0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Stratégiai szerepben a növényegészségügy

A Magyar Tudományos Akadémia székházában immár 68. alkalommal rendezték meg a Növényvédelmi Tudományos Napokat, a növényvédelmi kutatók, oktatók hagyományos évi ülését.

Az MTA Agrártudományok Osztálya Növényvédelmi Tudományos Bizottsága, a Magyar Növényvédelmi Társaság, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont (ELKH ATK) Növényvédelmi Intézete és az AM Élelmiszerlánc-felügyeleti főosztálya közös rendezvényét Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.

A plenáris ülés előadói rámutattak a szakmai együttműködés, valamint a tudományos alapokon nyugvó eredmények széles körű megosztásának fontosságára.

Köszöntőbeszédében Tóbiás István, a Magyar Növényvédelmi Tár­saság elnöke kiemelte, hogy az utóbbi évtizedben jelentősen megcsappant növényvédőszer-választék nem járt együtt az alternatív védekezési eljárások kutatásának megfelelő támogatásával. Hatékonyabb és környezetkímélő eljárásként a rezisztencianemesítés sem kapott olyan figyelmet és anyagi támogatást, ami hozzájárulhatott volna a csökkentett növényvédőszer-használat kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozásához. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az európai uniós közös agrárpolitikai reformok – a zöld megállapodás, Green Geal – értelmében a kijuttatott növényvédő szerek további 50, a műtrágyák 25 és az antibiotikumok 50%-os csökkentését irányozták elő, és mindezeket a reformjavaslatokat tudományos alapokon nyugvó hatástanulmányok nélkül szeretnék bevezetni.

A problémára megoldást jelenthet az integrált növényvédelmi gyakorlat elterjedése, az alternatív védekezési eljárások kutatásának kiemelt támogatása, valamint ezen eljárások átültetése a gyakorlatba.

A Magyar Növényvédelmi Társaság elnöke azt is hangsúlyozta, hogy mindezek a kihívások feltétlenül igénylik az intézetek közötti együttműködést, valamint azt, hogy a hazai növényvédelmi szakma a társtudományokkal közösen tudományosan megalapozott módszereket dolgozzon ki az agrárgazdaságot is érintő kérdésekben.

A rendezvény plenáris ülésének elnökségében Labant Attila, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese, Palkovics László, az MTA doktora, az MTA Növényvédelmi Tudományos Bizottságának elnöke, Tóbiás István, az MTA doktora, a Magyar Növényvédelmi Társaság elnöke, Balázs Ervin, az MTA doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Agrárosztályának elnöke, valamint Kontschán Jenő, az ELKH ATK Növényvédelmi Intézet igazgatója foglalt helyet. A rendezvényt Nagy István nyitotta meg

Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, hogy a Növényvédelmi Tudományos Napok jelentősége kiemelten fontos, hiszen a rendezvény lehetőséget teremt a gyakorló növényorvos szakembereknek, valamint a növényvédelmi szakigazgatás és a hazai növényvédelmi és agrárkutatás képviselőinek a legújabb tudományos eredmények megismerésére, információcserére, kapcsolatok építésére.

Ma már senki sem kérdőjelezi meg, hogy a fenntartható mezőgazdasági modell biztosítja az agrárgazdaság fejlődését.

Csak ez garantálja a természet és környezet megóvását, emellett segíti a vidéki lakosság megélhetését, a vidéki munkahelyek megteremtését és egyben szavatolja az ország biztonságos élelmiszerellátását is. A gazdasági élet egyes szakterületein már a mindennapok részét képező számítógép-vezérlésű, precíziós eszközök használatával kapcsolatban kiemelte, hogy a mezőgazdaságnak a fenntarthatóság érdekében a tudomány és technika legújabb vívmányait kell alkalmaznia. Az úgynevezett erőforrás­takarékos, precíziós gazdálkodáshoz egyre több vállalkozás kínál eszközöket azoknak a gazdálkodóknak, akik a technológiájukat korszerűsíteni, fejleszteni kívánják.

A pilóta nélküli légi járművek, a drónok térnyerése is folyamatosan nő. Nagy István emlékeztetett, hogy a légi permetezésre vonatkozó jogszabály módosításával az Agrárminisztérium az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve megalkotta a drónnal történő növényvédőszer-kijuttatás jogszabályi környezetét.

Ezzel elősegítette, hogy az új, pontosabb és célzott kijuttatást lehetővé tévő légi permetezési technológia a magyar gazdáknak is a rendelkezésére állhasson.

Kisebb kockázattal

A szabad kereskedelmi kapcsolatok révén a világ bármely táján termelt élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok érkezhetnek hazánkba, ezért kiemelt szempont az élelmiszerlánc-biztonság. Ezt azonban ma már lehetetlen megvalósítani magas szinten képzett, növényvédelemben járatos szakemberek nélkül. A növényvédő szerek alkalmazása elengedhetetlenül szükséges a növénytermesztés biztonsága érdekében, ez azonban kockázatokat rejt magában humán­egész­ségügyi és környezetvédelmi szempontból egyaránt. A biztonságos növényvédőszer-használat érdekében alapvetően fontos, hogy a növényvédő szerekkel közvetlen munkakapcsolatba kerülő szakemberek, felhasználók és forgalmazók kellő szakképzettséggel és felkészültséggel rendelkezzenek, hiszen a növényvédő szereket csak ellenőrzött körülmények között, nagy szakmai hozzáértéssel és a vonatkozó növényvédelmi előírások maradéktalan betartásával szabad kijuttatni.

Mint mondta, ez társadalmi érdek, és a vonatkozó európai uniós és hazai jogszabályok is ennek erősítésére irányulnak.

