Back to top

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

Mivel a kenyér árának emelésekor mindig felemlegetik a búza árát, így nem csoda, ha az emberek fülében az visszhangzik, hogy a drága kenyérről a gazdák tehetnek. Pedig ez a vád nemcsak igazságtalan, hanem alaptalan is, jelentette ki Paragi Márton, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa a MOSZ Gabonaválasztmányának legutóbbi ülése után. Kétségtelen, hogy a kenyér legfőbb alapanyaga a liszt, és 1 kilogramm kenyér elkészítéséhez mintegy 70 dekagramm lisztre van szükség. Így első pillantásra még logikusnak is tűnhet a pékek érvelése.

De ha megnézzük, hogy a liszt költsége még a mostani magas áron is bőven 100 forint alatt van, már elkezd sántítani az ezzel való érvelés.

A kenyér előállítási árát elsődlegesen az energia, a munkaerő, valamint a szállítás költsége határozza meg, vagyis egytől egyig olyan költségelemek, amelyek az utóbbi időszakban – részben hazai, részben világpiaci folyamatok hatására – jelentősen nőttek. Tehát az 500 forintos kenyérár valójában ezeknek az eredménye, mondta el a tanácsos.

Egyébként, ha hosszabb távon is megvizsgáljuk a búza árának az alakulását, megállapítható, hogy a mostani árszint nem példa nélküli: 2012-ben hasonló folyamatok játszódtak le a búza piacán. (Akkor a kenyér ára 280 forint volt. A szerk.). Csakhogy az a forint nem a mostani forint volt, hiszen az elmúlt 10 évben a forint értékvesztése következtében sokat emelkedtek az árak. Ha korrigáljuk az árakat az inflációval, világosan kiderül, hogy a búza ára még mindig alacsonyabb, mint 10 évvel ezelőtt!

Arról se feledkezzünk meg, hogy a magyar gabonaárakat – mint a mezőgazdasági termékek döntő részéét – alapvetően nemzetközi folyamatok határozzák meg, így a hazai árak – bizonyos korrekciók mentén – a nemzetközi piacon kialakult árakhoz igazodnak.

2011 óta a forint az euróhoz képest 25 százalékkal, a dollárhoz képest több mint 30 százalékkal leértékelődött. Az, hogy az euróért 2 év alatt 12 százalékkal többet kell fizetni, szintén a mostani áremelkedés jogosságát igazolja, jelentette ki Paragi Márton.

Érdemes megvizsgálni továbbá, hogy az utóbbi években hogyan alakult a búzatermesztés jövedelmezősége. A termelők adataival igazolni lehet, hogy a gabonatermesztők ráfordításai – akárcsak a pékekéi – jelentősen emelkedtek, vagyis szó sincs extraprofitról, hangsúlyozta a tanácsos. Jelentősen nőtt mind az inputanyagok, mind az energia ára, többet kell munkabérre fordítani, és a termeléshez szükséges termőföld biztosítása is egyre nagyobb többletterhet jelent. Ezeken felül a szántóföldi növénytermesztés számára jelentős költségnövekményt okoz az unió által elvárt környezetbarát termelési technológia, illetve az ahhoz szükséges korszerű gépparkok beszerzése és működtetése.

A búzater­mesztés költsége – a földbérleti díjat is beleértve – 1 hektárra vetítve csaknem 50 százalékkal emelkedett 2012 óta.

Ha a mérethatékonysági szempontokat Magyarországon is figyelembe vennénk, és ha ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt fektetnének olyan, a gazdálkodás eredményességét meghatározó tényezőkre, mint a gazdálkodók képzettsége és üzemmérethez igazodó eszközellátottsága, jelentősen javulhatna a hatékonyság.

A búza magyarországi piaca a nemzetközi trendet elfogadó, illetve árkövető módon működik, és a nagyobb termésmennyiség jelent nagyobb bevételt. Csakhogy amikor valahol többletjövedelem keletkezik, abból az értéklánc összes szereplője részesedni szeretne – és részesedik is. Márpedig az a tapasztalat, hogy az osztozkodás során legtöbbször a termelők járnak rosszul.

Idén egyébként sokan rekordtermést takarítottak be, 5,8 tonna/lett hektár a búza termésátlaga. Csakhogy ez még mindig mintegy 40 százalékkal elmarad a nyugat-európai termésátlagtól, sorolta a búza hazai árát befolyásoló tényezőket a tanácsos.

Egy biztos: a jelenlegi világgazdasági környezet nem árcsökkenést vetít előre, jelentette ki Paragi Márton.

A kenyér ára szempontjából nem az a fő kérdés, hogy átlépjük-e az 500 forintos lélektani határt, hanem hogy milyen sokáig emelkednek még a ráfordítási árak a jelenlegi ütemben – márpedig ezt egyelőre nem lehet megmondani. De az áremelkedésért ne a gazdákat hibáztassuk, mondta végezetül a tanácsos.

H. Gy.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Fogyasztása kínzás, boldogság és függőség egyben

Napjainkban egyre nagyobb a keletje a chilipaprika-termékeknek, és egyre többen kezdenek bele a termesztésébe is. A termesztők számos hazai és nemzetközi versenyen mérhetik össze a paprikából készített különféle termékeiket, amelyek mind inkább előfordulnak mindennapjaink étkezésébe, valamint a hazai gasztronómia is szívesen nyúl a chilis termékekhez.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.