Back to top

A növényvédelem hozzáadott érték

Megújuló, lendületes, jól szervezett közösség a növényvédősöké, mondta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter Keszthelyen, a 31. Növényvédelmi Fórumon. Ez viszi előre az ágazatot, amelynek új károsítókkal és társadalmi kihívásokkal kell megküzdenie.
Az éghajlatváltozás hatására új károsítók jelennek meg, ráadásul az új Közös Agrárpolitikában a növényvédő szerek felhasználását a felére szorítaná vissza az unió.

nagyistvan.jpg

Fotó: Fekete István
Többféle módszerrel lehet elérni ezeket a célokat, például precíziós technológiák alkalmazásával, pontosabb kijuttatással, mechanikai és biológiai növényvédelmi eljárásokkal, sorolta a lehetőségeket a miniszter. Nagyon fontosak a genetikai megoldások, azaz ellenálló fajták nemesítése, aminél az időtényező is lényeges. Talán az EU is dönt végre abban a kérdésben, hogy engedi-e a korszerű génszerkesztési eljárások alkalmazását. Nagy kérdés az is, hogy az olyan kis kultúrákban, mint például a hajtatás vagy más kertészeti ágazatok, vállalja-e valaki, hogy növényvédő szert fejleszt. Az bizonyos, hogy a társadalom folyamatosan a kevesebb vegyszerhasználat irányába tolja a növényvédelmet.

A növényorvosoknak egyre több speciális ismeret birtokában kell dolgozniuk, várhatóan mind gyakrabban fordulnak hozzájuk a gazdák a problémáikkal,

mondta Nagy István. Össze kell hangolni a tevékenységüket a méhészek és az élelmiszeripar igényeivel is, ami serkenti az ágazat megújulását, az új ismeretek terjedését. Nagy felelősségük van a növényorvosoknak a természet védelmében is, hiszen egy elhibázott beavatkozás veszélyezteti a talajt, az élővizeket vagy a környező kultúrákat. Az olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek szelektíven iktatják ki a károsítókat, hangsúlyozta az agrárminiszter.

Mindezek alapján azt kell kiemelni a társadalom számára, hogy a növényvédelem hozzáadott pozitív értéket képvisel.

A biogazdálkodás bővítését az unió is célul tűzte ki, az emberek pedig nagy elvárásokat fogalmaznak meg vele kapcsolatban, de nincsenek tisztában a kockázataival, folytatta a gondolatmenetét. A gombatoxinok nagyon veszélyesek: ha nem sikerül megvédeni a terményeket a gombás betegségektől, nagy kockázattal jár az elfogyasztásuk.

Az Agrárminisztérium tavaly 100 milliárd forintos pályázati keretet nyitott meg a precíziós gazdálkodás bővítése érdekében, amire 212 milliárd forintos igényt nyújtottak be a gazdálkodók.

Eddig ezer termelőnek ítéltek meg 84 milliárd forintnyi támogatást, de ez a számfolyamatosan nő, mondta Nagy István. Leggyakrabban a növényállapot felmérésére, precíziós sorközművelésre, helyspecifikus tápanyag-kijuttatásra kértek támogatást. A pontosabb, biztonságosabb növényvédelmet segíti a tárca másik intézkedése, az elektronikus permetezési napló bevezetése is, amivel könnyen, naprakészen lehet követni az elvégzett beavatkozásokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Június elején NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow-mezőfalva

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) közreműködésével – idén is megrendezi az ország legnagyobb szántóföldi kiállítását. A NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőfalva június 1-2-án, több mint 40 hektáros területen várja az agrárszakembereket, agrárdiákokat; az eseményre ezúttal is ingyenes a belépés.

Tisztújítás a FruitVeB-nél

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttközgyűlése 2026. július 4-ig megerősítette hivatalában a másfél éve működő ügyvezető elnökséget.

Lesz-e elég feldolgozóipari alapanyag?

Egyre kevésbé vonzó a csemegekukorica és zöldborsó termesztése a gazdáknak. Az okok sokrétűek, de a termesztési kedv csökkenése leginkább arra vezethető vissza, hogy a világpiacon az egekbe szökött a takarmánykukorica és az olajos termények ára.

Dél-Európában később indult a szedés, nálunk a tavalyinál korábban lehet dinnye

A terület csökkentéséből és az időjárásból adódóan a dél-európai dinnyetermelő országokban az előző évinél kevesebb termést várnak. A korai szedések pedig egy-másfél hetet csúsztak. Nálunk is szűkült a terület, főként a Kelet-Magyarországon termesztett konstans fajtákból ültetnek kevesebbet. A hűvös áprilist követő májusi meleg hatására azonban június 20. körül már magyar görögdinnyét ehetünk.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.