Szerző: István Gábor,
Agrárközgazdasági Intézet

Az erre irányuló ausztriai tanulmányutat az Agrárközgazdasági Intézet az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység (ITE) programjainak keretében, az AdvisoryNetPEST projekttel együttműködve szervezte az ausztriai Graz-Haideggben.

A Graz mellett működő állami kutatóintézet korszerű fajta- és termékkísérleteket végez, továbbá olyan innovatív termesztéstechnológiákat is vizsgál, mint az agrivoltaika. Az agrivoltaika ötvözi a napelemes energiatermelést és egyazon terület agrárcélú hasznosítását úgy, hogy a napelempanelek kedvezően befolyásolják a termesztett növényeket és a rájuk ható környezeti tényezőket.

A Haidegg Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Kutatóállomáson több mint 280 alma- és 80 körtefajtát vizsgálnak főként intenzív művelésben. Ezeket az ültetvényeket jéghálóval, fagyvédelmi öntözéssel és légkeveréssel védik a természet viszontagságaitól. A területen emellett számos csonthéjas- és bogyósgyümölcs-kísérleti parcella is található.

A rendezvényen is bemutatott agrivoltaikus rendszerrel ellátott ültetvényt 2022-ben telepítették 5000 négyzetméteren, melyből 2775 négyzetmétert fednek le a nap­elempanelek. A rendszerteljesítmény összesen 340 kWp, melynek éves megtermelt energiamennyisége eléri a 385 000 KWh-t. (Összehasonlításképpen: ez az energiamennyiség a KSH adatai szerint kb. 160 átlagos magyar háztartás éves teljes villamosenergia-igényét fedezi.) A telepítéskor 1134 panelt használtak fel, egyenként 300 watt teljesítménnyel. A panelek különlegessége, hogy nem teljesen érnek össze a fénygyűjtő cellák, így a köztük lévő hézagok átengedik a szükséges fénymennyiséget. A kutatóállomáson több eltérő – 30, 40, 45 és 49 százalékban áttetsző – fényáteresztő képességű panel hatását is vizsgálják. A panelek legalacsonyabb pontja a csonthéjasfajok fölött 5, az almatermésűek esetében 4, a bogyósgyümölcsöknél pedig csak 3,5 méterre van a talajszinttől.

Kevesebb növényvédelem is elég

Thomas Rühmer, a kutatóállomás gyümölcstermesztési kísérleteinek vezetője részletesen beszámolt a telepítés óta eltelt négy év tapasztalatairól és eredményeiről. A napelempanelek alatti ültetvényekben egyáltalán nem permeteztek, hogy növényegészségügyi szempontból is vizsgálható legyen, milyen válaszokat adtak a fajok, fajták a körülményekre. A kísérleti parcellákhoz ugyanis mindig tartozik egy megegyező korú és fajtájú kontrollültetvény is, melyen csak jéghálós takarás található.

Az ültetvény fölött elhelyezett panelek többféle védelmi szerepet is ellátnak: szárazon tartják a lombfelületet esőzések esetén, árnyékolnak, megfogják a szelet, tavaszi fagyok esetén pedig csökkentik a kisugárzást. Heves jégeső esetén azonban – szemben a jéghálóval – nem tudnak 100 százalékos védelmet nyújtani. Egy évvel a telepítést követően, 2023-ban teljesen letarolta a fákat egy intenzív, széllel érkező jégeső, ami arra következtetésre juttatta a kutatókat, hogy a 3,5 méteres sortávolsággal és 5 méteres panelmagassággal nem védhető ki teljesen a jégesőkár. Megoldásképpen függőleges hálófüggönyt rögzítettek a keretre, mellyel nemcsak a természeti csapások, hanem sűrű szövésének köszönhetően madár- és egyes rovarkártételek is kiszűrhetők.

Növényegészségügyi szempontból azért nagy előny, hogy a napelemek védenek az esőtől, mert így jelentősen lerövidülhet a levélfelület-nedvesség időtartama, ami visszaszorítja a gombafertőzések gyakoriságát, és mérsékli a növényvédő szerek használatát is. Tavaly májusi mérések alapján az almatermésűeknél összesen 198 órát volt nedves a levélfelület a hagyományos jégvédőháló alatt, míg a napelempanelek védte területen csupán 77 órát. Ennek köszönhetően az almavarasodás csak 5 százalékban jelent meg a kezeletlen panelek alatti fákon, ami 80 százalékos hatékonyságnak felel meg.