Back to top

Készüljünk a palántanevelésre!

A növények életének kritikus szakasza a palántakor, amikor eldől, mennyire lesz erős a felnövekvő egyed. Nem szabad túl korán vetni a zöldségféléket, a kiültetés idejétől visszafelé számolva egy hónappal kezdhetjük a palántanevelést. A fejlődő növénykéknek egyformán kell fényhez, meleghez, vízhez és tápanyagokhoz jutni a harmonikus fejlődéshez, és ezt a legnehezebb betartani a szobai palántaneveléskor.

A legkorábban tehát a márciusban kiültethető salátafélék magját vethetjük el, bár közvetlenül a kertbe vetve is jól fejlődnek. A melegkedvelő paradicsom, paprika csak májusban ültethető ki a kertbe, március végén érdemes kezdeni palántanevelést.

Azért nem szabad idő előtt elvetni a magokat, mert ha nincs saját, tökéletesen fölszerelt üvegházunk, szobai körülmények közt több, a növények harmonikus fejlődéséhez szükséges tényező hiányozhat.

Fotó: Pixabay
Nálunk ez a tél végi időszakban leginkább a fény, vagyis a meleg szobában, gyakran öntözött palánták fölnyurgulnak, hajlamosabbak lesznek a betegségekre. Arra kell ügyelnünk, hogy a hőmérséklet, a fény, a víz és a tápanyagok egyaránt a növénykék rendelkezésére álljanak. Hiába adagolunk ugyanis sok tápanyagot, ha fény, meleg vagy víz híján nem tudják felhasználni a palánták. A fölösleges tápsók pedig növelik a közeg sótartalmát és gátolják a későbbi fejlődést.

Nagyon fontos, hogy jó minőségű, laza, jó víztartó közeget használjunk, aminek alacsony a sótartalma.

Magunk is elkészíthetjük kerti föld, komposzt, homok, perlit, valamint kókuszrost vagy tőzeg keverékéből. Legjobb egyharmad-egyharmad arányban használni a különböző összetevőket, azaz a kerti földet vagy komposztot, a homokot, perlitet vagy vermikulitot, illetve a tőzeget vagy kókuszrostot.

A földet és a komposztot használat előtt fertőtleníteni kell, hogy ne legyenek benne kórokozók, talajlakó kártevők és gyommagok. Ehhez a sütőben 80 °C-on kell tartanunk legalább fél órán keresztül.

Tegyük a kezelni kívánt mennyiségű földet olyan edénybe, amit le tudunk fedni, és tegyük 120 °C-ra előmelegített sütőbe. Rendszeresen ellenőrizzük a közeg hőmérsékletét és ne engedjük 85 °C fölé hevülni, mert az már roncsolja a talajszerkezetet, és alkalmatlan lesz palántanevelésre a föld. Miután kihűlt, hozzáadjuk a többi összetevőt. Alaposan keverjük össze az anyagokat, hogy teljesen egynemű, apró morzsás legyen a közeg.

Fotó: Pixabay
Ha nem új csíráztatótálcát vagy cserepeket használunk, azokat is tisztítsuk meg vetés előtt, mossuk ki, majd öblítsük le 10%-os hipós oldattal, hogy elpusztítsuk az esetleg rajtuk lévő kórokozókat. Ezután újabb vizes öblítés következzen.

Vetés előtt érdemes előnedvesíteni a keveréket,

hogy a vetés utáni beöntözéskor a víz egyenletesen szivárogjon be a közegbe, ne csak átszaladjon rajta. Arra is ügyeljünk, hogy kellően

tömörítsük a palántaföldet,

mert csak akkor tudnak megkapaszkodni és tápanyaghoz jutni a fejlődő gyökerek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Öt étel, amivel gyorsabban leküzdhető a megfázás

Kutatások szerint az alábbi öt élelmiszer segíthet abban, hogy rövidebb idő alatt jobban érezzük magunkat megfázás esetén.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.

Körtekonferencia Hollandiában

Interpera néven rendeznek nemzetközi körtekonferenciát, hogy a termelők, kereskedők megvitathassák a körtetermesztés legújabb fejleményeit, latolgathassák az ágazat jövőjét, illetve a különböző műszaki és gazdasági kérdéseket.