Ma sok szempontból az ember van az állatért, és már-már társadalmi követelménnyé vált az állatok jólétének megteremtése, testi-lelki egyensúlyuknak maradéktalan kielégítése.
Az iparosodással lényegében fokozatosan megszűnt a parasztság mint társadalmi réteg hazánkban, és ezzel a haszonállattartás is háttérbe szorult. Feleslegessé vált a sertés, a ló, a marha, a hús futószalagon érkezik a boltokba, a lovat lóerő váltotta fel, a fejést pedig szintén gépek végzik… A haszonállat-állomány csökkenése mellett, a határok megnyitásával, a hazánkban előforduló hobbiállat-fajokon kívül különböző állatkereskedésekben, -vásárokon megjelentek korábban nem láttok állatok, köztük egzotikus fajok is, amelyek tartása egyre elterjedtebbé vált a lakosság körében. Van, aki ékszerteknőst vásárolt, más hullámos papagájt, kaméleont, csincsillát, miegymást, és vannak azok az állattartók, akik nem is szerettek volna állatot tartani, mégis lett nekik: húsvétkor nyuszi, elárvult kiscica, alomból feleslegessé vált kutyus ajándékozása szomszédnak, barátnak, akárkinek.
Szerintem senkinek nem árulok el nagy titkot azzal, hogy az állatoknak vízre, élelemre, és igen, odafigyelésre, törődésre, gondozásra, szükség esetén állategészségügyi beavatkozásra van szükségük. Ez az alapja az állattartásnak, mind korábban, mind napjainkban, csakhogy mára már túlmutat a leírtakon. Felelős állattartásról kell beszélnünk, állatjólétről, állatvédelemről. Ennek tudatosítása a jövő nemzedéke számára pedig edukációs módon történhet meg a leghatékonyabban.
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány állatasszisztált programjaira már több mint 30 ezer gyermek vett részt országszerte. Az Alapítvány kiemelt célja, hogy országos szinten minél több gyermek számára tegye elérhetővé az élő állatokkal való pozitív, biztonságos és élményszerű találkozást, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos és halmozottan hátrányos térségekre. A foglalkozások során a gyermekek már találkozhattak kutyával, macskával, minilóval, agámával, tengerimalaccal, valamint barnasiklóval is. Kis csoportokban, közvetlen tapasztalatokon keresztül ismerkedhetnek meg az állatokkal, miközben játékos formában sajátíthatják el az állatokkal való helyes bánásmód és a felelős állattartás alapjait. Megtanulhatják, hogyan ismerjék fel az állatok igényeit, miként közeledjenek hozzájuk biztonságosan, és miért fontos a velük való felelős, gondoskodó bánásmód. Az így megszerzett tudás és tapasztalat hosszú távon is hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekekből tudatos és felelős állattartók váljanak.
