Back to top

Már májustól szedjük a hagymaféléket

A hazánkban kedvelt hagymafélék nagy része könnyen termeszthető a konyhakertben, és mivel valamilyen formában szinte mindennap fogyasztjuk őket, érdemes is saját termésről gondoskodni.

Vöröshagymát a kertből frissen kora tavasztól nyár közepéig, fokhagymát tavasz közepétől nyár közepéig, póréhagymát nyár közepétől, téli sarjadékhagymát tavasszal, metélőhagymát tavasztól őszig a kertből, majd akár egész télen a konyhaablakból is szedhetünk. Legrövidebb friss fogyasztási idénye a medvehagymának van, április végén és májusban.

Ezeken az időszakokon kívül tárolt vagy előfeldolgozott formában használhatunk vörös- és fokhagymát egész évben, póréhagymát a téli időszakban.

Vöröshagyma

Vöröshagymát zöldhagymaként (zöld levelesen), „félig érett” hagymafejeket főzőhagymaként, majd a beérett, száraz buroklevelekkel védett étkezési hagymaként is szedhetjük. Az első kettő csak friss fogyasztásra vagy gyors feldolgozásra alkalmas, míg a megfelelően beérett fejeket akár következő tavaszig tárolhatjuk.

Május közepéig lehet zöldhagymaként szedni a vöröshagymát
Május közepéig lehet zöldhagymaként szedni a vöröshagymát
Zöldhagymát legkorábban március végén szedhetünk, szeptember—októberben ültetett dughagymákból, de ha augusztusban magról vetünk, az is körülbelül ugyanekkor lesz szedhető. Természetesen először viszonylag vékony „szárakat” tudunk szedni, de aztán szinte napról napra szemmel láthatóan vastagszik (és hosszában is növekszik) a zöld rész.

Ha a hosszabb fehér részt kedveljük, azt kicsit mélyebb ültetéssel is el lehet érni, vagy néhány cm-rel fel lehet tölteni a hagymák tövét földdel (éppen csak gereblyével a növények tövéhez húzni földet), vagy növényi eredetű mulcsot is használhatunk a feltöltéshez.

A zöldhagyma esetében azonban táplálkozás szempontjából különösen értékes a zöld rész fogyasztása.

Renden száradó vöröshagyma
Renden száradó vöröshagyma
Május közepétől a zöldhagymaként fel nem szedett tövek látványosan elkezdik növeszteni a hagymafejet, a fajtára jellemző alakkal (gömb, lapos vagy akár megnyúlt), ekkor már főzőhagymaként is elkezdhetjük fogyasztani. Mivel kezdetben a hagymafejek kicsik, csak a napi szükségletet érdemes egyszerre fölszedni. Egyrészt azért, mert nem tárolhatók jól, másrészt a talajban növekedni hagyva szinte napról napra látható a terméstöbblet. Ehhez elég azt elképzelni, hogy a hagymafejeknek a vastagodás kezdetétől számítva 2-2,5 hónapjuk van a növekedésre, hogy a kifejlett méretet elérjék, tehát gyorsan gyarapodnak.

Amikor a zöldhagymát és a főzőhagymát szedjük, a levelek még zöldek, a hagyma nyaka is erős, így a leveleknél fogva húzzuk ki őket a földből, ásó segítségével vagy anélkül.

Szedési időpontjukat a kívánt méret elérése szerint választjuk meg. Ha azonban tárolható étkezési hagymát szeretnénk felszedni, meg kell várnunk, hogy az érés előrehaladott legyen, a hagymák maguktól elérjenek egy megfelelő visszahúzódási állapotot. Ezt úgy látjuk, hogy a lombozat (a „hagymaszár”) megdől, mert a hagyma nyaka elkezd bezáródni, és már nem tart. Ha ez az állapot nagyon elhúzódik, amikor a növények 30-40%-ának már fekszik a lombja, a többit eltaposhatjuk, majd várjunk néhány napot a nyak beszáradására. Ezt követően felszedhetjük a hagymát. Ilyenkor már látjuk a páncélos burokleveleket (fajtának megfelelő színnel), de azok végső kialakulásáig még szükség van utóérésre.

