Back to top

Juhok őrzik a napenergia-farmokat

Az, hogy mely terület megfelelő az állattartás és mely a napenergia-farmok számára, gyakran átfedésben van. Közös bennük, hogy nagyok, meglehetősen sík terepen vannak, és nagy mennyiségű napfényt kapnak, mivel mentesek a magas növényzettől. Ezért a napenergia-termelők egyre gyakrabban bérelnek mezőgazdasági területeket a működésükhöz.

A napenergia-termelés növekedése környezetvédelmi előnyökkel jár, de ennek ára a mezőgazdasági termelés csökkenése lehet. Ezért egyre nagyobb az érdeklődés az iránt, hogy megtalálják a mezőgazdasági és a napenergia-termelés egy helyen történő kombinálásának módját. Todd Schmit, a Carnell Egyetem agrárgazdaságtanának docense számára ez annyit jelent, hogy elő kell hozni a juhokat.

Ez még egy új terület, de egyes gazdák partneri viszonyban állnak a napenergia-termelőkkel, akiknek a földjét legeltetésre használják.

A napelemgyártó vállalatok fizetnek a gazdáknak, hogy juhaikat a területükre küldhessék, az állatok pedig megeszik a gyomokat és más növényeket, amelyek olyan mértékben megnőttek, hogy elzárják a Napot a panelektől. Ennek az együttműködésnek köszönhetően a birkáknak jut táplálék, a gazdák kapnak fizetést, a napenergia-termelők pedig gyomirtók és fűkaszák (amelyek néha nehezen érnek a panelek alá, és fosszilis tüzelőanyaggal működnek) nélkül kezelik a növényzetet. Ez az iparág 2017 óta bővül New York államban, az Amerikai Napelemes Legeltetési Szövetség (ASGA) jelentése szerint. A jelentés megjegyzi, hogy az Empire State-nek a jelenlegi 900 hektáros napenergiát termelő területét legeltetik. De még van lehetőség ezt tovább növelni.

Miért pont juhok?

Jelenleg nem sok bárány- és birkahúst termelnek az Egyesült Államokban. Az USDA szerint a hús több mint felét Új-Zélandról és Ausztráliából importálják.

Ezért a napelemek mellett legelésző juhok egyfajta növekedési ágazatot jelenthetnek, és nem csak a hús miatt, mivel a juhok gyapjút és tejet is termelnek.

Schmit megjegyezte, hogy bár az Egyesült Államokban jelenleg nem fogyasztanak sok juhhúst, a hazai piac növekszik. Az USA-ban történő állattenyésztés a helyi gazdaságokat is erősítheti.

A juhok több okból is kiválóan alkalmasak a napelemes gazdaságok legeltetésére. Egyrészt alacsonyabbak, mint a tehenek és a lovak. Emellett a legtöbb takarmányfélét megeszik, ami segít kordában tartani a növények növekedését. A kecskék viszont szinte mindent megrágnak, ami a napelemes farmokon némi kockázatot jelent.

„A tehenek és a lovak túl nagyok, így kárt okozhatnak, ha a panelekhez dörgölőzve vakaróznak” – mondta Schmit. „A kecskék megeszik a vezetékeket, a juhok nem. Gondoljunk csak bele… a birkák tökéletes köztes megoldásnak számítanak.”

Új hajnal a juhászok számára

Schmit nemrégiben három évre 500 000 dolláros támogatást kapott (egyik felét a Cornelltől, másik felét az USDA-tól).

A finanszírozás célja, hogy segítsék a napelemes juhászat kiterjesztését egy üzleti szövetkezet vagy termelői tulajdonú szervezet létrehozásával.

A projekt címe: „Új hajnal a juhászok számára: Legelő juhok közüzemi méretű napelemes rendszerek alatt.” Schmit együttműködést kötött különböző gazdálkodókkal, napenergia-ipari szakemberekkel és az ASGA nonprofit szervezettel, ami összekapcsolja a juhtenyésztőket a napenergia-termelőkkel. A folyamat során a jelenlegi és leendő gazdálkodókkal tárgyalásokat folytatnak a közös igényeikről és céljaikról, valamint a szervezetre vonatkozó közös elképzeléseikről.

Az, hogy milyen formában és milyen szolgáltatásokat fog nyújtani a szervezet, még meghatározásra vár. Schmit szerint a napenergia-üzemeltetők általában inkább csak egyetlen szervezettel szeretnének üzletelni, mint több farmmal. A szervezet tehát egyfajta kapcsolattartó pont lehetne közöttük és a juhászok között. A gazdák közötti konszenzus elérése azonban időbe telik.

