Back to top

Tippek a kiskerti veteményezéshez

A sikerhez kell pár dolog: megfelelő minőségű és fajtaazonos vetőmag, megfelelő magágy, hőmérséklet és a leglényegesebb: ha megduzzadtak a magok, akkor kikelésig nem száradhat ki a vetés. Ellenkező esetben befulladnak a magok.

A magok néhány tényező hatására életre kelnek...
A magok néhány tényező hatására életre kelnek...
Fotó: wikipedia
Ennek oka, hogy amíg a gyököcske nem kerül elő a magból, addig a kis növénykezdemény nem képes hagyományos módon vizet felvenni, csak úgy képes túlélni és fejlődni ha a környezete nedves…

A fajtanemesítés folyamatos

A megfelelő fajtatulajdonságokkal és értékmérőkkel bíró mag a vetőmag. A kertészeti vetőmag-termesztés az 1800 évek végén élte virágkorát Magyarországon. Sok régi, jó nevű, magyar fajta kiszorult az intenzív termesztésből, elsősorban alacsony termőképességük és a betegséggel szembeni ellenállóság hiánya miatt. A nemesítő cégek ugyanis mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a fajták károsítókkal szembeni ellenálló képességére, illetve tűrőképességére. A vetőmagvak egyik fő jellemzője a fajtaazonosság. Önmegporzással létrehozott utódok eleve hasonlóak szüleikhez (paradicsom, uborka, tök), önmegporzáskor a bibét a saját virágban termelt pollen porozza be. Míg a kölcsönös megporzáskor a bibére vagy a nyitvatermők magkezdeményére más virágban termett pollen kerül. Az ilyen magvakból kifejlődő utódok tulajdonságaik nem egyöntetűek, hanem sokfélék. Ez jó a faj alkalmazkodóképessége tekintetében, de kevésbé fele meg, ha kertünk növényeit szeretnénk szaporítani, és a szülőkhöz hasonló tulajdonságú növényekhez szeretnénk jutni.

A nemesítők évről-évre új fajtákat állítanak elő. Az igazán különleges mintázatú, színű, divatos, és különösen látványos növények a heterózis nemesítés eredményeként alakulnak ki. Ez a két szülővonal keresztezését követően létrejövő nemzedék kiemelkedő díszítő értékkel bír. Ám ha magjaikat újra elvetjük, akkor már a szülőfajtákra visszaütő, nem egységes állományt kapunk.

Ennek lényege a növénynemesítők hasznának a védelme, hisz a heterózis-fajták magjait minden évben újra meg kell vásárolni, lévén az anya- és apavonal fajtaösszetétele titkos. Ám ezekből a magvakból kikelő növények biztosan egyöntetűek lesznek. Saját gyűjtésű, kertünkből származó magvak nagy valószínűséggel kevésbé fajta azonosak, de kiegyenlítetlenségük előnyös lehet, ha például akadnak közöttük betegségekkel szemben ellenállóbb tövek. A betegségre érzékeny, ám fajtaazonos tövek ezzel szemben mind kipusztulhatnak.

A palántaként kiültetett növények hamarabb kezdenek teremni, mint az állandó helyre vetettek
A palántaként kiültetett növények hamarabb kezdenek teremni, mint az állandó helyre vetettek
Fotó: wikipedia
Nem a végtelenségig csíraképesek

A boltban megvásárolható vetőmagvak dupla csomagolására (két csomag egymásban) jellemző, hogy bontatlanul jól tárolható, esetenként tovább is, mint a feltüntetett szavatossági idő. Mindez természetesen nem igaz a felbontott csomagolásra. A csomagoláson láthatjuk a bevizsgálás időpontját, és azt az időpontot, ameddig a csírázás szavatolt. A jó csírázóképességű fűfélék esetében ez 3-4 év is lehet. A vetés időpontjáról eligazíthat a vetési naptár. Önmagában azonban csak tájékoztató jellegű. Ismerni kell hozzá a helyi viszonyokat. Nem árt, ha tudjuk az utolsó 3-5 év helyi adatait. Ezért ajánlott, hogy magunknak, segítségképpen felírjuk minden évben a vetési, kelési adatokat, mintegy naplószerűen. Leggyakoribb hiba, ha elsietik a vetést.

