Back to top

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Varroa atka háziméhen
Varroa atka háziméhen
Először a new castle-i kikötőben fedezték fel a varroát, aminek eredményeképpen egy 10 kilométeres felszámolási zónát hoztak létre, valamint megtiltották a méhek szállítását az egész államban - írja az abc.net.

Azonban egy héttel később ezen a zónán kívül is előkerült a parazita, így újabb zónát jelöltek ki. A mezőgazdasági miniszter, Dugald Saunders elmondta, hogy egy új 10 km sugarú felszámolási zóna, egy 25 kilométeres megfigyelési, valamint egy kiterjesztett 50 kilométeres biológiai biztonsági zóna került kijelölésre, hogy elejét vegyék a további terjedésnek.

„Fontos, hogy ez az eset közvetlenül kapcsolódik egy korábban azonosított (fertőzött) ingatlanhoz, ami azt mutatja, hogy az Elsődleges Iparágak Minisztériumának gyors és hatékony reagálása jól működik.”

A kontakt-kutatás során eddig hét fertőzött területet azonosítottak, és összesen 300 kaptár elpusztításáról döntöttek a hatóságok.

„Eddig csak a Newcastle körüli területen hat megfigyelő kaptárat és három magánkézben lévő családot semmisítettek meg, és még többet fognak a következő napokban” – mondta Saunders.

A megfigyelő kaptárak feladata pont a varroa atkák jelenlétének jelzése. Eddig Ausztrália volt a világ egyetlen területe, ahol nem volt jelen a parazita. Annak érdekében, hogy megjelenését minél hamarabb észleljék, olyan kaptárakat telepítettek több helyre, mely elpusztítja a méhekkel együtt bekerülő parazitákat. A kaptárak aljában egy rács található, ami alá ragadós csíkot helyeznek. A méhekről lehulló paraziták ide kerülnek, és ezt ellenőrzik rendszeresen a szakemberek.

Ausztráliában 35 mezőgazdasági ágazat támaszkodik a méhek beporzására
Ausztráliában 35 mezőgazdasági ágazat támaszkodik a méhek beporzására
Fotó: MTI/Balázs Attila

Érthető módon a méhészeket érzékenyen érinti a méhcsaládok elpusztítása.

Col Wilson méhész úgy nyilatkozott: „Ha vannak haszonállataid, márpedig a méhek haszonállatok, akkor azok egyfajta kedvencekké válnak, és nem szívesen veszítjük el őket, ennek valódi hatása van az emberre.” Azt is hozzátette, hogy aki szereti a mézet, jobb, ha megy és vásárol belőle, amíg még van.

Emellett a gyümölcstermesztők is aggódnak: az áfonyatermesztő Vik Momi gazdaságában hamarosan virágoznak majd a növényei, azonban a méhek mozgatásának tilalma miatt nem vihetik oda a családokat, ahol a legnagyobb szükség van a beporzásra.

„Minden szempontból nagyon fontos, a beporzás növeli a gyümölcs minőségét” – mondta. „Ettől lédúsabbak, nagyobbak és ízletesebbek lesznek. A méhek beporzása nélkül azonban nem lesznek elég jók a bogyók.”

De nem csak az áfonyát érinti a varroa atka miatt bevezetett korlátozás: mandula, alma, cseresznye is csak néhány a közül a 35 mezőgazdasági ágazat közül, mely a méhek beporzására támaszkodik.

Az ABC több gyümölcs és zöldség ágazati szereplőt is megkérdezett, és a legtöbben azt mondták, hogy több hét is lehet, mire kiderül, hogyan érinti az árakat a mostani probléma. Mivel nem tudni, mikor oldják fel a méhek szállításának korlátját, nehéz megjósolni, mekkora áremelkedés várható.

Forrás: 
abc.net.au

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.