Back to top

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

További értékes „plusz”, hogy méhészkednek is, ráadásul a repcemézük tavaly elnyerte az országos Az Év Kiváló Méze díj arany minősítését.

– Mindig az volt a törekvésünk – és az is marad –, hogy az őshonos fajtákat helyezzük az előtérbe, mind az állattartásban, mind a gyümölcstermesztésben – fogalmazott Keszler Gerda, a tekenyei gazdaság egyik tulajdonosa.

Mint elmondta, valódi családi összefogás keretében gazdálkodnak: három testvérével együtt végzik a munkákat, amikbe az édesapjuk is besegít.

Keszler Gerda: minden termékünknek sikerült piacot teremteni
Keszler Gerda: minden termékünknek sikerült piacot teremteni
Fotó: Bella Huba
– A dolog úgy kezdődött, hogy csak úgy, hobbiból gazdálkodtunk otthon. A lovak és marhák mellett fodros tollú magyar ludakat, búbos kacsákat, parlagi magyar tyúkokat nevelgettük. Aztán egyszer csak azt vettük észre, hogy nem férünk el, szó szerint kinőttük az udvart. Mindannyian tudtuk, hogy lépnünk kell, és hogy nem várhatunk sokat a megoldással. Volt egy családi birtokunk a tekenyei szőlőhegyen, a falu központjától vagy 2 kilométerre. Borászkodni nem akartunk, de a terület alkalmas volt rá, hogy teljesen kiváltsa az udvarunkat, és hogy ott hozzunk létre telephelyet. Családi gazdaságunk 2020. januárjában indult el hivatalosan, a testvéremmel, Leonarddal közösen alapítottuk. Ő aranykalászos gazda, én méhészként végeztem.

Két kisebb testvérünk, az esetleges jövőbeni fejlesztésekre is gondolva, a vendéglátást és turizmust választotta a pályaválasztáskor. Legkisebb öcsénk agrármérnöknek tanul.

Nyugodtan mondhatom, hogy a szakértelem megvan a gazdaságunkban, ráadásul meglehetősen széles körű, nem korlátozódik egyetlen területre.

A költözésre visszatérve, az önkormányzat sokat segített azzal, hogy sikerrel pályázott a területhez vezető út felújítására, így fel lehetett újítani. Mindenképpen hozzá kell tennem, hogy csodálatos helyen fekszik a birtok, fenséges a kilátás a sümegi várra.

Szóval, kiköltöztünk, körbekerteltünk, és akkor jöttek a tervek, hogy ezt is szeretnénk, meg azt is. Az őshonosság, természetesen, alapvető maradt. Jelenleg mintegy háromszáz egyedből áll az állományunk, a lótól a borzderes marhán és a juhon-kecskén át a mangalicáig.

A Keszler Családi Gazdaság a természetes tartás híve. Az állatokat legeltetik, ami lehetővé teszi a lehető legegészségesebb termékek előállítását, olyanokét, amiket mind a fogyasztók, mind a nagyobb piaci szereplők szívesen vásárolnak.

– Kisebb kerteket alakítottunk ki, és az állattartásban mindennek megvan a maga helye.

Keszler-mézek, köztük az arany minősítést kapott repcemézük
Keszler-mézek, köztük az arany minősítést kapott repcemézük
Fotó: Bella Huba
Nagyon figyelniük kell az állatokra, de a munkafolyamatok már „beálltak”, és mindenki tudja, hogy mi a dolga. A gyümölcsösünk közel 1 hektáros. Magyar kajszibarackot és gönci fajtát termelünk. Elsősorban lekvárt készítünk belőlük. Meg kell említenem a szőlőültetvényünket. Otelló és Izabella fajtáink vannak, amik ugyancsak régi, őshonos fajták. A termés teljes mértékben bio. Túlnyomórészt szőlőlét állítottunk elő belőlük, aminek nagy sikere volt, az Otelló ugyanis nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaz. Nagyon sok vásárló emiatt érkezett hozzánk. A különleges ízű, kétségtelenül egészséges, mindenféle vegyszertől mentes szőlőlevet sokat dicsérték, és ez további erőt adott a munkánkhoz.

A Keszler Családi Gazdaság legnagyobb eddigi sikere – azon túl, hogy a vásárlók megszerették és kedvelik a termékeiket – az, hogy a repcemézük arany minősítést szerzett Az Év Kiváló Méze országos versenyen.

– Csodálatos érzés, hogy kezdő méhész létünkre, olyan sok nagy név és ismert szereplő mellett ilyen eredményt értünk el.

Tudni kell, hogy az itteni talajon nagyon jó minőségű mézet ad a repce. Mi egyébként a fajtamézekre álltunk rá: akác-, repce-, napraforgó- és vegyes virágméz van a repertoárunkban. Hárs tavaly nem lett, mert nem vándoroltunk. Hetvennél több méhcsaládunk van, a velük való munkát főként én végzem. A fiúk inkább csak a fizikai dolgokban segítenek, amik egyedül nehezek lennének. El kell mondanom, hogy a méhészkedés csodálatos tevékenység, de a betegségek megelőzése, a méhek egészségének megőrzése meglehetősen költségessé teszi.