A fokhagyma májusban még zöldfokhagymának számít
A fokhagyma májusban még zöldfokhagymának számít

Hagyományosan a makói hagyma jó minőségének egyik kulcsa ez az utóérlelés: termesztéskor nagy felületen a szántóföldön renden érlelik még, időjárástól függően 7-10 napig, maximum két hétig.

Ehhez viszont száraz, napos idő kell. A tűző napon azonban azok a fejek, melyeknek nem alakult ki a védő buroklevele, meg is éghetnek. Kisebb felületen, főként, ha esőre számítunk, érdemes jól szellőző rekeszben, napos vagy félárnyékos, később pedig árnyékos helyen, vékony rétegben szárítani, majd utána letisztítani róla a földet, port, az esetleg leváló burokleveleket. Megmosni (ellentétben a zöld- vagy a főzőhagymával) nem szabad, mert utána már nem lesz jól tárolható.

Fokhagyma

Az őszi fokhagyma levele június elején kezd száradni
Az őszi fokhagyma levele június elején kezd száradni
A fokhagymát is szedhetjük félkész állapotban főzőfokhagymaként, vagy akár már korábban „zöldhagymának”, azonban a fokhagyma zöld részének fogyasztása nem megszokott, esetleg ételbe belefőzve használjuk zsenge korban.

A zöldfokhagyma tövén még csak éppen látszik a megvastagodás, míg a főzőfokhagyma lényegében majdnem érett, de még nem beszáradt fokhagymafej.

Ez utóbbi május közepétől szedhető. Hasonlóan a vöröshagymához, csak az a fej tárolható, amit megfelelő érettségben (száraz/félszáraz takarólevéllel) szedünk. A vöröshagymával ellentétben azonban a fokhagyma szára nem dől meg, az érettséget a levelek sárgulása-száradása jelzi. Ha a lombozat 75-80%-a elszárad, akkor a legjobb felszedni az állományt. Az őszi fokhagyma (októberi ültetés) június végén, a tavaszi fokhagyma (február végi—márciusi ültetés) július első felében éri el ezt az állapotot. A „szár” felszedéskor még erős, ezért lehet belőle fonatot is készíteni.

Áttelelt póréhagyma májusban
Áttelelt póréhagyma májusban

Póréhagyma

A póréhagymának három különböző érési idejű típusa van. A nyári pórét július—augusztusban, az őszi pórét október—novemberben, a télit pedig novemberben, vagy átteleltetés esetén a tél folyamán, vagy tavasszal, április elejéig szedhetjük. Szedéskor a levélzet zöld (átteleltetésnél természetesen néhány alsó levél elszárad vagy sárgul), és ez a zöld rész is fogyasztható (a póréhagyma-levespornak pl. számottevő alapanyaga a zöld rész). Friss fogyasztásra azonban főként a fehér és a sárga/világoszöld rész kerül, esetleg a zöld rész alsó 10-12 cm-es része. Ahhoz, hogy a fehér rész minél hosszabb legyen, feltöltjük a növényeket növekedéskor, és így halványítjuk a „szárrészt” (botanikai szempontból ez a rész is levél).

Ha későn szedjük, kevésbé lesz jóízű a póréhagyma és a levelei is elöregszenek
Ha későn szedjük, kevésbé lesz jóízű a póréhagyma és a levelei is elöregszenek

A póréhagymának vékony zöldhagymaként nincs szedési gyakorlata (sokszor egyébként is ceruzavastagságú palántaként ültetjük). Az érettséget azonban mindenképpen a „szárátmérő” alapján lehet jól meghatározni.

Általában 2 cm-nél kisebb átmérővel nem érdemes szedni, a felső határ azonban mindig a fajtatípustól vagy a konkrét fajtától függ. Egyes téli fajtáknál az átmérő 6-7 cm is lehet. Nem érdemes azonban túl sokáig várni a növekedésre, a fajtára jellemző méret elérése után a hagyma íze gyengül, és a levelek állaga sem lesz olyan kellemes.

Téli sarjadékhagyma

Többéves téli sarjadékhagyma
Többéves téli sarjadékhagyma
A téli sarjadékhagymát legnagyobb részt kora tavaszi zöldhagymaként fogyasztjuk, március—áprilisban, de ha nem szedjük fel tövestől, a zöldje az év során két-három alkalommal vágható, majd tovább nő.

