Back to top

A történethez humor is kell

A velünk született adottságokat senki nem veheti el tőlünk. Valaki eltékozolja, más él Isten adta képességével. Tóth Gábort benső ösztöne vezérelte az állatok felé, irántuk való érdeklődése már gyermekkorában felébredt. S ha beszélni nem is tud velük, de olvas a jelzéseikből, amelyek mások számára fel sem tűnnek, vagy nem tulajdonítanak nekik jelentőséget.

A családi háznál mindig akadt valamilyen háziállat, de főként a madarak körül lehetett megtalálni a gyermek Tóth Gábort. Rendszerint a padláson kuporgott a galambok között, és édesanyja felszólítása ellenére mindig visszaszökött a gerlék közé. „Fel sem tűnt, mennyi időt töltök a madarak között, annyira lekötött a látványuk. Ez persze a tanulás rovására ment.

A tankönyvek helyett is inkább az ornitológiai szakkönyveket bújtam, és amelyekből rengeteg dolgot megtanultam a madarakról”– meséli gyermekkorából sarjadó állatszeretetét Tóth Gábor.

Fotó: Csatlós Norbert
Szakirányú végzettsége híján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet állatházában kapott munkalehetőséget, aminek feltétele volt, hogy elvégezze a baromfi- és kisállattenyésztő szakmunkásképzőt. „Saját patkányt is tarthattam a munkahelyemen, ugyanis az intézetben a leselejtezett laboregerek, -patkányok gondozását is rám bízták. Ennek köszönhetem, hogy megismerkedhettem a solymászattal. Több solymász is kért az intézettől rágcsálókat a madaraik táplálására, ez pedig később odavezetett, hogy a Margit-szigeten tagja lettem egy solymász baráti közösségnek. Ott ismerkedtem meg solymász mesteremmel, és ösztönzésére elvégeztem a solymászathoz szükséges tanfolyamot és vadászvizsgát.”

A kényelmes munkahely idővel kevés fizetséggel szolgált, így éppen kapóra jött, hogy vadászattal foglalkozó lelkes fiatalokat kerestek a Budakeszi Vadasparkba.

Sikerrel jelentkezett, és olyannyira jól érezte magát, hogy a munkaidő után is sokáig a vadasparkban maradt, az otthon tartott görényeit, nyestjeit pedig rendszerint bevitte munkahelyére. A vadasparkban tudták, hogy jól ismeri a ragadozó madarakat, így később felkérték, tartson előadást a gyerekeknek ezekről az állatokról. A bemutatók hatalmas sikere megerősítette abban, hogy a továbbiakban ezzel szeretne foglalkozni. Időközben kiutazott Angliába, és solymászbemutatókon önkénteskedett. A szigetországban azt is megtapasztalta, hogy a természetcsatornák a legnézettebb tv adások, amiből arra következtetett, hogy a természettől eltávolodott emberek így szeretnék annak hiányát ellensúlyozni. Ezt bizonyította az is, hogy rendszerint tömegek érkeztek a solymászbemutatókra.

Fotó: Csatlós Norbert
Hazatérve is azt tapasztalta, hogy egyre nagyobb volt az igény a ragadozómadár-bemutatókra, de a törvény ezt nem engedélyezte. Olyannyira nem, hogy ezt a tevékenységet a vadasparkban is betiltotta a hatóság. Tóth Gábor ezért 2000-ben új utakra lépett.

Azon állataival vállalt fellépéseket, amelyekre nem vonatkozott a tilalom, emellett pedig kertgondozóként dolgozott.

Később solymász ismerősei által felkérték madaras bemutatók tartására a Börzsönyben, amiből végül hat évre szóló rendszeres előadássorozat lett, és ahol igen sok tapasztalatot szerzett az előadó-művészet területén. A felkérések szaporodtak, ezért egy céget létrehozva megalapította az Állati jó bemutatót!

„A mai napig az motivál, hogy megnevettethetem a közönséget, miközben tanulnak valamit a természetről, az állatokról. Azt hirdetem, hogy a természet itt van a szemünk előtt, csak meg kell látni. Ha valaki egy kicsit is figyel, rövid időn belül biztosan szemtanúja lesz valamilyen természeti történésnek” – véli Tóth Gábor.

„Kerek történeteimben a humorral próbálom még inkább elmélyíteni az ismereteket, a sorozatos „aha!” élményeken keresztül.

Fotó: Csatlós Norbert
Hitelességüket pedig az támasztja alá, hogy együtt élek ezekkel az állatokkal. Meséim sosem az állataimról szólnak, hanem az adott fajjal kapcsolatos tudnivalókat mondom el. Ez alól az egyik rókám képez csak kivételt, aki Richard Gere mellett a Rókavadászat című filmben szerepelt.”

