Miért fontos a digitalizáció?
Az Innoskart Klaszter, az iFood Élelmiszer Klaszter és az innomine DIH szakmai beszélgetést kezdeményezett május 3-án, „Élelmiszeripar és digitalizáció – Fókuszban a hazai KKV-k számára is elérhető Európai Uniós pályázatok segítségével megvalósított jó gyakorlatok” címmel azzal a céllal, hogy minden érdeklődő – a piac résztvevőitől kezdve a fogyasztókig – számára megmutassák, miért fontos a digitalizáció.
„A hatékonysághoz, az eredményhez és a megvalósításhoz kellenek az adatok” – hangsúlyozta dr. Gyarmati Tünde, innomine DIH Nonprofit Kft. tanácsadója és projektvezetője. Mint elhangzott,
Maga a ProAgro projekt a SmartAgriHubs „SERVICE the SmartAgriHubs Community Network Open Call” pályázati kiírás keretében valósul meg.
Dr. Gyarmati Tünde elmondta, hogy az iFood Élelmiszer Klaszter összefogja a regionális szereplőket, megteremti a tudásmegosztás lehetőségét és terjeszti a ProAgro jó gyakorlatokat. Az innomine, mint Digitális Innovációs Központ, nemzetközi projektjei és innovatív technológiákhoz való hozzáférése révén, olyan szolgáltatásokat képes nyújtani a hazai agrárgazdasági szereplők számára, amelyekkel versenyképességük növelhető mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.
Segítenek nekik, hogy projektötleteiket meg tudják valósítani hiszen egy magyar KKV sikerét és jövőjét nagyban meghatározza és segíti a nemzetközi forrásokból megvalósított projektek eredménye.
Mint elhangzott, fontos célkitűzés a digitalizációs megoldások megismertetése, használatuk ösztönzése, a forráshoz jutás támogatása, a közvetlen EU-s pályázati lehetőségek felkutatása és bemutatása, valamint a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok átadása a helyi vállalkozások számára.
Ekétől a tányérig
„Manapság rengeteg információval találkoznak a cégek, az informatikusoknak az a feladatuk, hogy kiszűrjék, ami számukra fontos. Az ekétől a tányérig egyfajta élelmiszerdigitalizálást jelent. Magyarul a termőföldtől, a vetőmagtól indítva egészen a fogyasztók asztaláig képesek vagyunk követni egy sokszorosan összetett terméket is” – jegyezte meg Berkovich Gábor, a Seacon Europe Kft. ügyvezető elnöke.
Az ismertetése szerint egy kész ételt, például egy tizenkét komponenses zöldségkeveréket, bármelyik komponenséről, (akár egy sárgarépakockáról is), meg lehet mondani, hogy az melyik termelő, mely hektárján termett, milyen vetőmagból és milyen növényvédelmi eljárásokon esett át.
„Ezeket az információkat el tudjuk vinni egészen a felhasználóig” – hangsúlyozta Berkovich Gábor.
Ahogy tapasztalható, a robusztus ellátási lánc elengedhetetlen a túléléshez válság idején, de nagy előnyt jelent normál időkben is. A szakemberek szerint az élelmiszeripar, az ellátási lánc a digitalizálással rugalmas és fenntartható rendszerré bővíthető. A digitalizáció által kiváltott technológiai fejlődés gyors ütemben halad és megváltoztatja a kommunikációt, a munkamenetet, a tanulást és az életmódot is. „Aki azt hiszi, hogy várhat, az már lemaradt.”
Míg a növénytermesztés, agrárium digitalizációs fejlesztései egészen jól állnak, az állattenyésztésnek még szüksége van egy kis felzárkózásra, noha az elmúlt egy-két évben nagy lépéseket tettek a piac szereplői.
azonban a középszektor a KKV-knak szóló megoldások terén még eléggé az elején jár és edukációra szorulnak a résztvevői” – jegyezte meg Weibel Balázs, a Cubilog Kft ügyvezetője.
Egyedül nem megy
A digitalizálás lehetővé teszi az élelmiszeripar és a kereskedelem számára, hogy a piac résztvevői rugalmasan és gyorsan reagáljanak minden kihívásra. Ennek óriási jelentősége az élelmiszeriparban már nem tagadható, legalábbis a Covid-19 óta. A vásárlási szokások 2020-ban megjósolhatatlan módon megváltoztak, az ellátási láncok összeomlottak, sok alkalmazott elbocsátásra került. De sok változás megmarad.
Azok az élelmiszeripari szereplők, akik egymással együttműködve gyorsan és hozzáértően reagálnak a kihívásokra, holnap is fontos szerepet töltenek be a piacon. „Megfelelően értelmezve a digitalizálás jelentős előnyhöz juttatja az élelmiszeripari vállalatokat” – tette hozzá.
