– Erdészeti szakközépiskolát végeztem, aztán agrármérnöki és erdészeti egyetemre jártam. Azonban valahogy nem „feküdt” nekem az egyetemi oktatás, úgyhogy több év után otthagytam, és nekikezdtem, és saját magamat „képeztem ki” a feladatra, amit most is végzek – idézte fel vállalkozása elindításának körülményeit a becsehelyi Harcz Endre. – Tudni kell, hogy a mediterrán növények és gyümölcsök különlegesek, szinte minden tekintetben, legyen az fagytűrő képesség vagy metszés. Másfajta gondoskodást igényelnek. Régebben nem volt ezzel kapcsolatos szakirodalom. Ezért fontos volt, hogy a pályám elején Varga János segített. Ő a szomszédom volt gyerekkoromban, és autodidakta módon rengeteg ismeretre tett szert a mediterrán növényekkel kapcsolatosan.
Tulajdonképpen akkor kezdődött minden, amikor 2005-ben összefutottunk és elbeszélgettünk a témáról. Gyorsan kiderült, hogy aki jó megfigyelő, az hamar megtanulja a teendőket és átlátja őket. A megfigyeléseket dokumentálni kezdtük, közzétettük az interneten, sőt, naplót vezettünk minden egyes fázisról, a virágzástól a szüretig.
A tervezést követően a gyakorlati munka is megkezdődött: ültetvényeket telepítettek.
– A káki, avagy datolyaszilva-ültetvényt a testvéremmel közösen hoztuk létre, egy befektetőcsoporttal fügeültetvényt, egy másikkal kiviültetvényt telepítettünk. Utóbbiakat ők maguk gondozzák. Nekem van egy kertészetem, ahol szaporítóanyagot állítok elő. Oltunk, szemzünk, dugványozunk, és természetesen értékesítjük is termékeinket.
Nagyon fontosnak tekintem a tanácsadást, kiemelten foglalkozom vele, kihagyhatatlannak tartom.
A mottómban is szerepel, hogy „a jó szaporítóanyag nagyon fontos, de önmagában, szaktanács nélkül nem sokat ér”. Nagyon nem jó, ha nem tudják az emberek, mit kezdjenek az elültetett növénnyel, hogy miként kell gondozni.
A mediterrán növényeknek (káki, gránátalma, indián banán, füge, kivi stb.) nagyon gyenge volt a magyar szakirodalma. Saját tapasztalataim alapján rengeteg szaktanácsot adtam a sok-sok érdeklődőnek, ennek is köszönhető, hogy működik az értékesítés. Említhetem például a kivi metszését. A tíz-tizenöt év alatt rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, több ezer növényt metszettem. Sok mindent láttam, így azt is, hogy miként lehet elrontani a termést. A kivinél és a tanácsadásnál maradva, régebben sok helyen azt írták, hogy úgy kell metszeni, mint a szőlőt. Nos, nem. Pont ellenkezőleg.
Szerencsére mára – a kertészetem által kiadott írott és videós szakirodalomnak köszönhetően – egyre többen gondozzák problémamentesen a növényeket, és sikeresen termesztenek mediterrán gyümölcsöket.
Amellett, hogy a szakismereteket el kell sajátítani, a termesztés sikerét meghatározó másik fontos tényező az időjárás. A növények és az időjárás kapcsolatáról rengeteg tévhit van a köztudatban. Ezek eloszlatására is figyelmet kell fordítani. Harcz Endrét megkérdeztük, hogy a klímaváltozással járó hőmérséklet-emelkedés segíti-e a mediterrán növények elterjedését hazánkban. Ő a klímaváltozást inkább hátránynak tartja ebből a szempontból.
Harminc vagy ötven éve is voltak mediterrán növények, gyümölcsök hazánkban, csak nem ilyen mennyiségben. Tudok ötven esztendős datolyaszilváról, százéves fügéről, amelyek beértek, termettek. Összefoglalva, én azt mondom, hogy inkább a klímaváltozás hátrányairól beszélhetünk, semmint az előnyeiről.
Harcz Endre szerint fontos, hogy a mediterrán gyümölcsök egyre ismertebbé váltak az utóbbi évtizedekben.
– Régebben is akadt néhány, amit ismertek és fogyasztottak is a magyar emberek. Ilyen volt például a gránátalma, ami azért ott volt a köztudatban már tizenöt éve is, mint gyümölcs. Azonban az, hogy lehet termeszteni is, az alig. Nos, ez is változott, annak ellenére, hogy még mindig akadnak, akik rácsodálkoznak a számukra ismeretlen gyümölcsökre. Tény, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy az egzotikus gyümölcsöket termelik. Nem kell nagy mennyiségre gondolni, inkább a néhány növényből álló háztáji „ültetvény” a jellemző. Ami öröm, hogy egyre többen végzik jól a gondozásukat. Ez nem kis odafigyelést igényel.
S hogy mekkora elfoglaltságot jelent a mediterrán növények gondozása Harcz Endre számára? Így válaszolt: iszonyatosan nagyot.
– Van a kákiültetvényünk, amit éppen metszünk. Ez a munka nem olyan, mint például a fémmegmunkálás. Ott, ha valaki nem megy be dolgozni, a félkész termék megvárja, nem megy tönkre. Ezt a növényekről nem lehet elmondani.
A kertészetben sok ezer növény áll a konténerben, és ha például egy nap nem öntözöm meg őket, azzal maradandó kárt okozhatok bennük. De ezzel egy lapon említhetem az ültetést, a metszést és sok más feladatot, amit a maga idejében kell elvégezni.
Egyetlen hiba, egyetlen rossz döntés, egyetlen apró kihagyás is sokba kerülhet. Múlt tavasszal fagyvédekeztünk. Ha ezt nem akkor végezzük, amikor, a termés 80 százaléka odalett volna. Mivel megtettük és jókor tettük, megmaradt a termés. A munkában rengeteget segít a párom. Férfiakat megszégyenítően dolgozik közös álmainkért.
A termést értékesíteni kell. Az emberek keresik az egzotikus gyümölcsöket – ha ismerik őket.
– Amíg nem ismerték őket, nem volt piac.
Mondhatom, finom, egészséges, egész télen fogyasztható biogyümölcsök ezek, nagyon lehet kedvelni őket. Az én kedvencem? Kérdéssel válaszolok: melyik nő tetszik a férfiaknak, a szőke, a barna, a vörös vagy a fekete? Azt mondom, mindegyik tetszik, ha jó az összhatás és ha az ember igényeit kielégíti. Így van ez a gyümölcsökkel is, nincs külön kedvencem. A kedvenc attól függ, hogy mikor melyik érik. Mindegyik nagyon jó, mindegyik kedvenc! Hozzá kell tennem, akad néhány különleges növény, amivel foglalkozhatnék még, amiből készíthetnék szaporítóanyagot, de nem fogtak meg annyira, hogy megtegyem.
– A 1,5 hektáros datolyaszilva-ültetvény elegendő méretű. Igyekszem minden növényfajból megtalálni azt a fajtát, amelyik a legjobban tűri a hideget és a legbővebben terem. Ezzel dolgozom folyamatosan, ezzel kísérletezek.
