Back to top

Kiskutyát nem cserélünk le - ahogy a nagymamát sem

Ahol egy élet forog kockán, ott tévedésnek nincs helye. Sótonyi Péterrel, az Állatorvos-tudományi Egyetem rektorával beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője. Az egyetemre a világ 58 országából járnak hallgatók, pedig jól tudják, hogy az egyik legösszetettebb szakma egyik legnehezebb egyetemére jelentkeztek.

Ahol élet forog kockán, ott tévedésnek nincs helye |Prof. Dr. Sótonyi Péter, rektor, ÁTE |MMG-Direkt

Lyon és Bécs után Pesten alapították a világ harmadik állatorvostudományi egyetemét. Az egyetem már 235 évvel ezelőtt, 1786-ban megkezdhette volna a képzést, de alapítója, Tolnay Sándor inkább még egy éven át anatómiapreparátumokat készített Bécsben, hogy megfelelő szemléltető eszközök legyenek a képzéshez, mondván, azok nélkül sem orvost, sem állatorvost nem lehet képezni. A gyógyításnak az anatómia ismerete az alapja.

Története során számos kiváló orvos, tudós és hazafi dolgozott az egyetemen, mondta el Sótonyi Péter. Kiemelte Zlamál Vilmost, az ország első főállatorvosát.

A Morvaországban született tudós eleinte nem beszélt magyarul, ennek ellenére az 1848-49-es szabadságharcban nemzetőrszázadot vezetett Kossuth oldalán.

Fotó: Univet
„Fia szintén állatorvos és orvos volt. Zlamál Vilmos egy éjszaka alatt őszült meg, amikor az aradi várbörtönből kapott hírt a fiáról, ahová azért vetették, mert Nagysándor József szárnysegédje volt. Ő hozta haza Magyarországra Leiningen-Westerburg Károly, Damjanich János és Nagysándor József búcsúlevelét. Apát és fiát együtt vitték az új börtönépületbe láncra verve, hogy végrehajtsák halálos ítéletüket. Zlamál Vilmos osztrák felesége járt közben egy sebesült, szintén osztrák tábornoknál érdekükben, aki megmentette őket.”

Az emberi példaképek mellett számos nagy hatású tudós is van az egyetem múltjában. Meg kell említeni a járványtan úttörőjét, Hutӱra Ferencet és Marek József belgyógyászt. Közösen írt, háromkötetes állatorvosi belgyógyászati könyvüket 13 nyelvre fordították le, és csak németül 16 kiadást ért meg. Állatorvos-generációk nőttek fel ezen az alapműn.

„Nyugodtam mondhatom, hogy a magyar állatorvosképzés világhírét ma is annak köszönheti, hogy ragaszkodunk a hagyományos poroszos képzéshez.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: pexels.com
Az orvosképzésben nincs liberalizmus. Pontosan meg van szabva, hogy mit kell tudni, és azt meg kell tanulni. Amikor már elegendő van a fejben, akkor van mit összetenni és van mivel gondolkodni. Amikor valaki megkérdi, hogy miért ilyen nehéz ez a képzés, az a válaszom, hogy majd megérti, amikor például egy kiskutyát visz hozzá valaki. Életek függenek tőle. Ha egy televízió tönkre megy, veszünk újat. De egy kiskutyát nem cserélünk le. A nagymamát se szoktuk lecserélni. Ahol életek forognak kockán, ott nincs tévedési lehetőség.”

Ez a mentalitás alighanem meggyőző, mert az arányokat tekintve az Állatorvostudományi Egyetemnek van a legtöbb külföldi hallgatója Magyarországon: kétharmaduk külföldről érkezett Európában mindenhol honosítás nélkül elfogadják az itt szerzett diplomát. Az egyetem jelenleg azon dolgozik, hogy az USA-ban is elfogadják.

A Marek József-ösztöndíjnak köszönhetően a magyar hallgatók egy része nemcsak hogy itthon marad, hanem legalább 10 évig a haszonállatpraxisban dolgozik.

Az egyetem az ösztöndíj létrehozásával kívánja elérni, hogy legyen elegendő „lódoktor” - ahogy egykor hívták az állatorvosokat – Magyarországon. Természetesen, a tréfás kifejezésbe ma már a sertés-, szarvasmarha-, juh-, vagy baromfitenyésztés szakemberigényét is beleértik.

Fotó: Bokor Ádám

Földrajzi elhelyezkedésünk miatt mindig a keleti betegségek és a nyugat között álltunk, és ez vonatkozik az állati járványokra is. Hazánk történelmileg jó járványügyi helyzete az állatorvosoknak köszönhető. Korán kiépítettük Magyarországon a hierarchikus állategészségügyi rendszert: megvoltak az állatorvosok, akik mind betagozódtak a járási, megyei és országos főállatorvosi rendszerbe, és a rendszer minden szintje katonai pontossággal működött, parancsokat hajtottak végre. Régen és ma így lehet megfékezni az állatjárványokat.

A katonás rendszert felértékelte, hogy az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak az állatról emberre terjedő, úgynevezett zoonotikus betegségek és járványok, amelyek terjedését a klímaváltozás is elősegíti: manapság már egyenlítői eredetű szúnyogok is jól érzik magukat Magyarországon.

A régmúlt és a ma állatorvosának nemcsak az állatok gyógyításához, hanem az állatok védeleméhez, sőt, aggódó gazdáik megnyugtatásához is értenie kell, hangsúlyozta Sótonyi Péter.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Értékelik a rendkívüli intézkedéseket a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter augusztus 1-jén. Növénytermesztőket és állattenyésztőket kérdeztünk: mivel tudnak és akarnak élni a lehetőségek közül.

Új vírus okozta zoonózist azonosítottak Kínában

A Langja névre keresztelt vírus nem most bukkant fel először, de csak múlt héten azonosították hivatalosan. Valószínűleg a cickányok a természetes hordozói, de kecskékből és kutyákból is kimutatták már, és több tucat embert fertőzött meg eddig.