A legutóbbi ilyen pályázati felhívás keretében (kertészeti termelőtevékenységet szolgáló hűtőházak, hűtőtárolók, zöldség- és burgonyatárolók létrehozása, korszerűsítése) 238 kérelemre 29,23 milliárd forint támogatást ítéltek meg.
A zöldség-gyümölcs tárolók és hűtőtárolók kivitelezéséhez is építési engedély szükséges. Az adminisztrációs munkálatok egyszerűek, és rövid határidővel lebonyolítható az eljárás, amennyiben rendelkezésre áll az elvárásoknak megfelelő szintű dokumentáció, úgymint az engedélyezési terv, műszaki leírás, hatósági állásfoglalások. Ezekre egyébként a felelős döntéstámogatáshoz is szükség van, hangsúlyozta Lukács András Sándor, a hűtéstechnikára szakosodott, magyar tulajdonú LHG Kft. ügyvezetője.
említette a szakember.
Megtérülési idő
A tároló, hűtőtároló megtérülési ideje nagyban függ az árualap minőségétől. Léalmának termesztett gyümölcs hosszú távú tárolásának (3-6-9 hó) nincs értelme, ennyi idővel később sem kap többet a termelő az árujáért. Intenzív, jéghálóval ellátott, öntözött almaültetvényhez társított hűtőház – megfelelő piaci kapcsolat esetén, csak az önerőre vetítve – viszont akár öt év alatt megtérülhet.
Önmagában persze ehhez a hűtőtároló még nem elég, szükség van az áruvá készítés egyéb eszközeire, berendezéseire is, köztük megfelelő osztályozó-, válogató-, illetve a kereskedő igényeit kielégítő csomagológépre,
sorolta Lukács András Sándor.
Nagyobb cégek és kisebb családi vállalkozások esetén is ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe venni a tárolókapacitás megtervezésekor. Látva a magyarországi lehetőségeket, a betároláshoz rendelkezésre álló idő rövidségét, valamint a piac felvevőkapacitását, a 100, 150, 190 tonnás kamrákból álló hűtőházak építését javasolja az LHG Kft. ügyvezetője. A legkisebb, még piaci értékkel rendelkező tárolási kapacitás 4 × 100 tonna. A cég egyik folyamatban lévő beruházása ugyanakkor egy 52 tárolóval rendelkező, összesen 9 ezer tonna termény befogadására alkalmas hűtőház.
Több kellene
Magyarországon egy jó évjáratban 800-900 ezer tonna alma terem, a FruitVeB adatai szerint ennek a mennyiségnek harmada étkezési, a többi ipari feldolgozásra kerül.
Tovább kell folytatni a hűtőházépítési programot, lehetőleg csomagoló, áru-előkészítő egységekkel kiegészítve.
Az LHG Kft. kifejezetten almatermesztőkkel áll kapcsolatban, és az alma hosszú távú tárolására fejlesztette ki hűtőházait. E gyümölcsből hektáronként 50-90 tonna termés várható el az intenzív művelésből, és körkörös szedés esetén e termésmennyiségnek körülbelül a 80%-a alkalmas hosszú távú tárolásra. Ahhoz, hogy a már említett legkisebb, 4 × 100 tonnás hűtőházat érdemes legyen megépíteni, nagyjából 40-50 hektár telepített almásra van szükség, mondta Lukács András Sándor.
Korszerű műszaki megoldások
Jellemzően maguknak építenek tárolókat az erre alkalmas üzemmérettel rendelkező termelők. Felültervezéssel, bértárolás gondolatával általában nem foglalkoznak, de ha a saját terményük valamilyen oknál fogva nem elég a betárolásra, akkor szerencsésebb gazdákat kisegítenek a felszabaduló tárolókapacitásukkal.
A mostanában futó beruházásoknál az LHG Kft. valamennyi ajánlatában a saját fejlesztésű Appleasure® rendszert ajánlja. Ennek lényege, hogy
a hatékony lehűtést és a kíméletes tárolást egy légtérben valósítják meg; a hűtő és az ULO-gép vezérlése pedig összedolgozik, egymás adatait figyelembe véve szabályozzák a leadandó teljesítményt.
