youtube://v/xM1ffe3_FvU
– Hódi Ágotáról azt is mondhatjuk, hogy tulajdonképpen pályaelhagyó, ugye?
– Tulajdonképpen igen, de gyakorlatilag nem. Valójában nem hagytam el az agráriumot, a mezőgazdaságot, de annak a szakmapolitikai részével valóban nem foglalkozom már. Volt egy váltás nem olyan régen az életemben és visszatértem a gyökereimhez, ami a fűszerpaprika termelést, -feldolgozást és -értékesítést jelenti. Természetesen kizárólag magyar paprikából.
– Beszéljünk egy kicsit a családról! Hány nemzedék óta paprikás a Hódi család?
– Tulajdonképpen én már negyedik generációs fűszerpaprika termelő és feldolgozó vagyok. Ugyanis már a dédnagymamám is paprikatermeléssel foglalkozott Szegeden, egészen pontosan Szentmihályon, ami a szegedi paprika őshazája. A tőle tanult hagyományok szerint folytatta ugyanezt a nagymamám, majd a szüleim vették át a vállalkozást.
– Akkor tulajdonképpen a fűszerpaprika termesztés női munka.
– Igen, fogalmazhatunk így is, de nem a nemek között válogat, egyszerűen így alakult a családunkban, hogy ezt most én viszem tovább. És annak idején is egy nő kezdte el, a dédnagymamám.
– Hogyan helyezzük el a magyar paprikát úgy általában a világ fűszerpaprikái között?
– A magyar fűszerpaprikának mindig kiemelkedően jó hírneve volt és van a világban. Én bármerre járok a termékeinkkel, általában olyanokkal találkozom, akik már ismerik a magyar paprikát, nagyon jó véleménnyel vannak róla, és úgy tudják, hogy ez egy prémium termék. Én azt gondolom, hogy ezt nagyon-nagyon régóta visszük tovább, és természetesen mi is szeretnénk ezt a hírnevet továbbvinni, vagy még inkább erősíteni.
– Mennyire konkurense mondjuk a kínai fűszerpaprikának, ami ugye a mi fűszerpaprikánknak itthon elég nagy konkurense.
– Én azt gondolom, hogy nagyon jól megférünk egymás mellett a piacon az olcsó paprikákkal, ugyanis prémium terméknek számít a magyar paprika ízében, aromájában és színében. Színanyag összértékben kiválónak számít. Vannak más országoknak is paprikái, igen, van, amelyik termék lényegesen olcsóbb, de ezek mind-mind mások.
Mégis azt mondom, hogy nagyon jó minőségű paprikánk van, és nagyon különbözünk a többiekétől, ezért nem számítunk igazán versenytársnak.
– Miben különbözünk? Azt hiszem, hogy adja magát ez a kérdés.
– Igen, a termőterületeink, a fajtáink, a termesztési módunk adják azt a különbséget a paprika ízében, illatában és színében is, ami miatt más a többiekénél.
– Ezt egy picit azért fejtsük ki, hogy most akkor a kínai, vagy az indonéz, a mexikói paprikák sápadtabbak, mint a magyar?
– Nem. Ahogy az előbb is említettem, a paprikát a természetes színezékanyag-tartalma alapján soroljuk be minőségi osztályokba, és színezékanyag-tartalom alapján a külföldi paprikák egyáltalán nem rosszak, sőt kifejezetten jó a paprika húsában található színezékanyag. Viszont teljesen más az ízük. Más ételekbe valók, mint a magyar paprikák.
– Akkor így nézzük meg? Melyik mibe való? A magyar paprika vélhetően a magyar ételekben a legjobb.
– Igen, alapvetően a magyar ételek, amitől világszinten is híresek lettek, az a magyar paprika volt. Ezekhez passzol az az ízvilág, amivel mi rendelkezünk. Például a spanyol paprika mindig is füstölt paprika volt. A spanyolok tölgyfával füstölik a paprikájukat, és az is egy teljesen más ízvilág, más típusú ételekbe való.
– De ha azt vesszük, hogy a magyar paprika a magyar ételekben jó, akkor Magyarországon kívül eladni sem nagyon lehet. Így van ez?
– Nem teljesen. Én is azt gondoltam, amikor a termékeinkkel elindultam a külföldi piacok felé. A korábbi években nagyon nagy mértékben a turizmus felé értékesítettük Magyarországon a termékeinket. A koronavírus-járvány miatt sajnos ez egy ideig teljes mértékben összeomlott, és új piacok után kellett néznem, és itt jött lehetőségként a külföld. Azt gondoltam, amikor elindultam, hogy kifejezetten azok az országok lehetnek célpiacok, célpontok, ahol nagyobb múltja van a magyar ételeknek, vagy jobban ismertek: mint például Ausztria, Németország.
Ugyanis azért, mert prémium termékünk van, keresik, és általában azt tapasztalom, hogy az íze miatt nagyon kedvelt a paprikánk. Szinte bármelyik országban a világon látom az igényt. A sima, egyszerű édes paprikákra is, és ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a magyar ételeket szeretnék ezzel megfőzni, hanem a saját főzési, étkezési szokásaikba is be tudják illeszteni, illetve természetesen a feldolgozóipar is igényt tart rá.