Az a lényeg, hogy minőséget állítsunk elő. Ezt a munkát csak úgy érdemes végezni. A megmérettetés eredménye még inkább megerősítette ezt a meggyőződésünket. Úgy gondolom, hogy bár fontos az elismerés, de még lényegesebb, hogy ne csak az érmek kedvéért, hanem a magunk és a vásárlók elégedettségéért állítsunk elő minőséget.

Nem kétséges, hogy idén is szeretnénk indulni a versenyen, de a mindennapi munka a lényeg.

Keszler Gerda elmondta, örül neki, hogy a többi terméküknek is sikerült piacot teremteni: veszik tőlük a marhát, a birkát, a füljelzéssel ellátott juhokat, a libát és a tojást, egyszóval mindent, ami csak „megterem” a gazdaságukban.

– Nem volt könnyű a kezdet, úgyhogy eleinte megtartottam a biztos bevételt jelentő munkahelyemet. Óvatosan indultunk. Emlékszem, eredetileg csak harmincöt juhot mertünk vásárolni – ma a többszörösét tartjuk.

Szóval, akadtak nehézségek, de zalaegerszegi instruktorunk segítségének köszönhetően sorra jöttek a partnerek. Kezdetben német és osztrák cégek vásároltak tőlünk, majd olasz és török szerződéseket is sikerült kötni. Érdekes, hogy amikor 2020-ban bejött a covid-járvány, szinte mindegy volt, hogy milyen árut vihetnek, és az ár sem volt túl magas. Aztán tavaly feljebb mentek az árak, és most már válogat a piac.

Ez azt jelenti, hogy a lehető legjobb terméket kell előállítanunk, legyen szó akár olasz, akár török partnerekről. Tehát az igények magasak.

De ha nem ezt várnák el tőlünk, mi akkor is a lehető legjobbra törekednénk, legyen szó akár állattartásról, akár gyümölcstermesztésről és -feldolgozásról, akár méhészetről és a mézekről.

A Keszler Családi Gazdaság hosszú távra tervez, egyszerre több téren is.

Ahogy gyümölcsökből, úgy állatokból is őshonos fajtákat választottak
Ahogy gyümölcsökből, úgy állatokból is őshonos fajtákat választottak
Fotó: Bella Huba
– Az állattenyésztés továbbra is a megszokott mederben zajlik. A gyümölcstermesztés és -feldolgozás terén viszont komoly terveink vannak: szeretnénk beindítani egy, az önkormányzattal közös projektet. A településnek van egy nagy konyhája és egy aszalója. Ott fel tudnák dolgozni a kajszibaracktermésünket, és a termékeket felhasználhatnák a konyhán.

A szőlőfeldolgozásunk kétségtelenül sikerágazat. A termésből továbbra is bioszőlőlét és bort készítünk. Gondolkodunk a tejfeldolgozáson, juhsajtot és egyéb termékeket is tudnánk készíteni.

Most ott tartunk, hogy elindult a tanfolyam, amit elvégezve be tudjuk indítani ezt a munkát.

Ha az sikerül, elgondolkodhatunk egy feldolgozó létesítésén. Erre akkor lesz a legjobb esélyünk, ha kiírnak rá pályázatot. Továbbá szeretnénk bemutatni a gazdaságunkat és a termékeinket az érdeklődőknek, a munkát, amit nap mint nap örömmel végzünk. Úgyhogy várhatóan májusban megnyitjuk kapuinkat a látogatók előtt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

Martin Plewa tartott kurzust Kaposváron

Nagy megtiszteltetés érte a lovastusa szakágat, hogy Martin Plewa ismét elfogadta meghívásunkat, és a húsvét előtti hétvégén háromnapos terepstílusbíró-képzést tartott Kaposváron.

A zablamentes díjlovaglás úttörői

A zablamentes lókiképzés nem új találmány, évszázados tapasztalatokra épül világszerte. A Zablamentes Világszövetség nemzetközi szervezet célja, hogy ezt a kiképzési módszert a modern lovassportokban népszerűsítse, ehhez valamennyi szakágban szakmai háttérrel rendelkező „nagykövetekkel” dolgozik, akik az FEI-szabályzat alapelveit követve, de zablamentes kantár választásával alapfokról nagydíj szintig mutatják be lovaikat, illetve programjaikat.

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Datolya: a tökéletes nassolnivaló, nemcsak édes, de egészséges is

Amikor természetes, édes nassolnivalóra vágyunk, sokan választják az érett barackot, a friss almát vagy a fanyar narancsot. De van egy elfeledett édes finomság, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig nagy hatással lehet az egészségünkre. Ez a gyümölcs nem más, mint a datolya.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.