Back to top

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

A darázsölyv – mint a neve is mutatja – táplálékspecialista ragadozó madár. Elsősorban darazsak és méhek föld alatti fészkeit kaparja, és azok lárváival, bábjaival táplálkozik. A lakott területektől viszonylag távoli erdős helyeken, erdei tisztásokon, kisebb legelőkön, kaszálókon keresi táplálékát. Gemenc környékén a nyári hónapokban, az árvízvédelmi töltések lábánál figyelhetjük meg, ahol a táplálék utáni kaparását is megtaláljuk.

Dr. Tamás Enikő Anna és Kalocsa Béla tartja kezében Stefit
Dr. Tamás Enikő Anna és Kalocsa Béla tartja kezében Stefit
Fotó: Ádány Miklós

Európában a becslések szerint 110-160 ezer pár darázsölyv fészkel, ez a világállománynak több mint háromnegyede. Magyarországon 800-1000 pár él. Az Alsó-Duna-völgy Sió és a déli országhatár közötti szakaszán 15-20 pár fészkel az ártéri erdőkben.

A darázsölyv a telet Afrikában, a Száheltől délre lévő trópusi térségben tölti. Az európai állomány három fő útvonalon hagyja el kontinensünket. A madarak egy része Gibraltárnál kel át Afrikába. Az északkelet- és kelet-európai fészkelők a Boszporuszon, míg a közép-európai madarak az Appennini-félszigeten keresztül érkeznek a fekete kontinensre. Ezeken a pontokon már hatalmas tömegekbe verődhetnek össze a vonulási időszakban.

Fekete gólyáktól örökölte meg a jeladót
Fekete gólyáktól örökölte meg a jeladót
Fotó: Kalocsa Béla
A hazai fészkelő állomány teleléséről a 2010-es évekig nagyon keveset tudtunk. A Magyarországon gyűrűzött madarak közül eddig három került elő Olaszországban, illetve Máltán, egy példány pedig Guineában. Ezek alapján azt feltételezhettük, hogy a nálunk fészkelő darázsölyvek a középső vonulási folyosón keresztül hagyják el földrészünket, és a telet Közép-Afrikában töltik.

A Gemenc Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület együttműködésének eredményeként a szakemberek 2015-ben először fekete gólyákra helyeztek jeladókat.

A leghosszabb ideig, három évig a Zoltán nevű madár útjait követhették, ő a Közép-Afrikai Köztársaságban tölti a teleket, 6000 kilométerre gemenci fészkétől.

Májusi nász

A szem körüli tollak pikkelyszerűek
A szem körüli tollak pikkelyszerűek
Fotó: Kalocsa Béla
A darázsölyv közepes testméretű, az egerészölyvvel azonos nagyságú ragadozó madár. Színezete nagyon változó, vannak szinte teljesen fehér, valamint sötétbarna testaljú példányai is, de gyakoribbak a test alsó oldalán világos alapon barnán pettyezett egyedek. Feje általában hamuszürke, szeme élénksárga. A szem körüli tollak pikkelyszerűek, kemények, ezek védik meg a darazsak, méhek szúrásaitól.

Sárga lábát az egerészölyvénél erősebb pikkelyek fedik, ami szintén védelmet nyújt a szúrások ellen, karmai más ragadozó madarakéhoz képest kevésbé hegyesek.

A hasonló méretű ragadozó madarakéhoz képest kisebb és laposabb fészkét főként zöld leveles ágakból készíti. Májusban kezdődik látványos nászrepülése, a kiválasztott fészkelőterület felett magasan körözve szárnyaival tapsol. Fészekalja – amely szinte mindig két tojásból áll – május végén vagy június elején válik teljessé. A fiókák 33-34 napos kotlás után kelnek, és 42-45 nap után hagyják el a fészket. Mindkét szülő részt vesz a kotlásban és a fiókák etetésében is. Kirepülés után a fiatalok, a zsákmányszerzés megtanulása érdekében, egy darabig együtt maradnak szüleikkel. A darázsölyv a fészke közelében nagyon szelíd madárként viselkedik, esetenként a fészek alatt elhaladó turisták, erdőjárók sem zavarják meg élettevékenységét.

Tavaly augusztus 20-án, egy Báta közelében befogott darázsölyvre a korábban már több fekete gólya által viselt jeladót szereltünk föl. A Stefinek elnevezett madár a jelölés helye közelében tartózkodott két napig, majd Horvátország, Szlovénia, Olaszország, Franciaország és Spanyolország útvonalon érkezett Gibraltárba. Szeptember 4-én repülte át a szorost, és érkezett Marokkóba. Onnan eleinte még napokig az Atlanti-óceán partjával párhuzamosan 200-300 kilométerre repült, majd szeptember 27-én keletnek fordulva bátai indulásától, mintegy 8000 kilométert megtéve érkezett Nigériába. Október-november hónapokban feltehetőleg végig sűrű erdő alsó zónájában tartózkodott. Arról az időszakról nincsenek pontos adataink, mivel a jeladó akkumulátora lemerült, és csak akkor töltődött föl újra, amikor decemberben folytatta útját Kamerun, Egyenlítői-Guinea és Gabon érintésével, majd mintegy 1660 kilométer megtétele után a Kongói Demokratikus Köztársaságba érkezett.

A jeladónak köszönhetően ismerjük Stefi vonulási útvonalát
A jeladónak köszönhetően ismerjük Stefi vonulási útvonalát
Az eddig jeladóval ellátott, Magyarországon jelölt darázsölyvek közül Stefi jutott legtávolabbra.

Csaknem 10 000 kilométert tett meg Kongóig
Csaknem 10 000 kilométert tett meg Kongóig
Fotó: Béres István
A darázsölyveket vonulásuk során elsősorban a mediterrán országokban zajló illegális vadászatok fenyegetik, de más veszélyek is leselkednek rájuk. 2018-ban egy európai vizsgálatban kimutatták, hogy a neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek a darázsölyvben is felhalmozódnak. Közvetlen pusztulást ugyan nem okoztak, de a madarak szervezetében lévő növényvédőszer-maradványok rontják a darázsölyv hosszú távú vonulási képességeit.

A hazai állomány fenntartása érdekében legfontosabb lehetséges tennivaló a fészkelések sikerességének biztosítása. Ennek érdekében a fészkelőhelyek közvetlen környezetében az erdőállományok fenntartása, költési időszakban a zavartalanság szavatolása fontos feladat.

Dr. Tamás Enikő Anna, Kalocsa Béla

Fotók: Ádány Miklós, Béres István, Kalocsa Béla

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

A vizes élőhelyek megőrzéséért

A legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás az a bizonyos Ramsari Egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, a vízimadarak élőhelyeiről szól. Az egyezmény létrejötte a XX. század második felében jelentősen felgyorsuló vizes élőhelyek pusztulásának, valamint a vízimadarak eltűnésének az eredménye.

Ön mennyit tud a klímaváltozásról? - Tesztelheti, továbbjutna-e a középiskolások versenyén

Bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült.

Az „aranyhomok” összetéveszthetetlen zamata

Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.