0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Csak kifogástalan tej kerülhet a magyar piacra

Milyen vizsgálatoknak vetik alá a tehenészeteket és a tejüzemeket? Egyáltalán: mitől tej a tej? E kérdések megválaszolásában Pleva György, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója és Szalay Orsolya, a Termelési Folyamataudit Osztály vezetője állt lapunk rendelkezésére.

Az osztály fő feladata az állati eredetű élelmiszerek termelési folyamatainak ellenőrzése és értékelése a magyar piacra.

Mit nevezhetünk Magyarországon tejnek?

– Az Európai Uniónak van erre jogszabálya, és az egyértelműen leírja, mit nevezhetünk tejnek: a tenyésztett állatok tejmirigyéből kiválasztott folyadékot. Magyarországon a legjellemzőbb a szarvasmarha, de a juh, a kecske és a bivaly is elegendő tejet termel fogyasztásra és feldolgozásra. Fontos kiemelni, hogy a hatóság a közfogyasztásra szánt élelmiszereket ellenőrzi, a saját fogyasztásra szánt termék nem tartozik a hatáskörébe.

A NÉBIH munkatársaihoz időnként meghökkentő kérdések-kérések érkeznek, tudtuk meg a szakemberektől. Volt, aki anyatejből tervezett sajtot készíteni, más pedig távol-keleti alapanyagokból és távol-keleti receptúra alapján szeretett volna  ínyencségeket forgalomba hozni – magyar kistermelői termékként. Volt, aki Afrikából származó krokodilhús behozatalán gondolkodott. Az említett kérelmeknek nem adtak helyt.
A beltartalmat szintén uniós szabályok határozzák meg, amelyek minden tagállamban kötelező érvényűek.

A portal.nebih.gov.hu oldalon elérhető élelmiszeres jogszabály-gyűjteményben az engedélyezésről és a termékekről egyaránt számos hasznos információ található.

Meg kell jegyezni, hogy a kecske- és a juhtej folyamatosan jelen volt és jelen van a hazai piacon. Jelentős tejelő állományaik vannak hazánkban, mindig is több tejfeldolgozó üzem foglalkozott kecske- és juhtejjel. A Nébih weboldalán az engedélyköteles létesítmények listája szintén megtalálható, amelyen az is szerepel, milyen állattól származó tejet fogadhat az adott létesítmény. Tény azonban az is, hogy kecskére könnyebb alapozni egy tejelő gazdaságot, ennél az állatfajnál ugyanis el lehet érni a folyamatos termelést, míg a juhnál csak szezonális termelésről beszélhetünk.

A hatályos előírások értelmében a vaj legalább 80, de kevesebb, mint 90 százalékban tejzsírból áll, tehát csak az ilyen terméket lehet vajnak nevezni. Ugyanakkor a kereskedelemben olykor – szabályosan ugyan, de – kreatívan állnak a kérdéshez. Ezért vásárláskor érdemes alaposan szétnézni a polcokon: például ha „feles vaj”, „háromnegyedes vaj”, „vajízű” vagy más hasonló megnevezést látunk a csomagoláson, olvassuk át alaposabban a termék leírását. Ezekben a termékben ugyanis nagyobb a víz vagy a növényi zsírok aránya, viszont kevesebb a tejzsír – sőt, lehet, hogy tejzsír egyáltalán nincs bennük.

Kapható-e, illetve forgalomba hozható-e hazánkban nálunk különlegesnek számító tej, például tevetej?

– Különlegességek bekerülhetnének a hazai piacra, ennek nincs akadálya. Bármilyen emlősállattól származó tej előtt nyitva áll a lehetőség. Tevével kapcsolatban már érdeklődtek, de tudomásunk szerint nincs Magyarországon ehhez elegendő tejet adó és fejt teveállomány.

A behozatal az általános uniós behozatali szabályok szerint történhet.

A különlegességek kapcsán ki kell emelni, hogy nagyon szeretnénk megvédeni az őshonos bivalyállományt. Nem véletlen, hogy olyan sok támogatást lehetett kapni ilyen gazdaság üzemeltetésére. Magyarországon létezik olyan üzem, amelyik bivalytejet dolgoz fel, és a szokásos olasz terméket, mozzarellát készítenek belőle. Ugyanakkor tudni kell, hogy a bivalyfejés nem egyszerű. Azon múlik, hogy a gazdaság elég kezessé tudja-e tenni az állatokat. Szabadtartású bivaly esetén, ha az állatok kevésbé szoknak hozzá az emberhez, nehezebben válik napi rutinná a fejés. De mindenképpen megéri a fáradozást! Hogy mást ne mondjak, a bivalytejföl íze igazán nem hétköznapi.

