Back to top

Gumóviziten öntözött burgonyában

Szűk körű szakmai bemutatót tartottak a gyulatanyai kísérleti állomáson augusztus 3-án. Elsősorban fajtatulajdonosok mutatták be a saját anyagaikat, azonkívül Augusztinyi András kísérletvezető ismertette az állomás tevékenységét. Mint elmondta, különböző növényfajokból összesen 48,7 hektáron állítanak be vizsgálatokat.

Augusztinyi András: 5x30 milliméterrel öntözve, de ez sem elég
Augusztinyi András: 5x30 milliméterrel öntözve, de ez sem elég
Fajtakísérleteken kívül különböző tápanyagok és növényvédelmi kezelések hatását is vizsgálják. Nyíregyháza-Gyulatanya egyik különlegessége, hogy az országban egyedül itt vizsgálják a burgonyát öntözött körülmények között.

Ebben az évben 3 hektáron állítottak be összehasonlító fajtakísérletet a telepen. Vezetője már a rendszerváltáskor arra törekedett, hogy minél előbb megteremtse az öntözés feltételeit, így magát az öntözést és a hatását is pregnánsan be tudták mutatni. A 2022-es meteorológiai adatokat látva az a legkevesebb, hogy szörnyülködünk. Iszonyúan csapadékszegény ez az évjárat. Gyulatanyán májusban 4,8, júniusban 17 milliméter csapadék hullott (utóbbi kétszerre), júliusban 4 milliméter. Aztán július 30–31-én olyan záport és zivatart kaptak, hogy megfolyt tőle a talaj.

A tenyészidőben 5x30 milliméter öntözővizet juttattak ki. Más évjáratokban ez elég szokott lenni, de az idei, légköri aszállyal terhelt tavasz végén és nyáron ennyi kevésnek bizonyult.

Szőllős Vince: a HZPC-től 3200 tonna vetőgumó, 76 százaléka Red Scarlett
Szőllős Vince: a HZPC-től 3200 tonna vetőgumó, 76 százaléka Red Scarlett
A szintén öntözött tavalyi átlagterméshez képest most 20–25 százalékkal kisebb a kísérlet átlagtermése, ami azt mutatja, hogy még több öntözővízre lett volna szükség. Mivel csapadékhiányos évet élünk, ezért a burgonya legveszélyesebb kórokozója, a burgonyavész, avagy a fitoftóra meg sem jelent. Nem volt annyi pára a levegőben, hogy a betegség kialakuljon. A korai fajták augusztus első napjaira teljesen beértek. A későbbi tenyészidejűeknek nagyjából még 1 hónapra van szüksége, hogy a héjuk beparásodjon.

A gyulatanyai bemutatón képet kaptunk a burgonya nemzetközi helyzetéről. Ebben kiemelt szerepe van a holland HZPC magyarországi képviseletének, a Wendler István Kft.-nek. Ezúttal Szőllős Vince ügyvezető tartott rövid ismertetőt. Kiderült belőle, hogy bár Nyugat-Európában sem kedvezett az időjárás a burgonyatermesztésnek, a többi körülmény hatására az ottani gazdák jobban jártak.

Az értékesítési árak emelkedtek, mivel az élelmiszeriparban szinte mindennek az ára nőtt. Ez a burgonyára is kiterjedt, ami végül is felerősítette a burgonyatermesztési kedvet a főbb nyugat-európai burgonya-előállító országokban.

Colomba: nagyon korai fajta, primőr és hagyományos piacra
Colomba: nagyon korai fajta, primőr és hagyományos piacra
Ebben az évben 3200 tonna vetőgumót importált a Wendler István Kft. a HZPC-től. Ez teszi ki a holland behozatalunk 56 százalékát, tehát több mint a felét. A 3200 tonna importált vetőgumó 76 százaléka, vagyis több mint háromnegyede Red Scarlet volt, ami kiemelkedő aránynak tűnhet. De tudni kell róla, hogy volt, amikor a Red Scarlet tette ki az import 90 százalékát.

