Back to top

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A feladat egyediségéről és kihívásairól beszélgettünk a tervezőkkel, a Garten Studio Kft. két munkatársával, Pálffy Dóra tájépítészmérnökkel és Steffler István táj- és kertépítészmérnökkel.

Pálffy Dóra és Steffler István: A Néprajzi Múzeum zöldtetőjének kiültetéséből hosszú távon fontos tapasztalatokra tehetünk szert, különösen a növények szempontjából
Pálffy Dóra és Steffler István: A Néprajzi Múzeum zöldtetőjének kiültetéséből hosszú távon fontos tapasztalatokra tehetünk szert, különösen a növények szempontjából

Kezdetben milyen építészeti elképzelések voltak a zöldtetőről, és hogyan alakult ki a végleges növénykiültetési terv?

Amikor a Napur Architect Kft. 2016-ban megnyerte a nemzetközi pályázatot, már lehetett érezni, hogy nem hagyományos tervezési feladatról lesz szó, nem megszokott zöldtető készül: a múzeum épületének leendő tetőkertje rendkívül látványos lesz, bárki felmehet rá, nagy távolságból látható lesz, a hajlásszöge miatt pedig erős a perspektivikus hatása is.

A nyertes terv látványtervein a zöldtető nagy részére homogén díszfű-kiültetést álmodtak meg, amit néhány lombos fa gazdagít. A mi javaslatunk az volt, hogy a használhatóság érdekében létesüljön nyírt gyepes terület is.

Karakterben pedig a karsztos felszínek vegetációs habitusa, hangulata jelenjen meg, mert a kitettség, a rétegrend, a faültetésre alkalmas területek csekély száma és elszórt helyzete is ezt teszik lehetővé.

Végül olyan finomított terv született, ahol a teljes terület fele gyep lett, a másik fele díszfüvekkel, örökzöldekkel és virágos évelőkkel borított. A végeredmény nagy vonalait a vezető építésztervezővel, Ferencz Marcellel együtt fektettük le. Fontos volt, hogy létrejöjjön a növényzet magasságbeli hullámzása, a gyepes és évelőterületek összefonódása, a növényfoltok egymásba érése, felhős beúszása. Az egész tervezési folyamatot a tervezők közötti folyamatos párbeszéd jellemezte.

Tervezés szempontjából mitől különleges és egyedi ez a zöldtető?

A tető mérete, kitettsége és reprezentativitása miatt mindenképpen kihívás volt a feladat. A tervezés során igyekeztünk egyeztetni olyan szakági tervezőkkel, akik már rendelkeznek tapasztalattal és referenciával ilyen léptékű és dőlésszögű zöldtető kivitelezésében.

A tervezés és kivitelezés egyik sarkalatos pontja volt, hogy a 41,5 centiméter vastagságú tetőkerti ültetőközeg ne csússzon meg, mivel a tető változó meredekségű ívelt építmény, a legfelső pontja 17 fokos.

Ebben mind a tervezők, mind a kivitelezők felelősséggel gondolkodtak, mert nemcsak arról van szó, hogy az ültetőközeg ebben a hajlásszögben megcsúszna, hanem hogy az alatta levő szigetelőréteg vajon bírja-e azokat a belső súrlódásokat, amik a különböző rétegekben létrejöhetnek. Ez a tervezőknek és kivitelezőknek egyaránt nagy kihívás és felelősség volt, mert erre nincs kutatás, nincsenek technológiai leírások. Végül nagy körültekintéssel elkészült a zöldtető, az ültetőközeg nem csúszott le, külön rézsűvédelem sem került beépítésre. A tetőösszefolyóknál kúp alakú gátrendszer készült, ami a vízszigetelés felett összegyűlő vizet a lefolyókhoz tereli és húsz-huszonöt méterenként ferde gerincként futva megtámasztja a rendszert. Közvetlenül a növények beültetése előtti nagy esőzések után csak kis, vonalszerű lemosódások keletkeztek az ültetőközegben. A lecsúszásnak csak a növények begyökeresedéséig láttuk veszélyét, attól kezdve ugyanis a gyökerek összefogják a talajt.

