Az oltást támogatók szerint a vakcinák segíthetnének életben tartani a baromfit, megelőzni a pénzügyi veszteségeket és ellenőrizni az élelmiszer-költségeket, bár
Korábban az Egyesült Államok elzárkózott a vakcináktól, attól tartva, hogy az importőrök betiltják az amerikai baromfiszállítmányokat, mert nem tudják megkülönböztetni a fertőzött madarakat a beoltottaktól. Az Egyesült Államok a világ második legnagyobb baromfihús-exportőre és jelentős tojástermelő is, az export értéke 2020-ban elérte a 4,2 milliárd dollárt.
Az USDA mezőgazdasági kutatószolgálata azonban vizsgálja egy olyan vakcina lehetőségét, amely megkülönböztethető a baromfira terjedő „vad típusú” vírustól – mondta Rosemary Sifford főállatorvos egy interjúban.
„Határozottan úgy érezzük, hogy ha ki tudnánk fejleszteni egy ilyen vakcinát, az kevésbé lenne hatással a kereskedelemre” – mondta Sifford. A kutatók becslése szerint legkevesebb kilenc hónapig tartana a kifejlesztése.
A madárinfluenza Észak-Amerikán kívül Európában és Ázsiában is terjed a baromfiállományban, és Sifford szerint az USDA más országokkal együtt dolgozik a vakcinákra vonatkozó lehetőségeken.
Az International Poultry Council (Nemzetközi Baromfitanács), a termelőket világszerte képviselő iparági csoport mégis vizsgálja a lehetőségeket, mondta Jim Sumner, a tanács tagja és az USA Baromfi- és Tojásexport Tanácsának elnöke.
– mondta Sumner.
A Nébih tájékoztatója szerint a baromfiállományok és egyéb madarak madárinfluenza elleni védőoltása Magyarországon tilos. Ennek oka az, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfiállományokban, lehetőséget teremtve a vírus antigén-szerkezetbeli és genetikai módosulására, veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent.
