Back to top

Hogyan lehet gyorsan megszabadulni az undorító kertlakóktól?

A meztelen-, vagy csupaszcsigák sokszor mindent letarolnak, kedvelik a fiatal és frissen ültetett növényeket és a kannibalizmus sem áll távol tőlük. A házipraktikák között van néhány meglepő és hatásos ellenszer is.

A meztelencsiga szerei a nedves, hűvös helyeket
A meztelencsiga szerei a nedves, hűvös helyeket
A természet nem hasznosakra és károsakra osztotta az állatokat és a növényeket, a háztartásban minden élőlénynek megvan a maga funkciója. A „hasznos” és „káros” megnevezések egyedül az ember értékrendjén alapulnak. Amikor valamit „hasznosnak” nevezünk, akkor általában olyan állatokra és növényekre gondolunk, amelyeket sem a kertészetben, sem a mezőgazdaságban nem tartunk, illetve nem ültetünk, ennek ellenére több haszonnal, mint kárral járnak az ember számára.

Okkal népszerűtlen kertlakók

Ezzel szemben az ember által nem befolyásolt természet háztartásában valamennyi állat és növény nélkülözhetetlen része az egésznek, sajátos életmódjukkal hozzájárulnak a biológiai egyensúly nagymérvű állandóságához. Ez azt jelenti, hogy hosszabb időtávot (akár több ezer vagy tízezer évet) nézve se az álatok sem a növények nem szaporodnak annyira, hogy másokat kiszorítsanak, és saját fajtájukat sem kell félteniük. A klímaváltozással szélsőségesen kedvező körülmények jöttek létre, melyek kedveznek a „káros” élőlényeknek, robbanásszerűen sokasodtak, és ennek következtében megették a termesztett növények egy részét, ezzel óriási gazdasági károkat okozva.

Bár a meztelencsigák minden egészséges, gondosan ápolt kertben otthon vannak, ritkán látni őket. Amikor végül találkozunk velük, szembesülünk azzal, hogy különösen élvezhették a salátaágyak, frissen ültetett növények nyugalmát az ágyásban. Szerencsére vegyszerek nélkül is eltávolíthatók – egy egyszerű trükkel.

A szántóföldi házatlancsigák (Agriolmacidae) főként akkor merészkednek ki rejtekhelyeikből, amikor az eső, borús idő előkergeti őket, vagy amikor lenyugvóban van a nap, de éjjel is igen aktívak. Kiváló szaglásuk utat mutat nekik: zsenge salátahajtások, fiatal karalábék, de díszvirágok is célpontjuk lehet. Útközben áttetsző, nyálkás, ragadós nyomot hagynak maguk után: meztelencsigák. Az idősebb növényeken csak részleges rágáskárt okoznak, míg a fiatal, illetve frissen öltetett példányokat teljesen lecsupaszítják – méghozzá egészen különleges okból. A fiatal növényeknek szövetei ugyanis még nagyon puhák és vízben fölöttébb gazdagok, ezért a csigák körében nagyon kedveltek.

A legtöbb kerttulajdonos körében rendkívül népszerűtlenek, az utóbbi néhány évben sok helyen különösen gyakran jelentek meg.

Még a hollók, rigók és vörösbegyek sem vetik meg a csigákat. Számos hasznos állat létezik például a sünök, varangyok és néhány madár, amelyek a szántöföldi meztelencsigákat élénken üldözik.

A probléma az, hogy a meztelencsigáknak kevés természetes ragadozója van keserű, nyálkás váladékuk miatt – a varangyok, cickányok és sünök pedig nem találnak otthonra a túl szépen gondozott, tisztán tartott (farakásokat, levélhalmokat nélkülöző) kertekben

A csigák tömeges előfordulásakor mindenesetre ezeket támogatni kell, jó sok csalétket (ami csigacsaliként vagy csigalencseként is ismert) szórva az ágyásokba. Kiegészítésképp a csigáknak hűvös, nedves helyeken állíthatunk fel, például vízszíntesen elhelyezett deszkákat tetőfedő lemez darabjait vagy farönköket. A csigák az éjszaka végén szívesen másznak ilyen tárgyak alá, amelyeket ezt követően naponta legalább egyszer ellenőrizzünk, hogy begyűjtsük és elpusztítsuk ezeket a puhatestűeket.

