Back to top

Az ukrán tudósok versenyt futnak az idővel

A kutatók igyekeznek menteni az ukrán műtárgyakat és tudományos gyűjteményeket, az értékes adatbázisokat pedig nemzetközi szerverekre másolva próbálják megőrizni nemcsak saját maguk, de a világ számára is.

(A cikkben szereplő fotók illusztrációk)

Február 24-e reggel Anton Vlaschenko természetvédelmi biológus robbanásokra ébredt harkivi otthonában. Első dolga volt, hogy jól bereggelizett, majd az Ukrán Denevérmentő Központba rohant. Ez Kelet-Európában a legnagyobb komplexum, mely denevérek mentésével és rehabilitálásával foglalkozik. "Nem tudtam, hogy haza tudok-e majd menni ezután, vagy hogy mi fog történni" - mondta a Science-nek nyilatkozva. "Azt viszont megértettem, hogy elkezdődött a háború, és tennünk kell valamit."

Vlaschenko azon aggódott, hogy az áramellátás bármikor leállhat a városban, ezért a következő 24 órában több száz, a központban telelő denevért pakolt át a hűtőkamrákból speciális szállítóketrecekbe azért, hogy szabadon engedje őket.

Ahogy a repülő emlősök eltűntek a sötét éjszakában új telelőhelyet keresve, Vlaschenko lövéseket hallott: az első orosz katonák megérkeztek a külvárosba, és összecsaptak az ukrán hadsereggel.

Rőt koraidenevér
Rőt koraidenevér
Fotó: Kamran Safi/Wikimedia Commons

Következő lépésben Vlaschenko összeszedte a központ több, mint 2000 darabos rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) koponya gyűjteményét - melyek gondosan, egyenként, apróra tépett újságpapírral kibélelt, gondosan felcímkézett gyufásdobozokban voltak csomagolva. Ezeket otthonában helyezte biztonságban, és az eset után több, mint egy héttel is ott vannak az ajtó mellé készítve bevásároló szatyrokban, arra az esetre, ha gyorsan kellene menekülnie. Azokat a denevéreket is hazavitte, melyek túl betegek voltak az szabadon engedéshez.

"Hatalmas robbanás volt a lakásomtól nem messze 2 napja" mesélte telefonon a hét elején a Science-nek, miközben a háttérben hallatszott a denevérek ciripelése. "Sosem tudhatjuk, mikor ér minket találat."

Ahogy a háború tovább folyik, Vlaschenko és a többi tudós Ukrajna szerte azon fáradozik, hogy megvédje, elrejtse, vagy kimenekítse a pótolhatatlan múzeumi tárgyakat, gyűjteményeket vagy adatokat.

Van olyan csoport, mely a fosszíliák 3D-s másolatát továbbítja külföldi kollégáknak, míg mások sebtében szerveződött nemzetközi összefogás keretében igyekeznek a tudományos és kulturális gyűjteményeket az országon kívül lévő szerverekre feltölteni.

A szakértő tudósok számára az ukrán tudományos és kulturális műemlékeket fenyegető veszély kísértetiesen hasonlít az iraki, szíriai és mali konfliktusok veszteségeihez. "Hogy lehet a múzeumokat megvédeni? Az épületeket és az infrastruktúrát nem lehet elvinni." - mondta az UNESCO Világörökségi Központjának igazgatója, Lazare Eloundou Assomo. "A gyűjteményeket meg lehet próbálni megóvni azzal, hogy óvóhelyekre vagy menedékházakban rejtjük el, amíg a háborúnak vége nem lesz."

Az orosz invázió kezdete után néhány nappal Ukrajna Nemzeti Történeti Múzeumának igazgatója, Fedir Androshchuk egy blogbejegyzésben írt arról, hogy több múzeum is az országban, beleértve a Kijevben lévőket is, pontosan ezt teszik. Szétszedik a műtárgyakból álló kiállításokat, melyekben például olyan értékes leletek találhatók, mint a szkíta fegyverek vagy az utolsó jégkorszakból származó mamutagyarból készült karkötők, és biztonságos helyre szállítják ezeket a kincseket. Androshchuk tart a "rakétacsapások, a bombázások és a bombázások által okozott esetleges károktól" - írta a Science-nek e-mailben a héten.

"Semmi sem garantálja, hogy az ukrán örökség biztonságban lesz."

A háború elején sokan azt várták, hogy Kijev gyorsan elesik, a múzeumi dolgozók számára pedig nem volt egyértelmű, mennyi idejük van. "Versenyt futottak az idővel" - mondta Mads Holst, a dán Aarhusban lévő Moesgaard Múzeum igazgatója, aki a háború kezdete óta kapcsolatot tart Androshchuk-al. "Nagyon egyedi feladatuk volt, és derekasan helyt álltak."