Feltörekvő fajta mellette a Memphis, ami 13 százalékkal részesedett a HZPC-importból. Későbbi tenyészidejű, de többet és nagyobbat képes teremni, amellett piros héja és sárga húsa miatt igen kedvelt. A Colomba fajta a Wendler István Kft. által importált összmennyiség 8 százalékát tette ki. A népszerűsége egyelőre meg sem közelíti a Red Scarletét Magyarországon, pedig erre a fajtára mondják, hogy a magyaroknak nemesítették ki a hollandok.

A burgonya ára szintén okot ad a bizakodásra.

Itthon a nagybani bruttó ára 170–200 forint körül alakul kilogrammonként. Az EU-ban az időjárás és az inputanyagköltségek emelkedése hatására szintén többet adnak az étkezési burgonyáért, most 25 eurócentért lehet vásárolni kilogrammját. A prognózisok szerint a szárazság miatt az ár további számottevő növekedése várható, de ebben szintén közrejátszik az inputok költségének az emelkedése, és még az erőteljes infláció is.

A zárt körű szakmai rendezvényen részt vett Baracsi Endre, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének alelnöke és Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. Utóbbi szerint az ország északkeleti részében elszomorító a helyzet. Az őszi árpa tavaly például 5,7 tonnát termett, de idén csak 3,8 tonnát adott. Az őszi búza átlaga tavaly megközelítette a 5,9 tonnát a megyében, de ebben az évben alig haladta meg a hektáronkénti 4,1 tonnát.

Rosi: közép-kései fajta, nagy gumókkal
Rosi: közép-kései fajta, nagy gumókkal

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fontos növény a rozs. A tavalyi átlaga 4,2 tonna volt, idén alig érte el a 3,3 tonnát.

Tavaszi árpából a tavalyi 5,1 tonna helyett csak 3,4 tonnát takaríthattak be. Az őszi káposztarepce megyei átlaghozama tavaly kis híján 3,2 tonna volt, idén 2,9 tonnásra sikeredett.

A közhangulatra jellemző, hogy leginkább a szalmát keresik. Egy nagybáláért 5–7 ezer forintot kérnek, de még így sincs elegendő szalma a nagy állattartók igényeinek a kielégítésére. Még ennél is súlyosabb a helyzet a szálas takarmányok esetében. Az első növedékek felsültek, nem lehetett belőlük szénát készíteni. Most a teljesen sikertelen, száradó kukoricákat silózzák, attól várják, hogy valamivel nő a takarmánykészlet.

Memphis: feltörekvő fajta a HZCP kínálatából
Memphis: feltörekvő fajta a HZCP kínálatából
Ilyenkor szokott lenni a kérődzők legeltetési szezonja, de ez most nem lehetséges. Már most a télire szánt takarmányt etetik helyette a jószágokkal. Még olyan is előfordul, hogy valamelyik gazdának és termelőnek lenne pénze takarmányt – akár szemest, akár tömegtakarmányt – vásárolni, de a környezetében nincs hol megvennie.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete internetes felületet nyitott, amelyen keresztül jelezni lehet, hogy kinek mire volna szüksége: lucernára, szénára, szalmára?

Ugyanott azt is közzéteszik, akinek eladó készlete van valamiből. Igyekeznek összehozni a partnereket, hogy enyhítsenek a hiányon. Elégedetten nyugtázták, hogy a kormány a takarmányszállítás költségét támogatni kívánja.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Fontos az őszi felkészülés

A kajszi és a szilva élettani betegségei, gyors pusztulása szerteágazó okokra vezethető vissza, az egyik a fák erőnléte, amiben nagy szerepe van a tápanyagellátásnak. Cegléden a fák őszi feltöltésének részleteiről esett szó, és a szilvafajta-gyűjtemény ígéretes egyedeit is láthattunk.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

34 éve nem drágult ennyire az élet Spanyolországban

Spanyolországban átlagosan 15,2 százalékkal drágult a háztartások által leginkább vásárolt termékeket tartalmazó fogyasztói kosár egy év alatt, amelynek mértékére nem volt példa az elmúlt 34 évben - állapította meg az egyik legjelentősebb fogyasztóvédelmi szakmai szervezet, az OCU kedden közzétett szokásos éves jelentésében.