– Például, én magam el tudom képzelni, de cáfoljon meg, ha nem így van, hogy egy barbecue pácba ez az ízvilág tökéletesen jól beilleszthető.
– Abszolút. És a barbecue-hoz még inkább a füstölt paprikánk illik. Azért is nagyon jó a helyzet ebből a szempontból, hogy a spanyol paprikák tölgyfával füstöltek, mert mi meg bükkfával füstöljük a paprikákat. Ez megint csak egy más ízhatást hoz, és rendkívül kedvelt a külföldi ételek szempontjából. Magyarországon is egyébként a termékeink, az édes paprikánk lassan majdnem felét füstölten adjuk át, de úgy, hogy a mi füstölt paprikánk más ízű. Ez még egy újabb értékesítési piacot jelent a termékeknek.
– Mellesleg merre lehet a Hódi Paprikát kapni a világban?
– Jelenleg Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Szingapúrban, Európában több országban: Németország, Ausztria, Csehország, most már Románia. Szerbiával most kötünk szerződést, de ami nagyon meglepő volt számomra, hogy az ázsiai piacokon is nagyon kedvelt és ismert a paprika, és bizony már Szingapúrban is vannak termékeink.
– Arról beszéljünk, hogy honnan is jön pontosan ez a paprika, meg hogyan készül, mielőtt zacskókba vagy dobozokba kerül. Hány hektáron? Vegyük sorra egy kicsit a gazdasági és termelési adatokat is!
– Jelenleg hagyományos termesztési móddal termelünk fűszerpaprikát saját területeinken. A tavalyi évben 7,5 hektáron, az idei évben egy kicsit kevesebb lesz. Azonban intenzívebb talajtakarásos módszert alkalmazunk, és a jövőbeni terveimben szerepel, hogy szeretnék átállni a biotermesztésre, mert azt látom, hogy efelé halad a világ.
A fűszerpaprikánál még az is probléma, hogy egy adott időszakban nagyon nagy mennyiségű kézi munkaerőre van igény, viszonylag rövid ideig, és ezzel jelentősen megnöveli a termelési költségeket. Ez is okozza részben azt, hogy a magyar paprika sokkal drágább, mint mondjuk például a kínai. Mondhatjuk azt, hogy a termelési költségeknek körülbelül 60-70 százalékát a kézi munkaerő teszi ki. Ez egy nagyon nagy szám. Tehát kézzel is szüreteljük a paprikát, általában egy évben kétszer, és saját üzemünkben, szárítóban szárítjuk, őröljük, csomagoljuk és értékesítjük.
– Kicsit még térjünk vissza a termesztéshez. Mondja, hogy kétszer szüretelnek. Mennyi marad zöld? Marad-e egyáltalán?
– Jó esetben nem. A tavalyi év például nem volt szerencsés ebből a szempontból, ugyanis nagyon későn tudtunk kiültetni. Nagyon későn indult el a nyár. Emiatt, amikor betakarítottunk, a második betakarításnál is sajnos még maradtak zöldpaprikáink, mivel már nem nagyon tudtunk semmit sem kezdeni. Sajnos ilyen van, ez előfordul, ugyanakkor a természettel együtt kell működni.
– Hogyan lehet együttműködni a természettel, hiszen a klímaváltozással – gondolom – egyre inkább rövidülnek a tenyészidőszakok, hiszen olyan forróság van, amiben gutaütést kapnak a növények.
– Igen-igen, de alapvetően a paprika szereti a meleget.
– De nem gondolom, hogy ennyire.
– Egyelőre még nem volt ezzel problémánk, de nagyon fontos, hogy öntözni tudjunk. Ha elég napsütés van és folyadék, vagyis csapadék is, az szerencsés a paprikának. Mi ezért is tértünk át a talajtakarásos módszerre, mert egy picivel meg tudjuk rövidíteni a paprikatermesztési időszakot és jó esetben akár közelebb is hozni a fagyok előtti betakarítás idejét.
– Mikor ültetnek és mikor takarítanak be?
– Április-május az ültetés időszaka, ez nagyon függ az adott év időjárásától, és szeptember-október, a betakarítás. Volt már arra példa, hogy november elejére is átcsúsztunk, mert megengedte az időjárás. Hogyha erre lehetőségünk van, akkor mindenképp megtesszük. Sajnos, hogyha a paprika megfagy kint, utána azzal már nem tudunk mit kezdeni.
– Szárítóüzemben szárítanak, tehát mesterségesen szárítják, nem pedig kint. Ha én mondjuk a paprikát most fölfűzném és kint szárítanám, napsütésen, az mennyiben rontaná a minőségét?