Hat fok alatti talajhőmérséklet gyakorlatilag alkalmatlan a csírázáshoz. A legtöbb mag 10-12 fokon csírázik, de ennél magasabb hőmérsékleten gyorsabb a csírázás folyamata, intenzívebb a fejlődés. További fontos tudnivaló a vetésmélység ismerete. A túl mélyre került magvak nehezen kelnek, a felületre szórt magvakat pedig elmoshatja az eső.

Néhány tipp a konyhakert induláshoz

A petrezselymet például március vége után nem érdemes vetni. Magjainak egyik jellemzője, hogy nehezen veszik fel a nedvességet. A talajt ősszel elő kell készíteni, hogy vetéskor már csak gereblyézni kelljen. Szintén korán vethető az aranyvirág, a fátyolvirág vagy a seprűfű.

A helybevetés kiváltható palántaneveléssel. A palánták azonban beöregedhetnek, megnyúlhatnak, ami nem kívánatos. Azt is tudnunk kell, hogy a növények helybevetéssel edzettebbek lesznek. Míg a luxushoz szokott palánta kint könnyen megbetegszik. Legjobb, ha vetünk, és palántát is nevelünk. Ha kelési probléma adódik, akkor a hiányt palántákkal pótolhatjuk ki.

A vetés és palántanevelés alapozza meg a haszonkert egész évének a sikerét
A vetés és palántanevelés alapozza meg a haszonkert egész évének a sikerét
Fotó: wikipedia
Vetés előtt érdemes vetési tervet készíteni. Lehetőleg egymást követő évben különböző növények kerüljenek ugyanabba a talajba. Még jobb, ha ugarolunk is, hogy a talaj regenerálódhasson. A parlagon hagyott területet takarhatjuk szalmával, kaszálékkal, esetleg talajjal. De mindenképpen tisztán, letakarítva hagyjuk a talajt, hogy a kártevők, kórokozók terjedését megakadályozzuk. A magvetés beöntözése árkosan történjen. A sorok között egy kis barázdát kapáljunk, és ebbe vezessük a vizet, ami szétdiffundál a talajba. A vetést követően a sorban az árkot borítsuk először nedves, majd száraz földdel, esetleg homokkal. Mindezt történjék kb. 2 cm vastagon.

A vetésnél igen helykihasználó az ikersorolás. Ilyenkor két, egymástól pl. 20-20 cm-re lévő sort egy 25-35-40 cm-es közlekedő sáv követ. A két, szűk sort a növények benövik, párás mikroklímát biztosítva, és gyomosodást gátolva. Hogy a sort, amit ki kell jelölni, el ne veszítsük, vessünk el saláta magvakat is, mert ezek gyorsan kikelnek, így megmutatják, hogy hol található a sorunk.

Hüvelyeseknél gyakran előduzzasztjuk a magvakat. Ennek egyik módja, hogy tálcában vízbe állítjuk. A vetés időpontját azonban ilyenkor nem halogathatjuk, mert a magvak befulladhatnak.

Ha a magvakat kivettük, akkor azonnal vetni kell, különben a magvak kiszáradnak. Másik mód, ha nyirkos homokra hordjuk fel a magvakat, majd ezt ismét nyirkos homokkal borítjuk. Amikor a gyököcskék már kidudorodnak a magon, akkor vessünk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Hycole Kft. Ezzel egy nemzetközi színvonalú közös munka kezdődött el a Kaposvári Campus kutatói és a nyúltenyésztő vállalkozás szakemberei között, eredményeik pedig rövid időn belül termékre, forintra válthatóak lesznek.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A Nádor és a Kondás Martonvásáron

„Az idei őszibúza-fajtabemutató ugyan nem a legszebb, de nem is a legrosszabb a martonvásáriak életében” – így foglalta össze véleményét Vida Gyula, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója június elején, a kis híján Medárd napján tartott bemutatón.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.