Back to top

Az Egyesült Királyság zöld utat adhat a génszerkesztett élelmiszereknek

Az Egyesült Királyság kormánya nemrég jelentett be, hogy megváltoztatja a génszerkesztésre vonatkozó szabályozást. Ezzel megalapozta, hogy a brit vásárlók hamarosan a boltok polcain találkozhatnak az így előállított élelmiszerekkel.

A bejelentés fogadtatása igen vegyes volt. Volt, aki kifejezetten örült neki, ám több civil szervezet is aggodalmát fejezte ki a szabályozás változását illetően.

Erre a technológiára, mely az élőlények meglévő DNS-ének változtatására alapul idegen genetikai anyag felhasználásra nélkül, ugyanolyan szabályok vonatkoztak, mint a génmódosított (GMO) szervezetekre a 2018-as Európai Parlamenti szabályozás szerint.

Azonban az Egyesült Királyság kormánya úgy döntött, könnyebbé teszi a kutatást és a fejlesztést ezen a téren. Sőt, olyan lépéseket is tett, mellyel egy későbbi szakaszban lehetővé válik a génszerkesztett termékek bolti árusítása is az országon belül.

Az NFU (az angol gazdaszövetkezet) alelnöke, Tom Bradshaw üdvözölte a bejelentést. „A génszerkesztéssel fel tudjuk gyorsítani azt a génszelekciós folyamatot, mely természetes módon is lezajlana” – mondta el. „A klímaváltozás és a folyamatosan növekvő populáció jelentette kihívásokra folyamatosan keressük a megoldást, és minden eszközre szükségünk van.”

Nézete szerint a kormány terve nem fog automatikusan utat nyitni a GMO termékeknek, már csak azért sem, mert a génszerkesztés ennél sokkal hatékonyabbnak bizonyulhat az élelmiszer termelésben.

Véleménye szerint ez a technológia akár egészségesebb élelmiszerek létrehozására is használható. Példaként hozta fel, hogy jelenleg is folyik egy kutatás a Rothamsted kísérleti állomáson egy új búzafajtával.

Céljuk egy olyan fajta létrehozása, melynek alacsonyabb az akrilamid (egy potenciálisan rákkeltő anyag, mely sütés közben képződik a gabonafélékben) tartalma. Humán egészségügyi szempontból tehát kívánatosabb lehet a hagyományos fajtáknál.

Ezt a nézetet azonban Patrick Holden, a Fenntartható Élelmiszer Alapítványtól (Sustainable Food Trust) megkérdőjelezi. „Ha naivan azt hisszük, hogy a génszerkesztés segítségével javítható az társadalom egészségi állapota, azzal csak áltatjuk magunkat. Egy növény, ami csak génszerkesztéssel maradhat egészséges, magában hordozza egy olyan (növényi) kórokozó megjelenését, melyből könnyen világjárvány lehet.”

Fotó: Tóth-Gál Enikő
A mostani döntés hátterében szerinte az áll, hogy inkább tüneti kezelést alkalmaznak, semmint a mezőgazdaságban régóta gyökerező problémák forrását orvosolnák. „Az egyik legfontosabb kihívások egyike a mezőgazdaság hatása a biodiverzitásra. Már most is fennáll a lehetősége, hogy katasztrofálisan lecsökkent az agráriumban termesztett/tenyésztett élőlények genetikai állományának változatossága. Most pedig még tovább csökkentenénk az általunk fogyasztott állatok és növények változatosságát.”

Egy másik szervezet, a Talajvédelmi Szövetség (Soil Association) is vészharangot kongatott az új szabályozás miatt. Ők kifejezetten a fenntartható mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásokat emelik ki problémaként.

Christopher Price, a Ritka Fajták Túléléséért Alapítványtól (Rare Breed Survival Trust) úgy gondolja, a génszerkesztés rossz megoldás az intenzív mezőgazdaság által okozott problémák megoldására.

„Ha a problémát a gyökerénél kezeljük azzal, hogy az őshonos fajtákat a számukra optimális helyen és sűrűségben tartjuk, az összes génszerkesztés mellett szóló érvet el lehet tüntetni.”

Azzal sem ért egyet, hogy a génszerkesztés közelebb áll a hagyományos szelekcióhoz, mint a génmódosítás: a génszerkesztés egy laboratóriumi folyamat, amely csak komoly emberi beavatkozás segítségével tud gyors megoldást kínálni.

Price szerint

a génszerkesztés komoly állatjóléti problémákat is felvet.

Példaként felhozta, hogy korábban a tudósok izmosabb, kevésbé zsíros nyulakat szerettek volna létrehozni. Ehhez kitörölték azt a gént, amely az izomnövekedés gátlásáért volt felelős. Az így "létrehozott" állatok riasztóan megnagyobbodott nyelvvel születtek.

„Nem hiszem, hogy az az érv, hogy a génszerkesztés különbözik a génmódosítástól, megállja a helyét. Nem hiszem, hogy az az érv, miszerint ez egy gazdasági szükséglet, megállja a helyét, és azt sem hiszem, hogy az az érvelés, hogy a végeredmény megjósolható, megállja a helyét” – hangsúlyozta Price.

Holden még tovább megy e téren: szerinte

teljesen rossz irányba haladunk, aminek következtében az általunk fogyasztott élelmiszerek minősége folyamatosan romlik. Ha tovább folytatjuk a természet „javítgatását”, azzal teljesen eltüntetjük a tápanyagban gazdag, természetes élelemforrásainkat.
Forrás: 
www.countrylife.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A járvány az üdítőitalok forgalmára is rányomja a bélyegét

Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Felbecsülhetetlen károkat okozott a műtrágyakartellezés

Felbecsülhetetlen kárt okozott a magyar gazdáknak és fogyasztóknak Bige László műtrágyakartellezése - jelentette ki az agrárminiszter vasárnap a Facebook-oldalán.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás

Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.

200 milliárd forintot is meghaladta az érdeklődés a precíziós mezőgazdasági pályázati felhívásra

A digitális megoldások széleskörű alkalmazása, a precíziós gazdálkodásra való áttérés az agrárium előtt álló nagy feladatok egyike. Az agrárgazdaságokat ebben segítő első pályázat a napokban zárult le, amelyet várhatóan a későbbiekben több is követ – mondta el Feldman Zsolt egy agrárdigitalizációval foglalkozó szerdai konferencián.