Ezzel az eljárással garantálják az extrém alacsony súlyveszteséget (9 hónap alatt 2%), és az alacsony tárolási költséget. A jelenlegi energiaárak mellett ezzel a technológiával havi 0,35 forintba kerül egy kiló alma tárolása.
A tárolás jövőjéhez nem csak a professzionális tárolási technika kell. A magyar almatermesztés eredményei – természetesen a minőségi fajták telepítésén túl – a tárolók széles körű alkalmazásával fokozhatók. Ha összevetjük a szüreteléskor elérhető legmagasabb árat a kitároláskor elérhető maximális árral,
hangsúlyozta Lukács András Sándor.
Hideg vizes hűtésA hydrocooler használatával meghosszabbítható a hűteni kívánt zöldségek, gyümölcsök eltarthatósága. A folyamat lényege, hogy a zöldség-gyümölcs a betakarítás után közvetlenül érintkezik a hűtött vízzel, így akár tizenötször gyorsabban éri el a kívánt hőmérsékletet, mint ha a levegő hűtené. Így teszik alkalmassá a zöldséget-gyümölcsöt például a hűtőházi fagyasztásra úgy, hogy a hőingadozástól ne sérüljön meg, megmaradjon az élettartama, minősége, szerkezete, frissessége. Ezenfelül a technológia hidratálja az árut, ami így kevesebb nedvességet veszít. A rendszer fenntartása viszonylag olcsó, és kevés karbantartást igényel. A leszedett meggyet és cseresznyét is minél hamarabb le kell hűteni, almánál pedig minden óra „fa alatti tárolás” egy nap veszteséget jelent a hűtőházi tárolás során a jelentős mértékű apadási veszteség miatt. A termény a rozsdamentes acél hűtési alagútban halad, és a hozzá csatlakozó szigetelt tárolótartály működése biztosítja a víz áramlását, szűrését és újrahasznosítását. A hőcserélő közeg víz vagy glikol. A vizet szivattyúk áramoltatják. |
Tovább bővítenek
A For-TÉSz Kft. Akasztón 2012-ben nyert pályázatot hűtőház építésére. A beruházás azóta már többszörösen megtérült, tavaly pedig a bővítésére adtak be két támogatási kérelmet, hiszen a tíz év alatt kinőtték a hűtőházat. Az egyik pályázatuk már nyertes, a másiknál várják a bírálati döntést, árulta el Frei Attila ügyvezető, aki szerint hűtőtárolás nélkül nem lehet zöldséget és gyümölcsöt értékesíteni.
A tész jelenlegi hűtőháza 3600 négyzetméteres 1000 tonna feletti kapacitással (almából 1500 tonna, spárgából 800 tonna tárolására alkalmas). Öt nagy kamrából áll és egy szintén hőszigetelt és hűthető manipulálótér is tartozik hozzá.
A termelői értékesítő szervezet húsz tagja mind nagy felületen gazdálkodik. Áruik csomagolását, kiszerelését és értékesítését a tész végzi, főként exportra, nyugat-európai áruházláncoknak szállít, de néhány belföldi áruházlánccal is kapcsolatban van.
A fő termékük a paprika és a spárga. Áprilisban a spárgával kezdenek, két hónapig tart a szezon, de már eközben is szedik a paprikát. Majd a paprikával párhuzamosan értékesítenek meggyet és cseresznyét is, ugyan kisebb, pár száz tonnás mennyiségben, de a gyümölcsök eladás előtti előkészítéséhez is szükséges a hűtőházi kapacitás. Nyáron nem is a tárolás a lényeg, hanem hogy minél gyorsabban lehűtsék, csomagolják és kiszállítsák az árut.
Nyáron a hűtőház a gyors árukezelés feltétele. A beérkező spárgának és gyümölcsöknek először folyadékhűtéssel (hydrocooler) gyorsan lecsökkentik a maghőmérsékletét, ezek a termékek hűtés nélkül nem piacképesek.
Tehát nyáron rövid távú tárolás és áru-előkészítés zajlik a hűtőházban, télen pedig az alma hosszabb időtartamú tárolása. Az almát mindig a piaci igényeknek megfelelően csomagolják, és belföldi áruházláncoknak értékesítik.
mondta Frei Attila.
