Back to top

Zöld gondoskodással az agrárium jövőjéért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében nagyszabású, egész napos eseményen mutatkozhattak be magyar agrártechnológiai startupok. A 2019-ben életre hívott hosszú távú innovációs program, a NAK TechLab keretein belül a kamara már több mint ötven agrártechnológiai startup fejlesztésénél bábáskodott.

Az eseményen elismert szakemberek, meghatározó piaci szereplők tartottak előadásokat agrárdigitalizáció témában.

Öröm olyan fiatalokhoz szólni, akik lehetőséget, jövőt látnak a mezőgazdaságban, mondta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta föl, hogy támogassa a start­upokat és az innovatív ötleteket, amelyek előreviszik az agráriumot, és öt-tíz év múlva már a mindennapi gyakorlat részévé válhatnak nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi színtéren is. Azt is kiemelte a rektor, hogy nincs még egy olyan ágazat, ahol akkora fejlődési lehetőség lenne, mint a mezőgazdaságban, illetve a hozzá kapcsolódó területeken. Magyarország akár 15-20 millió ember élelmiszerellátására is képes lenne. Az adottságaink megvannak hozzá, rajtunk múlik, hogyan tudunk élni ezzel az óriási értékkel. A jó ökológiai feltételek mellett persze ehhez szükség van forrásokra is.

Magyar agrártechnológiai startupok mutatkozhattak be
Magyar agrártechnológiai startupok mutatkozhattak be
Fotó: Rass Krisztina

Jó hír, hogy a következő években annyi pénz jut vidékfejlesztésre, a mezőgazdaság korszerűsítésére, mint soha korábban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felkarolt rendezvénysorozat pedig arról ad képet, hogy milyen szakembereket képzünk és adunk az országnak, és kik azok a fiatalok, akik képesek megragadni az országban rejlő lehetőségeket.

Inkubátorprogram

A hazai agráriumhoz kötődő startup vállalkozások segítésére életre hívott NAK TechLab a magyar mezőgazdaság digitális modernizációjára fókuszál. A programban születő együttműködések új agrárszolgáltatások megjelenését alapozzák meg. Az esemény kapcsán Nagy István agrárminiszter a nagyon gyorsan változó fogyasztói szokásokra hívta föl a figyelmet. Mint mondta, új társadalmi és természeti szokások alakulnak ki, új elvárások fogalmazódnak meg, miközben eltűnnek a szezonalitások. Mindez új kihívások elé állítja az agráriumot.

Minden gyorsan változik, erre pedig nem tudunk máshogy választ adni, mint a kor legmodernebb technikai eszközeinek alkalmazásával.

Hálával tartozunk a fiataloknak a tudásukért, ők a jövő zálogai, fogalmazott a miniszter. Óriási kihívások, szinte megoldhatatlan feladatok előtt állunk, és az innovatív fiatalság kreatív ötletei, új technológiai, műszaki megoldásai segítik az agráriumot abban, hogy mind jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak. Ugyanakkor azokat a cégeket is köszönet illeti, mondta, amelyek ösztönözték, finanszírozták, segítették, támogatták a fiatalokat és az új technológiai megoldások létrejöttét.

Nagy István agrárminiszter: az innovatív fiatalság kreatív ötletei segítik az agráriumot abban, hogy megfeleljen az elvásároknak
Nagy István agrárminiszter: az innovatív fiatalság kreatív ötletei segítik az agráriumot abban, hogy megfeleljen az elvásároknak

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy a NAK TechLab kezdeményezés célkitűzése nem kevesebb volt, mint hogy megreformálják a teljes magyar agráriumot, lendületet adjanak a változásnak. A digitalizációval, innovációval kapcsolatos kreatív ötletekre óriási szükség van, mint ahogy arra is, hogy ezek később beépüljenek a gyakorlatba.

A NAK TechLab csapatait a Design Terminál üzleti és termékfejlesztési tanácsokkal segítette, a különböző ötletek napi gyakorlatba ültetéséhez pedig nagyvállalatok (például KITE, Bonafarm Csoport, Corteva Agri­science) nyújtottak támogatást.

Szűrték, majd gondozták az ötleteket, hogy aztán azokból – akár a saját vállalati fejlesztésükbe beépített – új technológia születhessen, és így eljusson a gazdálkodókhoz. Győrffy Balázs azt is kiemelte, hogy a kamara egyfajta digitalizációs közszolgáltatóként szeretne a jövőben működni, amelynek feladata, hogy képviselje a gazdák érdekeit és fölhívja a figyelmet a digitalizációban rejlő lehetőségekre.

Sikersztori

A SMAPP Lab startup vállalkozás is részt vett a Nak TechLab korábbi inkubációs programjában, mára pedig már nemcsak hazánkban, hanem külföldön is sikeresen teszteli digitális kártevőcsapdáit. Bereczki Anna, a vállalkozás egyik alapítója elmondta, hogy a klímaváltozás következtében a kártevők életciklusa változik, és megjelenésük, aktivitásuk még kevésbé kiszámítható.