Viking sír
Viking sír
Holls elmondása szerint egy szerencsés véletlennek köszönhetően 1000 darab az Ukrán Nemzeti Történeti Múzeum és más helyi múzeumok tulajdonában lévő műtárgy már korábban kikerült az országból, hogy a dán múzeumban a Rus - Kelet Vikingjei című kiállítás részeként csodálhassa meg a nagyközönség.

"Ezek temetkezési tárgyak, lelet együttesek - mind igen jelentős műkincsek" - mondta Holst. "Még mindig sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy feltárjuk származási helyüket és múltjukat."

Sok ukrán számára a Krisztus előtti 800 és 1080-as évek közötti időszak az, ami nemzeti öntudatuk kialakulását jelent: ekkor alapították meg a vikingek Kijevet, mely akkor fontos kereskedelmi város volt. Ezt azonban számos orosz, beleértve Vladimir Putin elnököt is, elutasítják. A fent említett műtárgyak, "melyek részét képezik annak a vitának, hogy lehet-e történelmileg önálló nemzet az ukrán", jelenleg biztonságban vannak, kiállítva Dániába, mondta el Holst.

Más kutatók a törékeny internetkapcsolaton keresztül igyekeznek megmenteni a gyűjteményeiket digitális formában. Pavel Gol’din evolúció zoológus, a kijevi Schmalhausen Zoológiai Intézet munkatársa egyike azoknak, akik jelenleg még távol vannak a fronttól a délnyugati Csernyivciben. A szakterülete a bálnafélék evolúciója, és munkája során hatalmas, akár 10 méternél is hosszabb leleteket vizsgál meg Ukrajnában vagy a világ bármely pontján. Ezeket a fosszíliákat a méreteik miatt képtelenség lenne mozgatni, kimenteni, vagy bárhol biztonságosan elhelyezni.

Az elmúlt két évben egy olyan projekt vezetője volt, aminek keretében tengeri állatok fosszíliáinak háromdimenziós leképezését végezték szerte Ukrajnában. A legtöbb ilyen példány 40 és 7 millió éves közötti korú lelet. "Egy háromdimenziós archívumot hoztunk létre a kipusztult illetve ma is élő fajokból, melyek közt néhány egyedi példány is van" - mondta.

"Az archívumunk négy terabájtnyi adat - eléggé nagy gyűjtemény."

Amikor kitört a háború, a 3D-s modellek főleg Kijevben és Harkivban lévő meghajtókon voltak tárolva. Hogy mindenképpen megmaradhassanak legalább az adatok, Gol'din egyik diákja Harkivban folyamatosan küldi át a fájlokat francia kollégáiknak az orosz bombázások kellős közepén. "Amikor épp van internetkapcsolata, tölti fel a fájlokat" - mondta Gol'din. "De Harkivban komoly bombázások folynak, ezért nagy veszélyben van (a diákom)."

Gol'din reméli, hogy sikerül megakadályozni egy olyan katasztrófa bekövetkeztét, mely a II. Világháború alatt sújtotta az őslénytant, amikor a bombázások és a tüzek számtalan fosszília vesztét okozták Münchentől Milánóig, és Kijevben is.

Ukrajnán kívül számos önkéntes Európából és az USA-ból elindított egy weboldalt az ukrán kulturális örökség megmentésére: Saving Ukrainian Cultural Heritage Online, vagy röviden SUCHO (sucho.org). Az invázió kezdete után néhány nappal a projekt azzal kezdődött, hogy a digitalizált zenéket kezdték lementeni. Azonban nagyon gyorsan kinőtte magát, és több, mint 1000 ukrán kulturális és tudományos intézet online adatait igyekeztek megmenteni, beleértve a kis régészeti múzeumokat, nagyobb archívumokat és ritka könyvgyűjteményeket.

Pár nap alatt a világ különböző pontjáról származó levéltárosok, könyvtárosok és programozók elkezdték az összes ukrajnai kulturális intézet honlapját átmásolni.

Automatizált számítógépes programok és önkéntesek segítségével, akik kézzel másolták a fájlokat.. Azon voltak, hogy mindent, ami az interneten elérhető, összeszedjenek a folyóiratcikkek PDF formátumától kezdve a ritka beszkennelt könyveken át a múzeumi gyűjtemények 3D-s túráiig.

A feladat fontossága gyorsan nyilvánvalóvá vált.

Néhány nappal azután, hogy a munkát elkezdték, a SUCHO önkéntesei lementették a Harkiv Nemzeti Adatbázis oldalát - 105 gigabájtnyi adatot, beleértve ritka könyveket és tudományos publikációkat.