Állandó minőségben
Derecskén már 2003-ban épült egy 2400 négyzetméteres ULO-tároló, melyet azóta 50%-kal bővítettek, tavaly pedig felújították, mondta Szabó Viktor kertészmérnök, a Sárándi Almatermesztő Kft. ügyvezetője.
A gyümölcsök hűtött és szabályozott légterű tárolásának az egyik legkorszerűbb technológiája az ultraalacsony oxigénszint biztosítása (ultra low oxygen = ULO). Ennek alkalmazásakor a gyümölcsök és zöldségek tárolhatósági ideje jelentősen növelhető.
A termék számára optimális állandó hőmérséklet fenntartásával egyidejűleg a gáztömör kamrában a levegő összetételét – oxigén- és szén-dioxid-tartalmát – mesterségesen változtatják.
A húsz éve létesített hűtőtároló bővítését az indokolta, hogy már nem fért el benne a megtermelt gyümölcsmennyiség. A régebbi hűtőkamrák felújítására pedig azért volt szükség, mert megváltozott a jogszabályi környezet, és a tárolókban korábban használt gázt már nem lehet használni, modernizálni kellett a tároló gépészetét. A felújítás tehát részben kényszer volt, de időközben annyit fejlődött a technológia, hogy jóval kisebb költséggel lehet megoldani a tárolást. A felújítás óta nem telt el egy teljes szezon, így az előnye még nem számszerűsíthető pontosan, de több mint 30%-os megtakarítást várnak, említette Szabó Viktor.
A Sárándi Almatermesztő Kft. hűtőházában
A piac és az üzletláncok igénylik is, hogy egész évben ugyanazt a minőséget tudják szállítani. A válogató-, osztályozó- és csomagológépeket a hűtőkamrák mellett helyezték el, mondta a szakember.
A cégnél 80 hektáron termesztenek almát, az évi 4500 tonna gyümölcs 80-90%-át frisspiacra értékesítik, 10%-ából pedig almalevet készítenek. A DérJuice márkanéven forgalmazott termékek kisebb és nagyobb kiszerelésben is kaphatók. Az alma- és meggylé mellett többféle összetételben, ízben kínálják, mondta Szabó Viktor.
Az építőipari árak elszabadultak
Bogdán József Szedresen termeszt dinnyeféléket. Hatvan hektáron gazdálkodik, amiből 9-10 hektár a dinnye, de e kultúra termőterülete csökken a gazdaságban. 2,5 hektáron vándorfóliás, nagy sátrakban intenzíven termeszt, a többi dinnye fóliaalagutas és szántóföldi.
Huszonkét éve foglalkozik dinnyetermesztéssel – megjegyzi, még éppen nem hagyták abba –, de ebből nagyjából 15 évben csak a megélhetéshez volt elég a bevétel, fejlesztésre semmi nem maradt. Jobb években pedig a termőföldek megvásárlására fordították a profitot.
Azért pályázott most hűtőtároló építésére, hogy az eddig egy nagy fa árnyékában végzett dinnyeválogatást bevihesse klimatizált körülmények közé, hiszen ez jelentősen megnövelné a dinnye pulton tarthatóságát.
A szezonon kívül pedig burgonyát vagy almát is lehetne hosszabb távon tárolni benne.
Egy kisebb méretű, 150 négyzetméteres klimatizált tárolóra (amiben +5 °C tartható) és csomagolóépületre adott be pályázatot, amit megnyert, de lehet, hogy mégsem valósul meg a beruházás. Az épületnek a harmada lett volna a hűthető rész, a többi csomagolóhelyiség. Körülbelül 20 milliós összegű beruházásra tervezték a pályázatot, amihez 50%-os támogatást nyert, időközben azonban az építőipari árak legalább 50%-kal emelkedtek, azaz jelenleg körülbelül dupla annyi önerőt kellene bevonnia a fejlesztésbe, mint amivel a pályázat benyújtásakor kalkuláltak. Megkeresett néhány kivitelezőt a nyertes pályázattal, szerintük azonban ennyiből már nem lehet kihozni, mondta Bogdán József. Úgy hallotta, hogy a kialakult helyzet miatt korrigálják a pályázati összegeket, ám a viszonylag kis beruházásra lehet, hogy nem kap pluszforrást.