– Semmiben sem rontaná, sőt kifejezetten jót tesz a paprikának, ha természetes úton tud megszáradni. Erre sajnos kereskedelmi mennyiségben – vagy nem is tudom még azt mondani, hogy nagyon nagyüzemi körülmények között, mert annyira nagy volumennek azért nem számítunk – de ez már a mi méreteinknél sem tartható. Ugyanis egy kiló őrölt paprikához öt-hét kiló nyers fűszerpaprikára van szükség. Őrületes munka lenne, és sajnos ez nem vállalható.
– A család sem készít azért otthon magának még így a hagyományos módon?
– De, természetesen egy pár füzér mindig készül, ugyanis járunk rendezvényekre, szokták a partnereink kérni, ők is dekorációnak használni, nekünk is kell, hogy legyen egy pár otthon, úgyhogy igen, van valamennyi, de pont ez az időszak nekünk mindig rendkívül leterhelt. Nagyon kevés a szabadidőnk, és ilyenkor kell még a dekorációra is gondolnunk.
– Beszéljünk még arról, hogy a paprikát nagyon jól lehet hamisítani. Én még emlékszem arra, amikor a míniumos paprikabotrány volt. Mostanában a mai körülmények között, meg a mai laboratóriumi vizsgálati módszerek mellett mennyire hamisítható a paprika?
– Én azt mondanám, hogyha szándék van rá, biztosan hamisítható, ugyanúgy most is, ahogy korábban. De én ezt kevésbé látom, tapasztalom a piacon már.
Nem hiszem, hogy ez már annyira bevett szokás lenne, de erre sajnos nem tudok teljes mértékben válaszolni.
– Szóba került az összetétele. Ma érzékszervi vizsgálatok döntik el, hogy melyik lesz díjnyertes paprika, vagy valamelyik nem kap díjat. Hogyan lehetne, vagy mit kéne vizsgálni ahhoz, hogy valahogy egzaktabb módon lehessen hivatkozni, például kutatási eredményekre?
– Az érzékszervi vizsgálatot azt nagyon nehéz egzaktan helyettesíteni. Ahogy mondtam, egyelőre a színezékanyag tartalmát mérjük. Fontos egyébként a fűszerpaprikának a nedvességtartalma is. Egyébként a látszólagos színérzetet is befolyásolja az, hogy éppen a paprika milyen százalékban van. Ez fontos az eltarthatósága szempontjából is, hogy mennyi a színezékanyag tartalma. Egyelőre ezek a bevett módszerek, amit szélesebb körben és általánosan lehet használni.
Az a londoni élelmiszeripari verseny, a Great Taste, ahova mi is neveztünk 2020-ban, és díjat is nyertünk,
– Tehát nem úgy, hogy a kiskanál paprikát lenyelik.
– Részben így is, de nem a kémiai összetételre helyezik inkább hangsúlyt, hanem sokkal inkább a populárisabb tulajdonságait nézik a termékeknek, és azok alapján értékelik.
– Egyáltalán kell-e a fűszerpaprikánál vagy más fűszernövényeknél tudni azt, hogy mi van benne? Van-e annak valamiféle gazdasági jelentősége, mondjuk például az értékesítésnél, hogy én azt tudom mondani, hogy ebben a paprikában kapszaicinból ennyi van, pigmentanyagból ennyi van. Van-e ennek értelme?
– Igen, én azt gondolom, hogy mindenképp a kapszaicintartalom a csípősségérzet miatt fontos. Ez egyrészt az átlagos fogyasztó számára is mindenképp olyan információ, hogy mennyire csípős a paprika, ez számít, de a feldolgozóipar meg különösen igényli. És a színezékanyag-tartalmát is mindenképp nézni kell, hiszen az adja a paprikának a minőségi osztályát, nem mindegy, hogy mennyi van benne. Nem mindegy, hogy mennyit kell használjak abból a paprikából.
– Akkor azért is érdemes jó minőségű prémium fűszerpaprikát használni, mert abból kevesebbet is kell használni. Bár az nem megy az íz rovására, tehát a szín, meg az íz mennyire függ össze?
– Összefügg, természetesen nem megy a rovására, de a paprika értékelésekor mind a kettőnek jónak kell lennie, és nem tudjuk azt mondani, hogy csak a szín alapján, vagy csak az íz alapján osztályozzuk a paprikát. Osztályozzuk, ez fontos és számít.
– És lehetne esetleg valamiféle módon még mondjuk a hazai fűszerpaprika világpiaci értékesítését megtámogatni valamiféle olyan kutatással vagy beltartalmi vizsgálattal, ami tényleg hatékony lehetne az értékesítésben is?
– Ez egy kiváló ötlet. Nagyon örülök, hogy felvetette. Igen, ez nagyon-nagyon hasznos lenne. És mindenképp tudná pozicionálni még inkább azt a korábban kialakított hírnevet, amivel már a magyar paprika rendelkezik.
– Hát akkor hajrá, reméljük, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen lesz olyan hallgató, kutató, aki hallva ezt nekiáll és vizsgálja a magyar fűszerpaprikát. Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk.
– Köszönöm szépen én is a lehetőséget, és én is nagyon örülnék neki.
