Back to top

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Jelenleg még folyik az aratás, de néhol már végeztek vele. Az ország nagyobb részén súlyos aszály van. A keleti és a déli megyékben a szokásos csapadék fele sem hullott, de még a jobb helyzetben lévő nyugati megyékben sem érte el az idei csapadék mennyisége a szokásosat. Mindez a betakarítási eredményeken is meglátszik.

Fotó: MTI/Sóki Tamás
Hazánk déli és középső területe egyébként is jellemzően száraz, de az idei aszály annál is súlyosabb, mint amit természeti-környezeti adottságaink indokolnak.

Általában az aszály a nyári betakarítású gabonáknál – elsősorban a búzánál – vagy az őszi betakarítású növényeknél – a napraforgónál és a kukoricánál – jelenik meg és okoz kisebb-nagyobb terméskiesést.

Idén viszont, annak ellenére, hogy a kukorica még hosszú ideig áll a táblákon, már most úgy tűnik, hogy még nagyobb károk esnek benne, mint a kalászosokban.

A szokásosnak mondható 8 millió tonnás szemtermésnek akár a fele is elveszhet. Már látszik, hogy a tömegtakarmányokból – siló, széna, lucerna – hiány lesz, és ami terem, annak a minősége is kérdéses. Mindez további áremelkedést vetít előre, jelentette ki Csősz Tibor.

Máhr András megerősítette, hogy a mostani aszály következményei a szokásosnál is súlyosabbak, és a gyengébb minőségű tömegtakarmányok beltartalmi értéke is elmarad az optimálistól, ami például a tejtermelésben okozhat minőségi és mennyiségi problémákat. Különösen súlyos most az aszályhelyzet, mivel ez együtt járt egy mezőgazdasági költség- és felvásárlási árrobbanással.

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a gazdák, gazdálkodók, mert olyan időszakban sújtja őket a természet is, amikor a növénytermesztés költségeinek drasztikus növekedését kell elszenvedniük.

A növénytermesztés költségei 2021 negyedik negyedévében elszabadultak. Mindenki előtt ismert, hogy a gázár 5–6-szorosára nőtt, ami együtt járt a mű­trágyaárak 3–5-szörös növekedésével. A növénytermesztésben meghatározó gáz­olaj ára több mint kétszeresére drágult. Ma az agrártermelők több mint 800 forintért kapják a gázolaj literjét. Sorolhatnánk tovább, megkétszereződtek az alkatrész, és az erő- és munkagépek ára, elsősorban az elszabadult euró árfolyam miatt. Tény, nőttek a növények felvásárlási árai 40–60 százalékkal, viszont jól látható, hogy ez az emelkedés nem éri el az inputárak növekedési ütemét. Sem a fogyasztó, sem a gazda nem örül ennek.

Az aszály miatt a termés 30–50 százaléka elveszett, ezért az aszállyal sújtott növénytermesztők ez évben komoly veszteséget lesznek kénytelenek elviselni.

A helyzet azonban ennél is kedvezőtlenebb, hiszen az energia-, a takarmányárak emelkedése miatt a meghatározó állattenyésztési ágazatok – sertés, baromfi, szarvasmarha – eleve jövedelemvesztéssel kellett, hogy szembesüljenek, amit az aszály miatti kínálatipozíció-változás tovább ront. Mindennek sajnos elkerülhetetlen további élelmiszer-áremelkedés lesz a következménye, állítja a főtitkárhelyettes.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Máhr András szerint ebben a helyzetben elengedhetetlen az aszálykárok kompenzációja. De itt sincsenek jó kilátások. A több mint egy évtizede működő agrárkárenyhítési alapban rendelkezésre álló források – annak ellenére, hogy idén 50 százalékkal emelték a gazdák befizetési kötelezettségét – csak a töredékét fedezik a várható kárigénynek. A kárenyhítési alap szabálya szerint a magyar állam legalább annyival egészíti ki az alapot, amennyi a gazdák befizetése. Ebből következően, ennél is nagyobb mértékben segíthet a gazdákon a költségvetés – ha a szándék megvan.

A MOSZ kéri, hogy a kialakult rendkívül súlyos helyzetre való tekintettel a kormány rendelkezzen az alap feltöltéséről. Ez a korábbiakban elmondottakon kívül azért is megalapozott kérés, mert az elmúlt években – amikor az alap forrásokat gyűjthetett volna például az idén kialakult helyzetre – az eredeti céloktól eltérően több mint 7 milliárd forintot fizetett ki a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Kamarának a jégkármérséklő rendszer működtetésére.

A MOSZ többször tette fel azt a kérdést, hogy e rendszer költségeit miért a gazdák fizetik. Ugyanis, ha ez a rendszer jól működik, akkor megakadályozza a jégverést, s a jégesőből származó kár kisebb része az, ami a gazdálkodóknál következik be. A károk zöme ingó és ingatlan értéktárgyak kapcsán (gépkocsi, épületek stb.) jelennek meg. Így megállapítható, hogy a legnagyobb támogatást a rendszerbe be nem fizető biztosító intézetek kapják. A MOSZ már többször kezdeményezte, hogy a kárenyhítési rendszer ne a biztosítókat, hanem a gazdákat támogassa. Előzőekre tekintettel a MOSZ arra kéri az Agrárkamarát, hogy mondjon le a kárenyhítési alapból neki járó idei 1,5 milliárd forintról, ezzel is hozzájárulva tagjai, a gazdák megsegítéséhez, mondta végül a főtitkárhelyettes.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Idén megindulhat a gazdasági teljesítmény növekedése

Idén megindulhat a gazdasági teljesítmény növekedése: a Magyar Bankholding elemzői a 2023-as GDP előrejelzésüket 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték - ismertette Suppan Gergely Magyar Bankholding elemzési vezetője Budapesten sajtóbeszélgetésen.

Növekedhet a görögdinnye termőterülete

A Nunhems Hungary, a BASF, a Seedplus és a Koppert Hungária dinnyetermesztési szakmai estet tartott Medgyesegyházán. Az előadók szóltak a lehetőségekről és kihívásokról, hiszen amíg a tavalyi aszályos év sok növénykultúrát károsított, a görögdinnye keresletének jót tett a forró nyár. A versenyképességhez azonban nemcsak a fajtát és technológiát kell jól megválasztani, hanem lehetőleg minél tovább kell a piacon lenni.

Kína szójababimportja 2030-ra várhatóan lecsökken

Egy új Rabobank-jelentés előrejelzése szerint Kína szójababimportja a következő években lelassul, és végül 2030-ig csökkenni is fog. Ennek az az oka, hogy lelassul az ország állattenyésztésének a növekedése, folyamatosan javulnak a gazdálkodási gyakorlatok, és ami még fontosabb, országszerte elterjed az alacsony szójatartalmú takarmányok alkalmazása.

Európában kedvező időjárással kezdődött az év az őszi vetések számára

Kedvező időjárással kezdődött az év Európában az őszi vetések számára, a szokatlanul enyhe idő azonban problémákat okozhat a következő hónapokban - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden, nemzetközi agrometeorológiai elemzésében.