A jelenleg érvényben levő hazai faiskolai szabványok tartalmazzák ugyan a növényektől elvárható minőségi normákat, de ma már nem mérvadóak, fajsúlytalanok, mert elmaradt a rendszeres frissítésük, korszerűsítésük. A ma használatos díszfaiskolai termékszabványt például az 1986-os szabvány aktualizálását követően, 1996 óta használják. Jelenleg külön szabvány ajánl díszfákat, díszcserjéket a közterületi fásításokhoz, egy másik vonatkozik a szabadföldi rózsákra. Az európai uniós csatlakozással egy magasabb kertészeti kultúrával rendelkező társaság része lett hazánk, ezért célszerű lenne a mi követelményrendszerünket harmonizálni az európai közösségben érvényben levő előírásokkal.
Minőségi ajánlás
A Barabits Elemér szakmai irányításával készülő faiskolai szabvány – vagy minőségi ajánlástervezet – a közösségi elvárásokhoz igazodó, de a magyar kertész- és faiskolás társadalom által teljesíthető minőségi előírásrendszert igyekszik megfogalmazni.
A szabvány egyfelől a faiskolás társadalom által felállított minőségi követelményrendszer, de abban is segít, hogy a fogyasztó tisztában legyen vele, milyen minőségi előírások vonatkoznak a faiskolai árukra. A készülő szabvány vagy minőségi ajánlás, minőségi előírásrendszer egyfajta közös szakmai nyelv, amellyel a faiskolai termesztők jellemezni tudják növényeiket. Lehetővé válik az is, hogy a szabványon keresztül nemzeti adottságaink, jellegzetességeink is bekerüljenek a termesztésbe. Például Svédországban és Norvégiában az Európában megszokottnál sokkal télállóbb növények alkalmazását írják elő az ottani hidegebb éghajlatnak megfelelően. Mivel hazánk szárazabb, meszesebb talajú kontinentális terület, célszerű ezekhez a körülményekhez megfelelő előírásokat foganatosítani, emelte ki az előadó.
A faiskolai termékek a zöldfelületek alapjai, és jelentősen hozzájárulnak az életminőség javításához. Ezt azért hangsúlyozta az előadó, mert az ötvenes-hatvanas években még erős negatív jelzőkkel illették a díszfaiskolai termékeket és nagyon rossz volt a megítélésük az ezekkel foglalkozóknak. Ezt a gondolatot helyre kell tenni, a szabványnak is tükröznie kell a kor szellemét, hallottuk.
Cserje, fa, rózsa, fenyő
A készülő általános faiskolai termékszabvány a faiskolai termékeket cserje, rózsa, fa és fenyőfélék csoportosításban tárgyalja. Ha egy fa vagy cserje különleges díszértékű, akkor az díszfa vagy díszcserje. A rózsa külön kategória, céltudatos nemesítéssel létrehozott, különleges díszértéket képviselő cserje, amire külön szabvány vonatkozik.
Célszerű lenne átfogó magyar szabványt létrehozni, amilyen például az európai faiskolai szövetség szabványa, vagy a 2021-től érvényes új német minőségi meghatározás. Németországban a zöldfelületek kialakításának van szabványa, és ennek része ajánlásként a faiskolai termékek minőségi előírásrendszere. A hazai szabványtervezet a korábbi magyar szabványokon, az európai faiskolai szövetség ajánlásain alapszik, és figyelembe veszi a legújabb német előírásokat.
A szabványtervezet szakaszai
A bevezetést fogalommeghatározások követik a szabványtervezetben, a magyar fogalmakat egyezteti az európai szakkifejezésekkel, ez ugyanis korábban nem történt meg. Az általános érvényű előírásokat négy lényeges pontban foglalja össze a tervezet: a forgalomba hozott faiskolai termékek feleljenek meg a szabvány előírásainak, a hatályos növényegészségügyi előírásoknak, legyenek faj-, illetve fajtaazonosak, életképesek, kiültetésre vagy továbbnevelésre alkalmasak.
A növények nevelési és általános megjelenési követelményeit összefoglaló részben részletezi például, hogy a faiskola szakszerű neveléssel és a növények rendszeres átültetésével termel árut. Kimondja, milyen legyen a fa koronája, törzse, földlabdája, gyökérzete, részletesen tárgyalja az ezekre vonatkozó minőségi követelményeket.
A növények osztályozása a tervezet következő témája. A faiskolai áru legyen egységes, ezt osztályozással érik el a faiskolában, ami a leglényegesebb faiskolai tevékenységek egyike. Minden évben pozitív szelekción megy keresztül az állomány, míg végül egyedei egyformák lesznek. A tervezet behozza a színkód használatát, amivel különböző méreteket, minőségeket lehet jelölni színes festéssel, szalagokkal. Kitér a faiskolai áru megnevezésére is, az árun jelölni kell a nevét, méretét, minőségét.