A zöldhagymaként való fogyasztásához általában teljes töveket szedünk fel, amelyek egyenként, ha többéves állományról van szó, akár 5-6 szál hagymát is adnak.

Szedéskor a levelek zöldek, a virágzatok maximum épphogy megjelennek. Levélzöld vágáshoz 15-20 cm-es növekménynél érdemes újra vágni.

Metélőhagymák

A kínai metélőhagyma is évelő növény, levele és virága fogyasztható
A kínai metélőhagyma is évelő növény, levele és virága fogyasztható
A hagyományos metélőhagyma és a metélőfokhagyma egyaránt évelő növények, amelyek azonban nem nevelnek a fogyasztás szempontjából számottevő méretű hagymát (inkább csak megvastagszik egy kicsit a levelek alapja). Így a föld feletti zöld részüket és a virágjukat fogyaszthatjuk.

A leveleket az év során többször vághatjuk. Nyár közepéig viszonylag intenzív a levelek növekedése, majd egyre lassabb.

Másodéves metélőhagyma júliusban
Másodéves metélőhagyma júliusban
Szabadföldön egy évben háromszor, esetleg négyszer érdemes levágni a teljes levélzetet, ami aprítva szárítható vagy fagyasztható is, de sokan szálanként tépnek az aktuális igénynek megfelelő mennyiségű levelet. Ősszel a növények téli nyugalomba vonulnak. A sikeres átteleléshez augusztustól érdemes hagyni a leveleket megnőni. Téli hajtatásban a hagyományos metélőhagymát használjuk. A szedés cserépből, balkonládából is hasonló, mint szabadföldről. A levelek a vágás után újranőnek, de egyre lassuló ütemben, és általában két vagy három vágásból számíthatunk elfogadható termésre. Az újranövekedéshez szabadföldön és konyhaablakban is érdemes trágyázni (tápoldatozni) a növényeket vágás után.

Medvehagyma

A medvehagyma kerti termesztése viszonylag új keletű, legalábbis divatja az elmúlt évtizedben kezdődött. Sokkal gyakoribb, hogy a természetből gyűjtik be. Széles levéllemezei, majd virágai messziről illatoznak. Elsősorban fiatal leveleit érdemes használni, a közel végleges levélméret kialakulásától a virágzásig. Fő szezonja április—májusban van, a leszedett levelek azonban száríthatók, vagy fagyasztással, esetleg olajban tartósíthatjuk.

Virágzás előtt szedjük a medvehagyma levelét
Virágzás előtt szedjük a medvehagyma levelét

Szedésre növényenként 1-1 levelet számolhatunk, így az állomány a következő évekre is szépen fennmarad.

Saját termesztésből való szedéshez először néhány tövet érdemes vásárolni és otthon árnyékba elültetni. A virágzó tövek aztán majd elszórják a magokat, melyekből több év után fejlődnek majd szedhető méretű levelek, de az állomány évről évre sűrűsödni (és területben is növekedni) fog, ha türelmesek vagyunk.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

Az újrahasznosított műanyag művészete

Szobrot állítottak az újrahasznosított műanyagnak. A szobor mi másból is készülhetett volna, mint újrahasznosított műanyagból. A különleges művészeti alkotással a Desch cég a műanyag újszerű értelmezésére szeretné felhívni a figyelmet.

Tudatos Vásárlók Családi nap – bemutatkoznak a közösségi gazdaságok

Hazánkban is egyre népszerűbbek a közösségi gazdaságok, személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg. A gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket.

10 kiváló élelmiszer a vérnyomás csökkentésére

A vérnyomás normális esetben a nap folyamán fokozatosan emelkedik és csökken, a krónikusan magas vérnyomás - más néven magas vérnyomás - növeli a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegségek kockázatát. Annak érdekében, hogy csökkenstük ezeknek a kockázatát az alábbi élelmiszerek a segítségünkre lehetnek.

Százmilliós adóhiányt jelentett egy zöldséges, körmére nézett a NAV

A NAV az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint tartósan milliós nagyságrendű veszteséges működés és az áfabevallásban jelentett beszállítói adatok miatt rendelte el a NAV a zöldségkereskedő ellenőrzését.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.