Milyen vizsgálatoknak vetik alá a tejet és milyen gyakorisággal?

– Először is vizsgálják az állatokat, amelyek a tejet adják. Vannak tőgyegészségügyi vizsgálatok, szűrik a gyulladás okozta elváltozásokat. Az elegytejet havonta kétszer vizsgálják.

A szarvasmarhatej esetében a szomatikus sejtszámot, az összcsíraszámot, illetve a gátlóanyagtartalmat mérik, a többi állatfajnál csak az utóbbi két vizsgálat kötelező.

A mintavétel szúrópróbaszerű. Az össz­csíraszám a higiéniai állapotra utal, a tőgy tisztaságától kezdve a tartály tisztaságáig. Ennek milliliterenként 100 ezer a határértéke, de ha egy gazdaság jól dolgozik, a tizedére is le tudja vinni. A kecske és a juh fejése más technológiát igényel, ezért azoknál 1,5 millió az elfogadott csíraszám.

A tej ízét az is befolyásolja, hogy mit fogyaszt a tehén. Amikor egy vizsgálat során keserű ízt
tapasztaltak, visszakövették az állatok táplálkozását, és a napraforgó-pogácsára terelődött a kutatók gyanúja. Kevéssé köztudott, de a tej színe változó lehet. A modern, főleg nagyvárosban élő emberek a fehér vajat és a fehér tejet tartják az etalonnak, hiszen csak ilyennel találkoznak. Csakhogy a legelő állatok sárgás tejet adnak. Ugyanis, amikor sok zöldtakarmányt fogyasztanak a tehenek, ezzel több karotint fogyasztanak, és ettől sárgásabb lesz a tej. Van, akinek ez tetszik jobban. Természetesen ez megszokás kérdése. Mindenesetre, vannak termelők, akik ennek az igénynek a kiszolgálására karotint kevernek a késztermékbe – teljesen szabályosan.

Tejminőségi gond biztonsági problémák esetén fordulhat elő. Például a teheneket is kell gyógykezelni, de ha nem tartják be az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, antibiotikum maradhat a tejben. Ilyenkor gátlóanyagos lesz a tej, az ilyet pedig meg kell semmisíteni. Ez esetben nincs kollektív felelősség: ha több termelőtől származott a tétel, akkor mindig ki kell vizsgálni, hogy ki követett el mulasztást. A helytelen takarmányozás is okozhat problémát. 2012-ben volt az úgynevezett mikotoxin-botrány, amikor bizonyos takarmányoknak olyan magas volt az aflatoxin-tartalma, hogy az állatok tejében is ki lehetett mutatni.

Mivel a toxin nem bomlik fel hőkezelés hatására sem, a fogyasztóknál is egészségi gondokat okozhat.

Milyen a jó tej?

– A tej minőségét a tejzsír- és a tejfehérje-tartalom jelzi igazán. Ahhoz, hogy a termelő jó tejpénzt kapjon, ezek a mérvadó értékek. A teljes tejnek legalább 3,5 százalék zsírt kell tartalmazni, de a jersey szarvasmarha tejében például 4 százalék fölötti. Természetesen ez a tej is forgalomba kerülhetne, de ne feledjük, hogy a tejszínt, a vajat, a tejfölt is el kell készíteni valamiből. Ezért az a jellemző, hogy a zsírtartalmat beállítják a megrendelő által elvárt értékre, a „többletet” pedig más termékek előállítására használják. Az igazán értékes anyagok a tejzsírban vannak. A 0,1 százalékos tej már szinte átlátszó, azonban így is vannak, akik fehérjepótlásként használják. Ebből a szempontból a fehérjeporoknál mindenképpen jobb választás.

Hasznos források az interneten:
élelmiszer-jogszabályok gyűjteménye
engedélyköteles létesítmények listája
– létesítménylista
Szupermenta eddigi tejterméktesztek gyűjtőoldala
Forrás: Magyar Mezőgazdaság