Rájár a lehullott gyümölcsökre is a spanyolcsiga
Rájár a lehullott gyümölcsökre is a spanyolcsiga

Nem minden csiga káros csiga

Nem szabad az összes csigát együtt kezelni. A spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) eredetileg nem őshonos Közép-Európában, hanem 1950-es években hozták be. A megfelelő környezeti feltételek és az ellenségek és betegségek hiánya miatt az a csigafaj rendkívüli tempóban terjedt el, időközben a kertek leggyakoribb és legbosszantóbb kártevőjévé vált.

A legtöbb csigafajhoz hasonlóan a spanyol csupaszcsiga is meglehetősen rosszul érzi magát a túl napos, túl száraz helyeken. Éjszaka különösen aktív.

A csigák sokszor szabályos rágógépeknek bizonyulnak, akik képesek naponta testsúlyuk több mint felét táplálékként elfogyasztani.

A kertben olykor a fiatal zöldségféléket, mint retket, fejes salátát, spenóttó és a káposztaféléket a felismerhetetlenségig lelegelik. De egyes virágok, mint például a dália vagy az árnyékliliom is ezeknek a csigáknak a kedvelt táplálékai közé tartoznak.

Az őshonos csigákat, mint például a fekete és vörös csigákat „a kertek keselyűjének” is tekintik: megeszik a dögöt, például az elpusztult gilisztát vagy az egeret, de a székletből értékes komposztot is készítenek.

Legyen óvatos a csigapelletekkel

Hosszabb éhezés után a sün, barna varancs és a fekete rigó megeszik egy-egy csupaszcsigát, de ezt semmi esetre sem lelkesen teszik, mert a csigák nagyon keserűek.

Ezzel szemben az indiai futókacsa (Anas platyrhynchos domesticus), amely a tőkés récéből származik, nagyon jó csigapusztítónak bizonyul, még a csigatojásokat is megeszi. Mégsem látunk sokat belőlök a kertekben, ami érthető is.

A talán legegyszerűbb és legismertebb megoldás, a sokat dicsért sörcsapda, ami viszont többnyire nem vezet tartós eredményre.

Lényegesen jobb eredményeket érhetünk el a kereskedelmi forgalomban kapható csigacsalinak vagy csigalencsének hívott csalétekkel. (A csigacsalit pellet vagy apró lencse alakjában lehet beszerezni.) Ez a védekezési módszer különösen hatékony, ha a csalétket lehetőlegszéles mozdulatokkal szórjuk szét a védendő vetemény közé.

A sokak által tanácsolt csigapelletekkel óvatosan kell bánni – összetevőjük a metaldehid hatóanyag, amely rendkívül mérgező a sünök, kutyák és macskák számára egyaránt.

A meztelencsiga szerei a nedves, hűvös helyeket
A meztelencsiga szerei a nedves, hűvös helyeket
Fotó: Hans Hillewaert/Wikimedia Commons
A csigacsalik kiegészítéseképpen hűvös, nedves helyeken rejtekhelyeket kínálhatunk a csigáknak. Ezeket a rejtekhelyeket naponta legalább egyszer ellenőrizzük, hogy az alájuk „bemenekült” csigákat összegyűjtsük. Az állatokkal legjobb ásóval végezni. (Sajnos valahogy meg kell szabadulni tőlük...) A sózást a szakértők kínzásnak tekintik.

Jó védekezés, ha a zöldségeket vagy az évelő ágyásokat talaj takarja, például szárított vagy aprított fű. Az egyenetlen, karcos felület erősen elrettentő hatása van az érzékeny csigahasakra.

Az éhes állatok ellen léteznek csigavédő kerítések, salátakarikák, rézhuzalok is, de az emelt ágyások is jó megoldásnak tűnnek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

A növényfejlődés irányítása, stresszkezelés

A Siófokon tartott Szimbiózis Kertésztalálkozó tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem szekciójának előadásai egyebek mellett a növényfejlődés hatékony irányításával és a növények stresszkezelésével foglalkoztak.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.