálnak a növények.