A megvalósíthatósághoz 5 × 5 és 1 × 1 méteres raszter készült az egész tetőfelületre a tervezett növényfajták megjelölésével
A megvalósíthatósághoz 5 × 5 és 1 × 1 méteres raszter készült az egész tetőfelületre a tervezett növényfajták megjelölésével

Minden az eredeti tervek szerint készült el, vagy a hagyományostól eltérő méretek miatt szükség volt az eredeti tervek módosítására?

Az építmény monumentalitását a papíralapú terv kevéssé érzékelteti. Amikor megépült, és a léptékek feltárultak, akkor a megrendelő kérésére módosítottuk a tervet, például a legalsó területekre akkor kerültek oda a padokkal együtt a növénykazetták és a párásító fúvókák, hogy lazítsák a burkolt felületet. Eredetileg a gyepsávok kifutottak volna az attikáig, de a telepítés második ütemében a zöldfelület szélén keskeny évelősávokat hoztak létre, hogy ne lehessen a járható részekről kilépni a belső attikára vagy a gyilokjáróra.

A tervezés idején még nem lehetett tudni, hogy a kivitelezéskor milyen növények állnak majd rendelkezésre a faiskolákban, és az üzemeltetésről sem voltak ismereteink.

Jeleztük a megrendelőnek, hogy a betervezett növénymennyiséget előre le kell majd kötni. Ez sajnos nem történt meg, így viszonylag sok csere történt évelőkből, díszfüvekből és a hagymásokból is.

Milyen elvek alapján választottak növényfajtákat az alapkoncepcióban megfogalmazottakon túl?

Háromféle típusú növényfelület jött létre, vannak a homogén örökzöld- és a homogén díszfű-kiültetések, illetve a vegyes növényállományú felületek
Háromféle típusú növényfelület jött létre, vannak a homogén örökzöld- és a homogén díszfű-kiültetések, illetve a vegyes növényállományú felületek
A növényfajtáknak el kell viselniük a szélsőséges klímát, a nagy hő- és szélterhelést, ami ezen a zöldtetőn várható. Emellett vissza kell, hogy adják a hazai tájra utaló hangulatot, habitust. A fajtaválasztásnál tehát a két elvárás az volt, hogy megmaradjanak a tetőn, és visszatükrözzék a megidézett magyar tájkaraktert. A bokorfák a karsztbokorerdős hangulatot hivatottak visszahozni, így kerültek a tetőre főleg kőrisek (Fraxinus) és juharok (Acer), a cserjeszintet pedig cserszömörcék (Cotinus) uralják. A díszfákból és cserjékből sikerült honos fajokat ültetni, de az éppen beszerezhető évelő- és díszfűfajták között kevés a honos. A virágos állomány zömét a zsálya adja, illetve van magyar szegfű is, de annak csak a kertészeti változatai. A törpefenyő (Pinus mugo) főleg a télizöld hatása miatt került be a növények közé, mivel a hideg évszakra az évelők jelentős része már visszahúzódik. Bízunk a tűrőképességében, sok zöldtetőn jól működik. Tehát csak a fajták kisebb része honos.

A tetőn háromféle típusú növényfelületet terveztek: vannak a homogén örökzöld- és a szintén homogén díszfű-kiültetések, illetve a diverz, vagyis vegyes fajtaösszetételű felületek. Hogyan tudták segíteni a kivitelezőket abban, hogy ezt a fajta sokszínűséget követni tudják a kiültetés során?

Minden növény helyét kitaláltuk, és megjelöltük a színes részletterveken. Mind a három típusú kiültetésnek volt egy alapnövénye, például a vegyes sávnak a zsálya, és mellé helyeztük el egyenként a többi fajtát. A megvalósíthatósághoz 5 × 5 és 1 × 1 méteres raszter készült az egész tetőfelületre. Meghatároztunk egy-két-három négyzetméteres mintablokkokat, melyeket elhelyeztünk a raszterben, és a köztük fennmaradó területeket töltöttük ki egyenként további növényekkel. Úgy látjuk, hogy a kivitelezés során ettől az elvtől végül eltértek, pedig szerintünk jól követhető rendszert terveztünk a telepítésre. Az évelőknél az átlagosan javasolt egyedszámmal számoltunk négyzetméterenként, a szoliter növényekből viszont csak egy-egy darab jelenik meg.

