Back to top

Díjnyertes családi gazdaság saját vérvonallal, franciaországi példányokkal

A Hódmezővásárhelyen élő és gazdálkodó Barna Miklós a felmenői életpályáját viszi tovább: a nagyapja és az édesapja is a mezőgazdasággal foglalkozott. Családi farmjukon ile de france , berrichon du cher és magyar merinó juhokat tartanak. Saját tapasztalatából tanult eddig a legtöbbet, mondta a családfő.

2021-ben Hódmezővásárhelyen a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség 21 tenyésztője 56 juh tenyészállat-csoportban mutatta be a szövetség tenyésztési programjában szereplő 12 juhfajtát. Ile de france, berrichon du cher, magyar merinó tenyészállataiért juhtenyésztési különdijat kapott a hódmezővásárhelyi Vad Andrea. Férjével, Barna Miklóssal, akinek a tanult szakmája az állattenyésztés, családi gazdaságukban az ile de france mellett berrichon du cher, valamint a legidősebb fiuk javaslatára magyar merinót tartanak.

Miklós a feleségével és a legnagyobb fiukkal vette át a díjat Hódmezővásárhelyen.
Miklós a feleségével és a legnagyobb fiukkal vette át a díjat Hódmezővásárhelyen.
Fotó: Csatlós Norbert

Miklós a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségben a Békés– és Csongrád-Csanád megyét felölelő régió vezetője. Tíz éve kezdett a családi gazdaság a húsfajták tartásába, jelenleg körülbelül 480 anyajuhuk van.

Elmondása szerint huszonkét éve foglalkozik juhtenyésztéssel, az utóbbi 10 évben szerzett gyakorlati tapasztalattal vált teljessé szakmai tudása. Igyekszik maximalista lenni, sok munka, mire évek alatt kihozza az ember a legjobb genetikát.

A saját vonalat is fejlesztik, de  Franciaországból is hoz nőivarú egyedeket, győztes kosokat a legjobb tenyésztőktől.

A családi gazdasághoz kevés föld tartozik, a takarmány jelentős részét vásárolják. Az emelkedő árak természetesen őket is érintik, azonban az, hogy venni, vagy előállítani érné meg nekik jobban, érdekes kérdés, nézőponttól is függ, magyarázta. Ha például egy állattartó gazdaság maga állítja elő a kukoricát, amit beleetet az állatokba, hiába 6 ezer forint volt az önköltségi ára, 9 ezerrel érdemes számolni, amennyiért el tudná adni. Arról nem is szólva, hogy aki szántó és kaszáló területtel is rendelkezik, az betakarításkor csak arra kell, hogy koncentráljon, ott kevesebb figyelem jut ebben az időszakban az állatokra.

Úgy, hogy egyre nehezebb megbízható munkaerőt találni, ez kockázatos.

A mezőgazdaságra jellemző munkaerő-hiányt ettől függetlenül is rendszeresen tapasztalják: például nyíráskor, kampánymunka esetén nagyon nehéz összeszedni az embereket.

A témáról részletesen a Kistermelők Lapja következő számában olvashatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.