„A konszenzus ösztönzi a részvételt, a beruházásokat és növeli az érdeklődést a projekt iránt” ” – mondta Schmit.

Schmit hozzátette, hogy bár az Új Hajnal inkább New Yorkra és Amerika északkeleti országrészeire összpontosít, a folyamat során csapatával olyan eszközöket, útmutatókat, pénzügyi megvalósíthatósági sablonokat, stb. fognak kidolgozni, amelyeket más csoportok is használhatnak, akik hasonló szervezeteket szeretnének létrehozni. „Olyan dolgokat akarunk kifejleszteni, amelyeket az iparág, a gazdaságok, a fejlesztők használhatnak. Nem kell mindenkinek a nulláról kezdeni” – mondta.

Az ASGA társalapítója, Lexie Hain elmondta, hogy az üzleti szövetkezet biológiai biztonsági protokollokat hozhatna létre. Ha a különböző gazdaságokból származó juhok keverednek, akkor potenciálisan betegségeket terjeszthetnek, ami olyan probléma, amellyel szintén foglalkozni kell. A szervezet akár egy olcsóbb biztosítást is ki tudna alkudni, és segítene a szállítással kapcsolatos részletek tisztázásában.

Hain szerint a napelemes legeltetés még mindig egy új területnek számít, de a gazdákat és a napelem-üzemeltetőket is egyre jobban érdekli.

Az ASGA hivatalosan csak 2019-ben indult, de tavaly februárban már 246 tagja volt, akik különböző napenergia- és juhászati szakemberekből álltak. „Úgy gondolom, hogy nagy az érdeklődés iránta, és hatalmas lehetőség rejlik benne” – közölte.

Forrás: 
arstechnica.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb jó hír: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is megszűntek a védőkörzetek

Június eleje óta nem történt újabb madárinfluenza-kitörés Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az összes védőkörzetet feloldotta ezekben a megyékben. Ezzel jelentős lépést tettünk Magyarország madárinfluenza-mentes státuszának megszerzése, valamint az exportkorlátozások feloldása felé.

Kiskutyát nem cserélünk le - ahogy a nagymamát sem

Ahol egy élet forog kockán, ott tévedésnek nincs helye. Sótonyi Péterrel, az Állatorvos-tudományi Egyetem rektorával beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője. Az egyetemre a világ 58 országából járnak hallgatók, pedig jól tudják, hogy az egyik legösszetettebb szakma egyik legnehezebb egyetemére jelentkeztek.

Vannak felfedező és „otthon ülő” kisnyulak is

Már beszámoltunk egy francia kísérletről, amelyben a nyulakat polccal felszerelt ketrecben helyezték el. Az anyaállatok a polc szintjén egy búvócsövön keresztül juthattak át egyik ketrecből a másikba, amikor az átjárást szabaddá tették. A kísérletet növendéknyulakkal is elvégezték.

Lehet-e jótékony hatása a varroa atkának?

Erre a kérdésre a méhészek gondolkodás nélkül vágják rá a választ: természetesen nem. Ez a parazita sok problémát okoz, és nemrég megjelent az utolsó kontinensen, ahol korábban még nem okozott gondot: Ausztráliában. Itt azonban a háziméh sem őshonos, és kivadult állományai komoly kompetíciót jelentenek a bennszülött méh-fajoknak.

Itatással segíthetjük a településeken vadon élő állatokat a kánikulában

A településeken vadon élő állatok itatásának fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A madárinfluenza miatt felállított megfigyelési körzeteket is feloldották a déli országrészben

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében nem történt újabb kitörés a védőkörzetek feloldása óta, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az összes megfigyelési körzetet feloldotta ezekben a megyékben. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, a járványvédelmi fegyelem lazításának korántsem jött el az ideje.

Túllőttek a célon

Világszerte nagy kihívás a hatékony védekezés a haszonnövényeket károsító állatokkal szemben. Az egyik lehetőség a kárt okozó faj ragadozóinak az alkalmazása, bár a módszer eredményességét nehéz megjósolni – ráadásul jó pár példa van rá a történelemben, hogy a jó szándék ellenére katasztrófába torkollott.

Embertelen körülmények között a mezőgazdasági idénymunkások

Olaszország déli régiójában, a mezőgazdasággal foglalkozó Pugliában megtiltották a déli órákban a munkavégzést a földeken. Ezzel is próbálják védeni azokat az idénymunkásokat, akik főként Afrikából érkeznek a gazdaságokba, és embertelen körülmények között dolgoznak.

A hőség miatt klíma nélkül tilos közúton kérődzőket szállítani Bulgárián keresztül Törökországba

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.