Vannak talajtakaró és a többi közül kiemelkedő évelőfajták, melyek a hullámzás dinamikáját adják.

A tervezés egy évig tartott, a növényültetés több szakaszban, 2021 júliusa és 2022 áprilisa között valósult meg.

Milyen módon rögzítették a bokorfákat, hogy a várható szélnyomásnak ellenálljanak?

Minden fa földlabdája az alatta lévő ültetőaknára szerelt fülekhez van rögzítve, a tervben szerepelt gyökérzóna- és lombkorona-merevítés is.

A kivitelezés alatt mennyire igényelték a tervezők jelenlétét, javaslatait?

Igény és elvárás szerint ellenőriztük és segítettük a kivitelezést, sajnos csak kevés alkalommal. Amikor elkészültek a mintafelületek beültetései, akkor hívtak bennünket. Mi felmértük, egyenként megnéztük a kiültetéseket és jeleztük az eltéréseket. Később egy kisebb területrész beültetésekor ott voltunk, az teljesen terv szerint zajlott. A továbbiakban már kisebb volt a részvételünk. A kivitelezésben komoly segítséget jelentett a munkába bekapcsolódott talajvédelmi szakember, aki meghatározta például, hogy milyen gombakultúrát kell használni, milyen indítótrágyázásra van szükség. Hagyományos tetőkerti bevizsgált intenzív ültetőközeget használtak, az automata öntözőrendszer kiépült, automatizált tápanyag-utánpótlás azonban nincs.

A növények közötti területet andezitzúzalék-mulccsal fedték. Miért ezt az anyagot választották?

A fenyőmulcs nem alkalmas erre a területre, mert elfújja a szél, illetve nem is illik ezekhez a növénytársulásokhoz. A 6 centiméter vastagságban szétterített ásványi mulcs szintén nem engedi a gyomosodást, és „autentikusabb”, a növények pedig idővel el fogják takarni.

A zöldtető területe majdnem akkora, mint amekkorát az épület elfoglal
A zöldtető területe majdnem akkora, mint amekkorát az épület elfoglal

Nagyon sok munkájuknak része a zöldtetőtervezés, hiszen zöldtető nemcsak az épületek tetején és egyes szintjein készül, hanem a mélygarázsok feletti terület is annak számít. Hogyan ítélik meg a zöldtetők szerepét, helyzetét, fontosságát a hazai zöldfelületi rendszerben?

Meglátásunk szerint Magyarországon jelenleg azért épülnek zöldtetők, mert a legtöbb beruházás csak így tudja teljesíteni a kötelező zöldfelületi előírásokat, nem pedig a beruházók ökotudatossága miatt. Támogatnánk, hogy a zöldfelület nagyságába csak a teljes értékű zöldfelületet és az extenzív zöldtetőt lehessen beszámítani; az intenzív zöldtetők azonban – amelyeknek egyébként szintén megvan a szerepük az épületek különböző szintjeinek díszítésében – ne jelentsenek plusz százalékot. Alapvetően annak lennénk a hívei, hogy kicsit kisebb épületek épüljenek és több talajkap­csolatos növényfelület létesüljön.

A zöldtető a csapadék-visszatartás miatt előnyös, de az már nem jó, ha a zöldfelületek nagy része felkerül a födémekre. Jó lenne szigorúbb szabályozás, hisz a rétegrend vastagságát is többnyire csak az előírás szerinti legalsó határig teljesítik.

Nehezen mérhető, hogy mekkora zöldtető-területnek van ökológiai jelentősége. Egy irodaház nyolcadik emeletén az egymástól függetlenül létrehozott tíz darab, húsz négyzetméteres zöldtetőnek például nincs nagy ökológiai hatása. Kíváncsiak lennénk egy olyan kutatásra, ami kimutatja, hogy mi az a kritikus tömeg egy adott beépítési módhoz rendelten, ami tényleg befolyásolja a klímát, és van környezetpszichológiai szerepe. A zöldtető létrehozása jelenleg kényszer a beépítések mértéke miatt, de nem tudja visszahozni azt, amit az építés elvesz a természetből. Beszélünk fenntarthatóságról, ökologikus gondolkodásról, de arról is szót ejthetnénk, hogy a mesterségesen létrehozott és fenntartott tetőkert valóban ökologikus-e. Nem biztos. Például egy zöldfal építéséhez nyolc szak­ágat kell összehangolni, ami nem egyszerű, és nem természetes zöldfelületről van szó, a megvalósítása pedig rendkívül nagy anyagi és energiaforrást igényel. A Néprajzi Múzeum zöldtetője viszont összefüggő rendszerként jött létre, olyan léptékű, aminek a területe majdnem akkora, mint amekkorát az épület elfoglal. A rétegrend itt 41,5 centiméter vastag, és erre került a 6 centiméter vastag ásványi mulcs.

