Back to top

Megmenekülhet a banán

Megtalálták a módját annak, hogy a fásszárúakhoz hasonlóan a fűféléket is egymásra olthassák. A tudósok sikeresen kombinálták egymással olyan egyszikű növények embrió szöveteit, mint a banán, rizs és búza, aminek eredményeképp betegségekkel és stresszel szemben ellenállóbb növényeket tudnak létrehozni.

A hagyományos oltás során egy növény hajtását egy másik gyökerére oltják rá, így azok együtt nőnek tovább. Eddig azonban a fűfélékkel rokon növényeknél, az egyszikűeknél ezt nem tartották lehetségesnek, mivel nem rendelkeznek egy bizonyos szövettel: kambiummal.

A Cambrdige-i Egyetem tudósai felfedezték, hogy az egyszikűek magjából nyert gyökér és szár szövetek – a fejlődési stádium legelejéről – hatékonyan nőnek össze- írja a Sciencedaily.com tudományos portál. Eredményeiket tavaly decemberben publikálták a Nature című tudományos lapban.

Nagyjából 60 ezer növény tartozik az egyszikűek csoportjába, melyek közt rengeteg a mezőgazdasági termelésbe vont fajta is, például a rizs, búza vagy az árpa.

A felfedezés az olyan súlyos, talajban lakó betegségek elleni küzdelemben is fontos segítség lehet majd, mint a Panama betegség, vagy más néven banán hervadás. A modern Cavendish fajtát (ez kapható nálunk is a boltokban) már 30 éve a Tropical Race (TR) 4 néven ismert betegség törzse tizedeli.

„Olyan dolgot sikerült megtennünk, mely mindenki szerint lehetetlen volt. Az embrionális szövetek oltása óriási lehetőséget rejt magában a fűfélék közé tartozó növényeknél. Felfedeztük, hogy még a távoli rokonságban álló fajok, melyek közt óriási evolúciós idő telt el, is egymásba olthatók” – mondta Julian Hibberd professzor, az egyetem Növénytudományi Karának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A genetikusan különböző gyökér és hajtásszövetek kombinálásával olyan új tulajdonságokat lehet létrehozni, melyek törpe növést, kártevő- illetve betegséggel szembeni rezisztanciát eredményezhetnek. A tudósok megerősítették, hogy az egyszikűek közül működik a technika például ananásznál, hagymánál, banánnál, tequila agávénél és datolyapálmánál is. Ehhez számtalan tesztet végeztek, mely során fluoreszkáló festéket adtak hozzá a növény gyökeréhez, amely később felfelé mozgott a szövetek között, és átjutott az oltott részekbe is.

A világ banánipara egyetlen fajtán, a Cavendish banánon alapul - egy olyan klónon, melynek termése kibírja a hosszú szállítási időt. Mivel a növények között nincs genetikai változatosság, kevéssé ellenálló a betegségekkel szemben.

A Cavendish banán steril, így a rezisztencia nemesítés sem jöhet szóba. A kutatócsoportok világszerte próbálják megtalálni a módját annak, hogy megállítsák a Panama betegséget, mielőtt még jobban elterjedne.

Az oltást már az ókor óta széles körben alkalmazzák egy másik növénycsoportban, a kétszikűeknél. A kétszikű gyümölcsöket, mint az alma és a cseresznye, valamint a nagy értékű egynyári növényeket, például a paradicsomot és az uborkát, rendszeresen oltott növényeken termesztik, mivel az eljárás előnyös tulajdonságokat kölcsönöz - például betegségekkel szembeni ellenálló képességet vagy korábbi virágzást.

A kutatók a Cambridge Enterprise-on keresztül szabadalmat nyújtottak be oltási technikájukra. Emellett támogatást kaptak a Ceres Agri-Tech-től is, amely öt vezető brit egyetem és három neves mezőgazdasági kutatóintézet közötti tudásmegosztó partnerség.

"A Panama betegség hatalmas probléma, amely világszerte fenyegeti a banánt. Fantasztikus, hogy a Cambridge-i Egyetemnek lehetősége van arra, hogy szerepet vállaljon egy ilyen fontos élelmiszernövény megmentésében" - mondta Dr. Louise Sutherland, a Ceres Agri-Tech igazgatója.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Elégedettségi rangsor

A gépi munka mellett a termelés inputanyagai, a vetőmag, a mű­trágya és növényvédő szer költségei teszik ki a növénytermelés ráfordításainak a legnagyobb részét. A legtöbb országban sok milliárdos üzlet a gyártásuk és a forgalmazásuk.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Jó évkezdés a BASF-nél

Az idei első negyedévben a kedvezőtlen világgazdasági hatások ellenére 19%-kal nőtt a BASF árbevétele, a kamat és nyereségadó levonása előtti eredmény (EBIT) pedig 21%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Az ország nagyobb részén továbbra sem enyhül az aszály

A csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt az országban többfelé száraz a talaj, országos, áztató eső pedig továbbra sem érkezik, így az ország nagyobb részén nem enyhül az aszály - írta hétfői bejegyzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Kórokok a szőlőn: Mi okozhatja?

A szőlőnövényen a vegetációs időszakban a zöld részeken, a téli, metszési időszakban a fás részekben figyelhetünk meg elváltozásokat, amelyek lehetnek biológia eredetűek vagy a környezeti tényezők által előidézett kárképek. A különböző tünetek diagnosztizálása és a kórokok felismerése nem könnyű feladat, hiszen a megjelenésük alapján könnyen összetéveszthetők.