A kormányzat a nemzeti növényvédelmi cselekvési tervekben konkrét célokat, intézkedéseket állapított meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és alternatív technológiák kifejlesztésére, bevezetésére.

Díjazott növényvédősök

A plenáris ülés a Magyar Növényvédelmi Társaság és a szakosztályok kitüntetéseinek és okleveleinek átadásával ért véget. A koronavírus-járvány miatt tavaly elmaradt a szakember-találkozó, ezért idén rendhagyó módon két év kitüntetéseit és okleveleit adták át.

Horváth Géza-emlékérmet kapott Papp László (2020) és Kazinczi Gabriella (2021); Nagy Bálint-emlékérmet Pálmai Ottó (2020). Balás Géza-emlékéremmel ismerték el Haltrich Attila (2020) és posztumusz Vétek Gábor (2021) munkáját. A Rainiss Lajos-emlékérem kitüntetettje Mezőfi László (2020); a Linhart György-emlékérmet Kölber Mária (2020) és Mikulás József (2021) vehették át. Vörös József-emlékérmet kapott Csótó András (2020) és Németh Márk (2021); Ujvárosi Miklós-emlékérmet Szabó Roland (2020) és Pinke Gyula (2021); Hunyadi Károly-emlékérmet pedig Szabó Rita (2020) és Bese Gábor (2021). Díszoklevéllel ismerték el Gara Sándor, Ördögh Gizella Piroska, Török István és Sipos László munkásságát.

Nagy István arról is szólt, hogy az Európai Bizottság a fenntartható, egészséges és környezetbarát élelmiszerlánc kialakítása érdekében közös stratégiát dolgozott ki a zöld megállapodáshoz igazodva. Ez a termőföldtól az asztalig elnevezésű stratégia nemcsak a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatot kívánja még tovább mérsékelni, hanem a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségét is. Ennek elérésében ösztönözni kell az integrált növényvédelem szélesebb körű alkalmazását, amely hozzájárul az okszerű, szakszerű növényvédőszer-használat általánossá tételéhez.

Ebben a munkában a növényvédő társadalomra óriási feladat és egyben hatalmas felelősség hárul.

Gyorsan változó világunkban az élelmiszerláncot fenyegető kockázatok elhárítása egyre fontosabb stratégiai érdek, e téren is kiemelt szerep jut a növényegészségügynek. A kereskedelem globalizációja, valamint az éghajlatváltozás nyomán eddig ismeretlen károsítók veszélyeztetik a növényeket, az idegenhonos, behurcolt károsító fajok száma Európában évről évre növekszik. Létfontosságú a növényorvosok szakmai naprakészsége, mivel az nem pusztán tudományos érdek, hanem a társadalom és az emberek életére is komoly hatást gyakorló tényező.

Széles körű tájékoztatás

A plenáris ülésen Balázs Ervin, az MTA doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Agrárosztályának elnöke úgy fogalmazott, hogy a növényvédelem már az elmúlt évszázadban is kulcsfontosságú szerepet játszott a hazai mezőgazdaságban. Ennek bizonyítéka, hogy az 1960-as években a világban példátlan növényvédelmi szolgálatot hoztak létre.

Magas színvonalú felszereltséggel, kiváló, elkötelezett szakembergárdával növényvédő állomások alakultak.

Az elmúlt két évtized sajátos jelensége, hogy a társadalom alultájékozottságát kihasználva a tudományos alapokat nélkülöző álhírek komoly félelmet, fóbiát keltenek, ami indokolatlanul nagy terhet ró napjainkban a mezőgazdaságra. Balázs Ervin kiemelte, hogy a GMO-fóbia, valamint a kémiai védekezés elleni félelmet tápláló kemofóbia vezetett oda, hogy a növényvédő szerek hatósági engedélyezése során drámai mértékű csökkenés zajlik az Európai Unióban. A beszűkült hatóanyag-palettának azonban komoly következményei lehetnek: így sokkal gyorsabban kialakul a kártevőkben rezisztencia, és ez számos növény­egészségügyi kockázatot hordoz, amelyeknek beláthatatlan gazdasági és élelmiszerbiztonságot is fenyegető következményei lehetnek.

Mint mondta, a konferencia jó lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatóság és a növényvédelem területén dolgozó kollégák naprakész információkat gyűjthessenek a növényegészségügy legújabb eredményeiről, a kémiai védekezés új irányzatairól, a behurcolt kórokozókkal, kártevőkkel és gyomfajokkal kapcsolatos problémákról.

A széles körű információcsere nélkülözhetetlen a növényvédelem előtt álló óriási kihívások leküzdésében, az újabb és újabb növényvédelmi eljárások kidolgozásában. E nélkül nem garantálható a megfelelő, jó minőségű és biztonságos élelmiszer.

Kiemelte a szaktanácsadás jelentőségét is, amelynek fontos szerep jut az említett fóbiák formálásában, valamint a társadalomnak és különösen a gazdatársadalomnak a tájékoztatásában, a legújabb tudományos eredmények megismertetésében.

Az idei konferencián tizenkilenc növénykórtani, tíz agrozoológiai és öt gyomkutatással kapcsolatos előadás hangzott el, melyek nagy része egyetemi és kutatóintézeti együttműködés keretében készült. Az előadások túlnyomóan a hazánkban előforduló új, invazív kártevők, kórokozók és gyógynövények azonosításával, biológiai elemzésükkel, a kémiai, ökológiai és feromonkutatá­sokkal, valamint hatékonyabb védekezési lehetőségek kidolgozásával foglalkoztak. A plenáris ülésen Csóka György, a SOE Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának munkatársa hazánk őshonos fafajainak természetes állományait helyezte középpontba, és az erdővédelem aktuális kihívásait foglalta össze.

Forrás: Kertészet és Szőlészet