Back to top

A szezon első madárinfluenzás megbetegedései – szerencsére nem nálunk

Ezen a télen először mutatták ki a H5N1 családba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza vírusokat holland és olasz kereskedelmi baromfiállományokban. Hollandiában 36 ezer madarat kellett megsemmisíteni.

Fotó: mmg archív
A 2021-2022-es szezon első magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) eseteit Olaszországból jelentették. Október közepén egy H5 HPAI vírus jelenlétét mutatták ki az olaszországi Veneto északkeleti régiójában a madárinfluenzával foglalkozó nemzeti referencialaboratóriumban.

A holland egészségügyi hatóságok november 1-jén elrendelték, minden baromfiállomány zárt tartását, hogy megfékezzék a rendkívül fertőző madárinfluenza járványt. A döntés azután született, hogy Flevoland tartomány középső részén egy baromfitelepen a madárinfluenza H5 törzsét fedezték fel - közölte a holland mezőgazdasági minisztérium.

"Körülbelül 36 000 madarat semmisítettek meg a farmon, hogy megakadályozzák a vírus terjedését"

- tette hozzá a közlemény.

A járvány idén a második, amely Hollandiát sújtja a februári hasonló járvány után, amikor egy déli pulykafarmon fertőzöttek meg az állatok.

Hollandiát 2003-ban a legsúlyosabban sújtotta a madárinfluenza, amikor a H7N7 halálos törzse kitört, legalább egy ember halálát okozva és 255 állományt megfertőzve, ami a Nemzeti Orvosi Könyvtár szerint 30 millió madár leöléséhez vezetett.

Múlt héten már hírt adtunk róla, hogy egy cseh gazdaságban is 5000 baromfit kellett levágni, szintén madárinfluenza miatt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/wattagnet.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Vitaminok: óriási különbségek lehetnek a hasznosulásukban

A jó minőségű vitamin ritka, mint a fehér holló. Sokan nem bíznak a vitaminkészítményekben. Bizalmatlanságuk mondhatni egyáltalán nem alaptalan. Azonban van választásunk, ezért ajánlott jól megfontolni, kit támogatunk. Sokat hallani arról is, hogy nem mindegy hogy egy vitamin szintetikus, vagy növényből kivonatolt...

Juh- és bárányhús promóciós nap

A juh- és bárányhús, illetve a kecsketej és -sajt kétségkívül finom, ám drága prémiumtermék. Ennek ellenére, ha minden magyar évente két alkalommal enne juhhúst, nem kellene a termelőknek exportálni, mind elfogyna itthon. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet nem csak a kiskérődző ágazat érdekképviseletét látja el, hanem népszerűsíti is a termékeit, hogy növelje a hazai fogyasztást.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Takarmány: ma már nincs áralku

Napjainkban megdőlni látszik az a tézis, hogy a piac gyorsan válaszol a kilengésekre, és mindig visszaállítja az egyensúlyt. Ma már nem igaz ez az állítás, a takarmány-alapanyagok ára annak ellenére folyamatosan növekszik, hogy azt az állattenyésztők, a vásárlóerő várható visszaesése miatt, lassan már nem tudják beépíteni az átvételi áraikba.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.