Back to top

A nők szerepe a klímapolitikában

Az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja alkalmából a Magyar Női Unió Egyesülete idén hetedik alkalommal rendezte meg immár hagyományosnak számító konferenciáját. A 2015 óta nemzetközi mintára megszervezett eseménynek az elmúlt hat év vidéki helyszínei után idén az Agrárminisztérium adott otthont.

A Magyar Női Unió Egyesület (MNU) hazai és nemzetközi együttműködések segítségével, egyfajta híd szerepet kíván betölteni a nők és a döntéshozók közt annak érdekében, hogy a gazdasági, szociális, foglalkoztatáspolitikai, oktatási, környezetvédelmi, egészség-megőrzési, valamint fogyasztóvédelmi döntések a nők és családok érdekeit és az innovációs megújulást szolgálják.

Batthyány Schmidt Margit: a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra
Batthyány Schmidt Margit: a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra
Fotó: MNU

Batthyány Schmidt Margit elnök a rendezvényen elmondta, hogy az egyesület küldetése, céljai és üzenetei az új kihívások és a pandémia idején is egyfajta kapaszkodót jelentenek, mindemellett 2013-as fennállása óta gyorsan és rugalmasan reagál a hazai és nemzetközi kihívásokra. Mint mondta,

az ENSZ 2022-ben soron következő CSW66 rendezvényének kiemelt témája a klímapolitika, és a nők klímapolitikához kapcsolódó hozzáadott értéke lesz, ezért az október 15-én megrendezett konferencián a klímapolitika mellett a fenntarthatóság és a környezetvédelem került a fókuszba.

A klímaváltozás ténye már nem visszatérő, hanem állandó jelenség életünkben. Korunk fontos felismerése hogy az életszínvonal emelése, az éghajlat védelme nem választható el egymástól. E két tényező szervesen összekapcsolódó elkötelezettséget és kötelezettséget jelent – fogalmazott az egyesület elnöke. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik ezen a téren, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra. Emellett tudatában vannak, hogy saját szűkebb és tágabb környezetükön belül kiemelkedő szerepet játszanak a környezettudatos viselkedésben, ennek kialakításában és támogatásában. Kiemelte, a jelen és a jövő fenntartható társadalma csakis a nők hozzáadott értékének elismerésével érhető el, az MNU pedig hazai és nemzetközi együttműködései által, vállalásaival, céljaival, tevékenységével kiemelten tudja támogatni a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot.

Juhász Anikó: a jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban
Juhász Anikó: a jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban
Fotó: MNU

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy a szaktárca Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében az elmúlt néhány évben számos olyan intézkedést hozott, amelyek a vidék és a családok helyzetét igyekezett javítani. Kiemelte, hogy

a tavalyi év egyik fontosabb eredménye a családi gazdaságokról szóló törvény megalkotása volt, amellyel arra ösztönözték a vidéki termelőket, hogy családban gazdálkodjanak.

Ehhez adminisztratív egyszerűsítést és adókedvezményeket is társítottak. Ennek eredményeként a családi gazdálkodók köre jelentősen bővült. A jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban. Erre építve az idei évben a jogalkotási munka legfontosabb feladata a gazdaságátadási törvény megalkotása.

Fűrész Tünde: a nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut
Fűrész Tünde: a nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut
Fotó: MNU
A Magyar Női Unió együttműködő partnere, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Fűrész Tünde köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi családpolitikának egyik legfontosabb pillérét a nők, az édesanyák jelentik.

A nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut.

Az édesanyáknak kiemelt szerepe van abban is, hogy a családok harmonikusan működjenek, éljenek akár vidéken, akár a városokban, ezáltal közösségünk, társadalmunk, nemzetünk is harmonikusan működjön. Az elmúlt évek adatai szerint a magyar nők nemcsak a családokban, hanem a munka világában is nagyszerűen helytállnak, 2010-hez képest a női foglalkoztatás 50 százalékról közel 70 százalékra emelkedett.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba szerint az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja konferenciájának kiemelt témái ráirányítják a figyelmet a nők, illetve a női vezetők arányára az agráriumban, továbbá láthatóvá teszi azokat a nőket, akik ugyan nem szerepelnek a statisztikákban a gazdaságok vezetőiként, tulajdonosaiként, illetve munkatársaiként, sok esetben mégis nagy mértékben kiveszik részüket a tevékenységből. Az eseményre online bejelentkező rektor emlékeztetett,

Magyarországon az utóbbi évtizedekben birtokkoncentráció zajlott le. Ezen gazdaságok irányítóinak több mint kétharmada férfi, az alkalmazottak között is nagyobb arányban találhatunk férfiakat.

Ugyanakkor ki kell emelni és hangsúlyozni szükséges a nők szerepét a kis- vagy családi gazdaságokban, amelyek az Európai Unió számos tagállamában a legelterjedtebb gazdálkodási formának számítanak.