A rajta lévő növények a fejlődésük elején vannak. Egészen biztos, hogy jóval látványosabb és vonzóbb lesz, ha elérik jellemző nagyságukat, habitusukat.

Jövő tavasszal lesz mutatós, akkor lehet majd igazán értékelni, hogy a növénytelepítés visszaadja-e azt a látványt, amit elvártunk tőle. Egy ilyen projekt kísérlet is. Nem lehet azt mondani, hogy itt minden egyértelműen működni fog. El kell fogadni, hogy az élő rendszer folyamatosan változik, ezt a kockázatot vállalni kell. A kiültetésből hosszú távon fontos tapasztalatokat vonhatunk le, különösen a növények szempontjából. Egy év múlva visszatérünk rá.

Adatok

Helyszín: Budapest, Városliget

Megrendelő: Városliget Zrt., Liget Budapest projekt

Építészet: Napur Architect Kft. építésziroda, Ferencz Marcel vezető építész

Zöldtető tájépítészete: Garten Studio tájépítész tervezőiroda, Pálffy Dóra tájépítészmérnök, Steffler István táj- és kertépítészmérnök, Bőhm Gábor tájépítészmérnök

Átadás: 2022. május

A zöldtető területe: 7000 m2, melyből az első ütemben elkészült 3200 m2 gyep-, 600 m2 cserje- és 1700 m2 díszfűfelület, illetve 1500 m2 vegyes beültetés; a második és harmadik ütemben a beültetések területe 720 m2-rel nőtt

Elültetett növények száma: az első ütemben 20 bokorfa, 8 szoliter cserje, 3500 tömegcserje, 15 500 díszfű, 6000 évelő és 1200 hagymás; a második-harmadik ütemben ezt még 4250 évelővel, díszfűvel és hagymással kiegészítették

A kiültetés fontosabb fajtái: Salvia nemorosa alapfaj, illetve Caradonna és Merleau Rose nevű fajtái; Ajuga reptans Jungle Beauty; Armeria maritima Alba; Bouteloua gracilis; Buchloe dactyloides; Calamagrostis brachytricha; Dianthus arenarius; Dianthus carthusianorum; Gaura lindheimeri Whirling Butterfly; Gerani­um × cantabrigiense St. Ola; Lavandula angustifolia; Muscari neglectum; Phlomis tuberosa; Sesleria coerulea; Verbena bonariensis; Pennisetum-fajták; Pinus-fenyők

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Fontos az őszi felkészülés

A kajszi és a szilva élettani betegségei, gyors pusztulása szerteágazó okokra vezethető vissza, az egyik a fák erőnléte, amiben nagy szerepe van a tápanyagellátásnak. Cegléden a fák őszi feltöltésének részleteiről esett szó, és a szilvafajta-gyűjtemény ígéretes egyedeit is láthattunk.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Különleges almás sütemény lett Budapest desszertje

A Veranda Cukiműhely Budapest aranyalmája elnevezésű süteménye lett idén Budapest desszertje. A linzer lapra helyezett giandujás-almás édesség először az Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolható meg a péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.

Okos fóliablokk Akasztón

A Grino Kft. akasztói telephelyén mutatta be a Britamark Kft., az angol Haygrove Ltd. termékeinek kizárólagos hazai forgalmazója a teljesen automatizált EZ Vent fóliarendszer kivitelezésének részleteit és működését. A kéthektáros fóliarendszerben környezetbarát ültetőközegben termesztik a paprikát, a berendezést korszerű vezérlés irányítja.