Emiatt a kártételük mértéke nő, a gazdák pedig valós idejű adatgyűjtés és megfigyelés nélkül nem lesznek képesek fellépni ellenük. Erre válaszul a SMAPP Lab olyan digitalizált csapdarendszert készített, mely automatikusan gyűjti az adatokat a földekről.

A mesterséges intelligenciát és a hagyományos feromoncsapdákat ötvözték, így pontosabban meghatározható, hogy mikor kell védekezni adott kártevők ellen. A gazdának nincsen más dolga, mint megnézni a saját online felületét, a csapda minden mást elvégez helyette.

A rendezvényen edukáció és generációváltás témakörben tartottak előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket
A rendezvényen edukáció és generációváltás témakörben tartottak előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket

Jelenleg a kukoricamolyra és a gyapotok-bagolylepkére fókuszálnak. A csapdákhoz feromonnal, illetve specifikus fénnyel vonzzák a kártevőket, majd egy beépített kamera mindennap felvételt készít a berepült egyedekről. A képek felkerülnek egy szerverre, ahol a mesterséges intelligencia és képfelismerő rendszer segítségével azonosítják és megszámolják a rovarokat. 2020-ban még csak harminc csapdájuk volt, amivel közel ezer hektárt tudtak lefedni, az idei szezonban azonban már négy országban voltak jelen, Magyarországon, Ukrajnában, Romániában és Bulgáriában, valamint különböző projekteket folytattak többek között Amerikában is.

Elképzelésük szerint a következő években újabb országokban folytatják a növekedést, újabb csapdarendszerek kiépítésével.

A győztes csapat

A három hónapos inkubációs programot követően, az idei NAK TechLab demo day záróeseményén öt startup mutatta be innovatív megoldásait, eredményeit, közülük a szervezők döntése alapján a Proofminder lett a győztes.

A startup vállalkozás a Corteva Agri­sience magyar csapatával együttműködve elkészítette egy intelligens drónos gyomdetektáló rendszer prototípusát, amely nagymértékben képes növelni a növényvédelem hatékonyságát. A rendszer azonosítja a gyomnövények pontos helyét, így környezeti és gazdasági szempontból is optimális lesz a növényvédő­szer-kijuttatás. A drónokkal készített képi anyagokat a rendszerbe feltöltve átfogó képet készítenek a területről, és a gyomnövények helyének ismeretében kiszámítható a fertőzöttség mértéke. Erről térképes tájékoztatást ad a gazdáknak, így elkészíthető a differenciált kijuttatási terv.

A gyomfelismerés, a gyomösszetétel meghatározása, a differenciált permetezés hatalmas előnyöket tartogat, hiszen a kijuttatott kemikáliák mennyisége akár 50-70%-kal is csökkenthető.

Ezáltal a gazdák pénzt takaríthatnak meg, és összességében is kevesebb növényvédő szer terheli a környezetet, összhangban az európai zöld megállapodás, valamint a közvélemény elvárásaival.

Havas Norbert, a Proofminder vállalkozás egyik alapítója a gyomdetektáló rendszerüket ismertette
Havas Norbert, a Proofminder vállalkozás egyik alapítója a gyomdetektáló rendszerüket ismertette

A rendszer a gyomfelmérés mellett kárbecslésre, termésbecslésre is alkalmas. A Proofminder célja, hogy lehetővé tegyék az adatokon alapuló együttműködést, azt, hogy minden gazda technikai tudás nélkül, egy gombnyomással elérhesse a gondolkozó rendszerek adta információkat. Ezzel a megoldással úgy gondoskodunk a növényekről, hogy közben fenntarthatóbb, hatékonyabb lesz a gazdálkodás és a lehető legkisebb a környezeti terhelés, fogalmazott Havas Norbert, a Proofminder egyik alapítója.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

Kelesztő öntözéssel a repcerekordért

Minden növény termesztésében az alázat a legfontosabb technológiai elem. Ezzel fogadott Megyaszón Sárossy Ferenc, a Harangod-cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Aki az utóbbi évtizedek során nem tanulta meg, hogy nem a természet igazodik hozzánk, az jó eséllyel rosszul jár. Az ember tudásának kell olyan szintre elérnie, amivel ki tudja szolgálni a természet, azon belül a növények és állatok igényeit.

Nyolcvan éves az Annaburger

A nagy teherbírású speciális pótkocsijairól – tartálykocsik, lehordószerkezetes és trágyaszóró kocsik – ismert Annaburgert az 1940-es évek elején alapították. Már a II. világháború előtt is gyártott pótkocsit traktorokhoz, és igavónoknak is.

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A mai óriási mezőgazdasági gépek a világ termőterületeinek 20%-át veszélyeztetik

1958-ban egy kombájn, amely egy teljes rakomány frissen betakarított terményt szállított, 8000 font (4 tonna) súlyú lehetett. Ma egy teljesen megrakott kombájn súlya 80 000 font (36 tonna) is lehet.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.