A nők jelentős mértékben járulnak hozzá a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez. A mezőgazdasági munka hagyományos jellegének és nehézségének XXI. századi átalakulása, továbbá a precíziós gazdálkodási eszközök széleskörű elterjedése, valamint a diverzifikációs intézkedések új lehetőségeket nyitnak a nők agráriumhoz kapcsolódó szerepvállalásának erősödésében. A konferencia középpontjába állított témáival kapcsolatban hangsúlyozta az oktatás és az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés jelentőségét is. Fontos a szektorban tevékenykedők felsőfokú képzésének ösztönzése, szükség van magasan képzett, innovatív szemléletmóddal rendelkező szakemberekre, nőkre és férfiakra egyaránt, mivel napjainkban igen sok kihívással kell szembenéznie az agráriumnak, elég csak a klímaváltozásra gondolni – fogalmazott a rektor.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs gazdasági akadálya a hazai gabonapiaci terményvásárlásoknak

Számos termelői jelzés érkezett arról, hogy a korábbi időszak gyakorlatával szemben nem tudják értékesíteni terményeiket, a felvásárlást folytató gazdasági szereplők az exportakadályokra és minőségi problémákra hivatkozva hárítják el az ezzel kapcsolatos ajánlatokat.

Boldog születésnapot HNT!

„Negyed évszázad nagy idő egy szervezet életében. Van mire emlékezni, ezért is hívtuk találkozóra a szakma kiválóságait, segítőinket, a velünk szimpatizálókat”- köszöntötte a vendégeket Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke. A 25 éves évfordulót ünneplő esemény hátteréül impozáns háttérül szolgált a felújított Budavári Palota Magyar Királyi Lovardája.

Zöldterületek pénzbeli értékét kiszámító alkalmazást fejlesztettek Bécsben

Mindenki zöldít, parkosít, de vajon megéri az árát? Erre a kérdésre ad pontos választ a Greenvaluation szoftver, amely a zöldterületek és -felületek pénzbeli értékét számolja ki. Így már telepítés előtt kiderül, megéri-e a zöldfal vagy a tetőkert a beruházást.

Fókuszban a biomassza alapú gazdaság

A Magyar Tudományos Akadémia 2022 novemberében immár 19. alkalommal rendezi meg a hazai tudományos élet kiemelt eseményét a Magyar Tudomány Ünnepét. Az Agrárminisztérium az saját rendezvénnyel kívánt csatlakozni az eseményhez, melynek fókuszában a hazai fenntartható erőforrás-használat valamint a biomassza alapú gazdasággal kapcsolatos kutatás-fejlesztés szerepel.

Baromfitartók figyelem: új állatjóléti támogatás indult

Az állatjóléti feltételek javítása és az állategészségügyi problémák megelőzése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében új – a baromfi ágazat számára elérhető – állatjóléti támogatási konstrukciót indított az Agrárminisztérium – emlékeztetett Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Haszon, hobbi, közösség: galambászat Gyomaendrődön

Míg régebben elterjedt szokás volt a gyermekágyas anyáknak és a beteg gyerekeknek galamblevest adni, mára elenyészően kevesen fogyasztják ezt a könnyű, de magas tápértékű élelmiszert.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 46. hét

15 milliárd forintos keret áll a baromfitartók rendelkezésére. Az állatjóléti feltételek javítása és az állategészségügyi problémák megelőzése érdekében új, a baromfiágazat számára elérhető állatjóléti támogatást indított az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében.

A gazdálkodók negyede élt az agrár-hitelmoratórium lehetőségével

A mezőgazdasági vállalkozások, egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók és őstermelők hitelállományának negyede élvezi az augusztusban meghirdetett agrár-hitelmoratórium védőhálóját - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel kedden. Az érintettek jövő év végéig kaptak haladékot az agrárhitelek tőke-, kamat- és díjtartozásainak törlesztésére.

November 25-ig lehet pályázni a Digitális Agrárakadémia Digitális Bemutató Gazdaság pályázatára

Meghosszabbított határidővel 2022. november 25-ig lehet jelentkezni a Digitális Agrárakadémia Digitális Bemutató Gazdaság pályázatára. A digitális megoldások megismerése a gyakorlatban, működés közben a leghatékonyabb, ezért bővítik a Digitális Agrárakadémia országos kapcsolatrendszerét és együttműködéseit.

Már több mint 10.000 középiskolás töltötte ki a Nagy Diák Agrártesztet

Mire jó egy drón a mezőgazdaságban? Mit jelent a precíziós gazdálkodás? Milyen az intelligens mechanikus gyomirtás? Ehhez hasonló kérdéseket kell megválaszolnia azoknak a középiskolásoknak, akik a Nagy Diák Agrárteszt 2. online vetélkedőn december 15-ig még versenybe szállnának az értékes nyereményekért.