A kötőzőanyagoknál is a len- és kenderalapúak használatát emelik ki, mert a műanyag bálakötöző zsineget Nyugat-Európában sok helyen nem fogadják el. A szabvány általános része meghatározza, hogy mikor lehet forgalomba hozni faiskolai árut. A földlabdás lombos növények lombhullástól lombfakadásig, a konténeres növények időjárástól függően mindig ültethetők, a földlabdás fenyőket a kihajtástól a csúcsrügyük lezáródásáig nem lehet ültetni. Az általános rész foglalkozik a felelősség kérdésével is. Kimondja, hogy a szabvány tárgyát képező termékeket átvételig az átadó, utána pedig az átvevő köteles minden károsodástól megóvni. A szabvány a felelősség terén sem hagyja magukra a feleket.
Ez az eddigi magyar szabványokban nem szerepelt. A tervezet ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a nehezen elágazódó fajoknál, fajtáknál, például a Ligustrum ovalifolium esetében kevesebb hajtásszám is elegendő legyen a megfelelő minőséghez. A szabadgyökerű cserjékkel kapcsolatban megfogalmazza a szabvány, hogy azok legyenek legalább egyszer, a földlabdás cserjék többször, de legalább kétszer átültetve. További kikötés, hogy a cserje három vagy négy évnél tovább nem maradhat egy helyben, át kell ültetni.
Barabits Elemér szerint fontos lenne, hogy külön fejezet foglalkozzon a fiatal növényekkel, melyeket áruként, de nem szaporítóanyagként értékesítenek. A szabvány ezen része a fiatal növényekre, és nem a cserjékre vonatkozó résszel kell, hogy kezdődjön.
Rózsaszabvány régóta létezik, Európában és hazánkban is mérvadó. A szőregi és a Szőreg környéki termelők e szabvány szerint dolgoznak. A konténeres nemes rózsák kínálata megnövekedett, ezért a szabványtervezet előírja, milyen méretű konténert kell használni az egyes tételekhez.
A fásítás lehetőségei
A fák meghatározzák és befolyásolják a városi klímát, az életminőség javításának meghatározó elemei. A városi területek fásítottsága jelenleg nem megfelelő. A szabvány ezen része a klímaváltozás feltételeire, a városi fásítás lehetőségeire koncentrál annak érdekében, hogy jobban érvényesüljenek az előírások, melyek elősegítik a zöldebb környezet kialakítását. A szabvány a következő fogalmakat határozza meg: suháng, alacsony, félmagas és magas törzsű fa, sorfa. A sorfa vonalas alakzatok kialakítására, városi telepítésre alkalmas növény, törzsmagasságának köszönhetően áteresztőképessége van, a közlekedést lehetővé teszi. Az európai szabvány szerint a sorfának legalább 220 centiméter a törzsmagassága, a törzskörmérete legalább 16 centiméter, és legalább háromszor át van ültetve.
A fák felhasználásának két szélesebb iránya van: városi kiültetés sorfaként és szabad formájú, szoliter parkfák kiültetése kertekbe, parkokba. A fáknak meg kell felelniük a használati célnak, például keskenyebb utcákon keskenyebb, szélesebb utcákon szélesebb koronaformák használhatók. Kétféle sorfa van a meghatározott törzsmagasság mellett, a gömbfa és a sudaras fa. A német szabvány azt írja elő, hogy 20/25 centiméter törzsvastagságtól a sorfának 250 centiméter törzsmagasságúnak kell lennie. Magyarországon azt fogják javasolni a szabványban, hogy a sudaras koronájú sorfáknál lehetőség legyen a fák növekedésének megfelelően a törzsmagasság emelésére.
A szabványtervezet utolsó blokkja a fenyőfélékről szól. Barabits Elemér elmondta, hogy keresletük csökkent, a lombos növények mind nagyobb teret nyernek. Ez jó irány, mert Magyarország a lombos erdők övébe tartozik.
A faiskolai szabványtervezet kész, zárta ismertetőjét a szakember. El kell dönteni, hogy a készítők ezt szabvánnyá dolgozzák tovább, vagy csupán egy minőségi ajánlás lesz a faiskolások és a felhasználók felé. Ez utóbbi esetben fontos a társadalom széles körű tájékoztatása. A német szabványról a szakmai folyóiratokban folyamatosan jelennek meg cikkek, ismertetők, hogy a társadalom tisztában legyen a benne foglaltakkal. Fontos, hogy kialakuljon egy minőségi rendszer, közös szakmai szemlélet. A szabvány a faiskolai termékek piacra jutását, a korrupció visszaszorítását is segítené, mivel ha pontosan definiálva van a minőség, az megakadályozza a visszaéléseket.