"Négy órával később az egész oldal összeomlott" - mondta Sebastian Majstorovic, az bécsi Osztrák Digitális Humántudományi és Kulturális Örökség Központjának történésze és IT szakértő. "Az internet felépítése miatt bármi, ami Ukrajnához kapcsolódik valamilyen módon, veszélyben van."

Ukrajna internethálózata óriási nyomás alatt áll. "Arra koncentrálunk, hogy minél több dolgot lementsünk" - mondta Majstorovic. "A legnagyobb veszély az, hogy az ukrán szervereket elpusztítják, vagy megszűnik velük a kapcsolat." Eddig több, mint 5 terabájtnyi adatot sikerült az országon kívül elmenteni, és még több fájlt tároltak el az Internet Archívumban. Más intézetek, mint a Német Archeológiai Intézet és a Harvard Egyetem Ukrajna Kutató Intézete, mely az ország kultúrájával és történelmével foglalkozik, szintén biztonságos adattárolási lehetőségeket kínál az Ukrajna területén lévő kutatóknak.

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kutatója, Artem Boriszov például a SUCHO-val és a Német Archeológiai Intézet munkatársaival együttműködve több mint 100 gigabájtnyi ásatási rajzot, fényképet és térbeli adatot töltött fel a Cserkaszi Regionális Múzeum merevlemezéről az Ukrajnán kívüli biztonságos szerverekre.

Viking fegyverek
Viking fegyverek

Az áttöltött adatok közt volt a Kr. e. 3000 és 2300 közötti települések és sírhalmok több évtizedes terepmunkájának dokumentációja, amely a Jamnaja kultúra fénykorából származnak.

Ezeknek a nomád pásztoroknak az őshazája Ukrajna és Oroszország sztyeppjei, majd innen terjedtek szét, és Európa legtöbb népén maradandó genetikai nyomot hagytak.

Boriszov következő feladata, hogy megpróbálja eljuttatni az intézetétől származó 4 terabájtnyi dokumentációt a Német Archeológiai Intézet szervereire, beleértve a Ros folyó partján lévő, időszámításunk előtti 10. századi temető nemrégiben végzett ásatásának feljegyzéseit.

Az Ostrivnak nevezett temetkezési hely sírjai úgy néznek ki, mintha a Balti-tenger keleti részén, messze északon és nyugaton élő emberekhez tartoznának - ez egy újabb szál Ukrajna viking kori eredetének történetében.

"Az adatok nagy része az archívumban található dokumentumok fénymásolatai", beleértve az elmúlt 15 év helyszíni jelentéseit is - írta Boriszov a hét elején egy e-mailben a Science-nek. "Ennek küldése még folyamatban van, mert az adatátvitel sebessége nagyon gyenge".

Visszatérve Harkivba, Vlascsenko denevérmentő központja eddig csak néhány ablakot vesztett el, és egyelőre áram is van. Vlaschenko rendszeresen gyalogos "rajtaütéseket" tesz a harcok sújtotta városban, hogy ellenőrizze a laboratórium hét, denevértetemekkel teli fagyasztóját, amelyek az immunológiai, parazitológiai és éghajlatkutatás számára pótolhatatlan mintagyűjteményt jelentenek. A központ állatorvosa és néhány önkéntes a városban maradt, hogy etessék és ápolják a szabadon engedéshez túl beteg denevéreket.

Rőt koraidenevér
Rőt koraidenevér
Fotó: Mnolf /Wikimedia Commons

A gyűjtemények több évtizedes munka eredményeit képviselik - és azt a reményt, hogy az ukrán tudomány a háború után talpra állhat. Vlascsenko szerint a lakásában található denevérkoponyák segíthetnek a rőt koraidenevér (N. noctue) közelmúltbeli evolúciójának megértésében: szerinte

a Harkiv környéki denevérek az 1990-es évek vége óta megváltoztatták vándorlási szokásaikat, és a hosszú vándorlás helyett inkább helyben maradtak.

A koponyák pedig olyan nyomokat rejthetnek, amiből következtetni lehet arra, hogyan változtatta meg őket a városi élet. "Egy nap talán a koponyájuk időbeli változásaiból láthatjuk, hogyan urbanizálódtak a denevérek" - de csak akkor, ha a koponyák túlélik a háborút.

"Amikor ilyesmi történik, a túlélő példányok iszonyú fontosak a jövőbeli kutatások szempontjából" - mondja Vlaschenko. "Lehet új berendezéseket vásárolni vagy új épületeket építeni, de az egyes példányokat nem lehet visszaszerezni."

Forrás: 
science.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.