Back to top

Csak kifogástalan tej kerülhet a magyar piacra

Milyen vizsgálatoknak vetik alá a tehenészeteket és a tejüzemeket? Egyáltalán: mitől tej a tej? E kérdések megválaszolásában Pleva György, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója és Szalay Orsolya, a Termelési Folyamataudit Osztály vezetője állt lapunk rendelkezésére.

Az osztály fő feladata az állati eredetű élelmiszerek termelési folyamatainak ellenőrzése és értékelése a magyar piacra.

A fejőházaknak a legszigorúbb előírásoknak kell megfelelniük
A fejőházaknak a legszigorúbb előírásoknak kell megfelelniük

Mit nevezhetünk Magyarországon tejnek?

– Az Európai Uniónak van erre jogszabálya, és az egyértelműen leírja, mit nevezhetünk tejnek: a tenyésztett állatok tejmirigyéből kiválasztott folyadékot. Magyarországon a legjellemzőbb a szarvasmarha, de a juh, a kecske és a bivaly is elegendő tejet termel fogyasztásra és feldolgozásra. Fontos kiemelni, hogy a hatóság a közfogyasztásra szánt élelmiszereket ellenőrzi, a saját fogyasztásra szánt termék nem tartozik a hatáskörébe.

A NÉBIH munkatársaihoz időnként meghökkentő kérdések-kérések érkeznek, tudtuk meg a szakemberektől. Volt, aki anyatejből tervezett sajtot készíteni, más pedig távol-keleti alapanyagokból és távol-keleti receptúra alapján szeretett volna  ínyencségeket forgalomba hozni – magyar kistermelői termékként. Volt, aki Afrikából származó krokodilhús behozatalán gondolkodott. Az említett kérelmeknek nem adtak helyt.
A beltartalmat szintén uniós szabályok határozzák meg, amelyek minden tagállamban kötelező érvényűek.

A portal.nebih.gov.hu oldalon elérhető élelmiszeres jogszabály-gyűjteményben az engedélyezésről és a termékekről egyaránt számos hasznos információ található.

Meg kell jegyezni, hogy a kecske- és a juhtej folyamatosan jelen volt és jelen van a hazai piacon. Jelentős tejelő állományaik vannak hazánkban, mindig is több tejfeldolgozó üzem foglalkozott kecske- és juhtejjel. A Nébih weboldalán az engedélyköteles létesítmények listája szintén megtalálható, amelyen az is szerepel, milyen állattól származó tejet fogadhat az adott létesítmény. Tény azonban az is, hogy kecskére könnyebb alapozni egy tejelő gazdaságot, ennél az állatfajnál ugyanis el lehet érni a folyamatos termelést, míg a juhnál csak szezonális termelésről beszélhetünk.

A hatályos előírások értelmében a vaj legalább 80, de kevesebb, mint 90 százalékban tejzsírból áll, tehát csak az ilyen terméket lehet vajnak nevezni. Ugyanakkor a kereskedelemben olykor – szabályosan ugyan, de – kreatívan állnak a kérdéshez. Ezért vásárláskor érdemes alaposan szétnézni a polcokon: például ha „feles vaj”, „háromnegyedes vaj”, „vajízű” vagy más hasonló megnevezést látunk a csomagoláson, olvassuk át alaposabban a termék leírását. Ezekben a termékben ugyanis nagyobb a víz vagy a növényi zsírok aránya, viszont kevesebb a tejzsír – sőt, lehet, hogy tejzsír egyáltalán nincs bennük.

Kapható-e, illetve forgalomba hozható-e hazánkban nálunk különlegesnek számító tej, például tevetej?

– Különlegességek bekerülhetnének a hazai piacra, ennek nincs akadálya. Bármilyen emlősállattól származó tej előtt nyitva áll a lehetőség. Tevével kapcsolatban már érdeklődtek, de tudomásunk szerint nincs Magyarországon ehhez elegendő tejet adó és fejt teveállomány.

A behozatal az általános uniós behozatali szabályok szerint történhet.

A különlegességek kapcsán ki kell emelni, hogy nagyon szeretnénk megvédeni az őshonos bivalyállományt. Nem véletlen, hogy olyan sok támogatást lehetett kapni ilyen gazdaság üzemeltetésére. Magyarországon létezik olyan üzem, amelyik bivalytejet dolgoz fel, és a szokásos olasz terméket, mozzarellát készítenek belőle. Ugyanakkor tudni kell, hogy a bivalyfejés nem egyszerű. Azon múlik, hogy a gazdaság elég kezessé tudja-e tenni az állatokat. Szabadtartású bivaly esetén, ha az állatok kevésbé szoknak hozzá az emberhez, nehezebben válik napi rutinná a fejés. De mindenképpen megéri a fáradozást! Hogy mást ne mondjak, a bivalytejföl íze igazán nem hétköznapi.

Milyen vizsgálatoknak vetik alá a tejet és milyen gyakorisággal?

– Először is vizsgálják az állatokat, amelyek a tejet adják. Vannak tőgyegészségügyi vizsgálatok, szűrik a gyulladás okozta elváltozásokat. Az elegytejet havonta kétszer vizsgálják.

A szarvasmarhatej esetében a szomatikus sejtszámot, az összcsíraszámot, illetve a gátlóanyagtartalmat mérik, a többi állatfajnál csak az utóbbi két vizsgálat kötelező.

Magyarországon nincs akkora fejt teveállomány, ami elegendő tejet adna a kereskedelmi forgalmazáshoz, behozni viszont be lehet – az EU általános behozatali szabályai szerint.
Magyarországon nincs akkora fejt teveállomány, ami elegendő tejet adna a kereskedelmi forgalmazáshoz, behozni viszont be lehet – az EU általános behozatali szabályai szerint.
A mintavétel szúrópróbaszerű. Az össz­csíraszám a higiéniai állapotra utal, a tőgy tisztaságától kezdve a tartály tisztaságáig. Ennek milliliterenként 100 ezer a határértéke, de ha egy gazdaság jól dolgozik, a tizedére is le tudja vinni. A kecske és a juh fejése más technológiát igényel, ezért azoknál 1,5 millió az elfogadott csíraszám.

A tej ízét az is befolyásolja, hogy mit fogyaszt a tehén. Amikor egy vizsgálat során keserű ízt
tapasztaltak, visszakövették az állatok táplálkozását, és a napraforgó-pogácsára terelődött a kutatók gyanúja. Kevéssé köztudott, de a tej színe változó lehet. A modern, főleg nagyvárosban élő emberek a fehér vajat és a fehér tejet tartják az etalonnak, hiszen csak ilyennel találkoznak. Csakhogy a legelő állatok sárgás tejet adnak. Ugyanis, amikor sok zöldtakarmányt fogyasztanak a tehenek, ezzel több karotint fogyasztanak, és ettől sárgásabb lesz a tej. Van, akinek ez tetszik jobban. Természetesen ez megszokás kérdése. Mindenesetre, vannak termelők, akik ennek az igénynek a kiszolgálására karotint kevernek a késztermékbe – teljesen szabályosan.

Tejminőségi gond biztonsági problémák esetén fordulhat elő. Például a teheneket is kell gyógykezelni, de ha nem tartják be az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, antibiotikum maradhat a tejben. Ilyenkor gátlóanyagos lesz a tej, az ilyet pedig meg kell semmisíteni. Ez esetben nincs kollektív felelősség: ha több termelőtől származott a tétel, akkor mindig ki kell vizsgálni, hogy ki követett el mulasztást. A helytelen takarmányozás is okozhat problémát. 2012-ben volt az úgynevezett mikotoxin-botrány, amikor bizonyos takarmányoknak olyan magas volt az aflatoxin-tartalma, hogy az állatok tejében is ki lehetett mutatni.

Mivel a toxin nem bomlik fel hőkezelés hatására sem, a fogyasztóknál is egészségi gondokat okozhat.

Milyen a jó tej?

– A tej minőségét a tejzsír- és a tejfehérje-tartalom jelzi igazán. Ahhoz, hogy a termelő jó tejpénzt kapjon, ezek a mérvadó értékek. A teljes tejnek legalább 3,5 százalék zsírt kell tartalmazni, de a jersey szarvasmarha tejében például 4 százalék fölötti. Természetesen ez a tej is forgalomba kerülhetne, de ne feledjük, hogy a tejszínt, a vajat, a tejfölt is el kell készíteni valamiből. Ezért az a jellemző, hogy a zsírtartalmat beállítják a megrendelő által elvárt értékre, a „többletet” pedig más termékek előállítására használják. Az igazán értékes anyagok a tejzsírban vannak. A 0,1 százalékos tej már szinte átlátszó, azonban így is vannak, akik fehérjepótlásként használják. Ebből a szempontból a fehérjeporoknál mindenképpen jobb választás.

Hasznos források az interneten:
élelmiszer-jogszabályok gyűjteménye
engedélyköteles létesítmények listája
létesítménylista
Szupermenta eddigi tejterméktesztek gyűjtőoldala
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Sertés helyett krokodil a tányéron

Oly mértékben megdrágult a sertéshús, hogy helyette inkább krokodilt vásárolnak Thaiföldön.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Olívaolajjal az egészségért

Az olívaolaj jótékony hatásait már régóta hirdetik. Ennek azaz oka, hogy nagy mennyiségben tartalmaz egészséges zsírokat, tápanyagot és antioxidánsokat. Az új kutatások szerint, ha olívaolajat adunk az étrendünkhöz, csökkenthetjük az Alzheimer-kór, a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos megbetegedések kockázatát is.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.