Hogy egészen pontosak legyünk: kutyák, kecskék, mintegy 150 galamb, papagájok, kanárik, vándorsólyom, lugger-sólyom, virginiai uhu, maláj bagoly, erdei fülesbagoly, pettyes uhu, koiba kuvik, továbbá siklók, pitonok, 6 vadászgörény, 2 nyest, rókák, borz, egerek és patkányok alkotják Tóth Gábor állatait, de a későbbiekben már nem szándékozik bővíteni a repertoárt.

Az állatok egy részével rendszeresen fellép idősotthonokban, óvodákban, iskolákban, egyetemeken, az Erdővarázson és a FeHoVa-n, de szülinapokra is szokott meghívást kapni.

Egy kislány például 6-tól 12 éves koráig minden évben Tóth Gábor bemutatóját kérte az ünnepi zsúrjára.

Az Állati jó bemutatón többféle témát boncolgat. A 2003-ban összeállított Alkalmazkodás mesterei előadásában például a lakott területre beköltözött állatokat ismerteti. Elmeséli, miért keresik fel otthonainkat, és mit tegyünk abban az esetben, ha kénytelenek vagyunk együtt élni velük. Kiskerti ornitológia programjával pedig főként télen a házak között megjelenő énekesmadarak életébe nyújt betekintést, felhívja a figyelmet, mennyire fontos, hogy etetőt, itatót, odút helyezzünk ki apró, tollas madarainknak.

Fotó: Csatlós Norbert

Vele született képesség

A vadasparkban töltött éveit követően az intézmény vezetői kikérték Tóth Gábor véleményét is állataik bemutatásához. Elsőként a vadaspark hiúzát szerették volna betanítani különféle feladatokra. A konzultációk után megtörtént a hiúz idomítása, és igen szórakoztató bemutatók születtek. Később azzal keresték fel a szakembert, hogy a betanítás ellenére a hiúz nem hajlandó elvégezni a feladatokat. Tóth Gábor első gondolata a nagymacska elhízása volt, ám a gondozók elmondták, hogy az állatot kondicionálták. Ezt követően a szakember leült a hiúz ketrecéhez, és mintegy négy órán át figyelte, ahogyan alszik. Eközben egy lovas haladt el a vadaspark előtti úton. A sakálok, rókák figyelték a történést, nyüszítettek, ugráltak, míg a hiúz továbbra is aludt. Ekkor Gábor, kezén a solymászkesztyűvel – ami a madarak jutalmazása miatt erősen hússzagú – szélirányba állt a hiúzzal, és a nagymacska egyből felpattant helyéről. „Az állat süket volt. Ha látta, hogy a gondozók készülődnek a bemutatóhoz, ezáltal az etetéshez, hibátlan bemutatót tartott, ha viszont az előkészületeket nem a szeme előtt végezték, nem volt hajlandó elvégezni a feladatokat. Velem született képesség lehet, hogy az állat viselkedéséből és a közvetlen környezetében történő eseményekből összefüggéseket tudok levonni, ami már sok esetben felderítette a választ egy állat furcsa viselkedésére.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baglyok vigyáznak a szőlőtőkékre

A szőlészeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a talajra, az csapadékra, a hőmérsékletre és a napsütésre. Azonban az olyan rágcsálók mint a hörcsög vagy az egér óriási károkat tudnak okozni az ültetvényeken. A rágcsálóírtó vegyszerek alternatívájaként a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem végzős diákjai azt vizsgálják, mennyire hatékony természetes megoldást jelentenek a baglyok a termelők számára.

A világkiállítás világszínvonalú szakmai rendezvénye

Október 14-én véget ért az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. A 20 nap során számos látnivalóban és programban lehetett része a közönségnek; csak a HUNGEXPO-ra több mint 600 ezren látogattak ki, összességében pedig másfél millió fölötti a világkiállításhoz kapcsolódó programsorozatok összlátogatottsága.

Az utolsó mohikán

Az északi szélesszájú orrszarvú a kihalás szélén áll. A faj megőrzéséért dolgozó kutatócsoport bejelentette, hogy kivonják a programból az alfaj két utolsó élő egyedének egyikét, a 32 éves Najint. Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Gigantikus gorilla tornyosul a Wall Street-en sétálók fölé

Harambe-t a gorillát 2016 májusában lőtte le egy cincinnati állatkert gondozója, aki féltette annak a kisgyermeknek biztonságát, aki bemászott a gorilla ketrecébe.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Dámok násza

Október. Zajosodik az avar, rozsdál az erdő, a fák apránként levetik kosztümjüket, ahogy a szél besüvít közéjük. A nyár búcsúcsókja ez, lassú mély sóhajtás, melytől az erdő összerezdül. Felkapja fejét rá a szarvas, fülel a nyúl, kibúvik kotorékából a róka. Egy új kezdet pillanata, az ismeretlen felismerése. Felajzott szív bőgését viszi a szél. Az ágak kottavonalakként viszik a barcogás dallamát.

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint.