0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 21.

Eszpresszó, filteres vagy french press kávé? Melyik az erősebb?

Kávé – egyféle ital számtalan lehetőséggel. A fő különbség az elkészítés módjában rejlik: presszó, filteres, french press, kotyogós, instant, és még több lehetőség. Mindegyik a maga módján egyedi berendezést, elkészítési időt, hőmérsékletet, nyomást, kávéőrleményt és vizet igényel.

Melyik a legerősebb főzet?

A kávé erősségét több dolog befolyásolja. Ha a koffein koncentrációt vesszük alapul, akkor a milligram/milliliter alapján (mg/ml) az eszpresszó a legkoncentráltabb, mely 4,2 mg/ml-t tartalmaz – írja a Phys.org. Ez nagyjából háromszor annyi, mint mondjuk egy mokka kávéfőzőn (kotyogóson) lefőzött, vagy épp a hidegen elkészített (úgynevezett cold brew), melyek átlagosan 1,25 mg/ml koffeint tartalmaznak. A french press típusú főzők esetében pedig az előző érték felével lehet számolni.

Nem véletlen, hogy az eszpresszó módszer az, mely a legtöbb koffeint képes kivonni a kávéból.

A legfinomabb szemcséjű őrleményre van hozzá szükség, így a kávé és a víz közötti lehető legjobb kontaktus jön létre. Emellett nagy nyomást alkalmaz, ami még több összetevőt présel át a kávéból a vízbe. Ugyan a többi módszerrel tovább tart az ital elkészítése, de ez nem befolyásolja a koffeintartalmat. Ennek oka, hogy a koffein vízben könnyen oldódik, így már a főzés elején felszabadul.

Ez azonban csak a főzési módszerek esetében igaz, a felszolgált kész ital szempontból már más a helyzet.

Az eszpresszó tartalmazza ugyan a legkoncentráltabban a koffeint, de csak kis mennyiséget iszunk belőle egyszerre (18-30 ml-t), szemben a nagyobb méretű egyéb módon elkészített kávé változatokkal.

Ennek mennyisége persze a használt eszköztől is függ, de egy nemrégiben készült olasz tanulmány a tipikus végső fogyasztási méretet a filteres, kotyogós és hidegen áztatott kávék esetében 120 ml-ben határozta meg.

Eszerint matematikailag a hidegen áztatott kávénál jön ki a legmagasabb érték: közel 150 mg koffeint egy adag kávéban (120 ml), ami jóval magasabb az eszpresszó 42-122 mg-jánál, ami egy adagban található (18-30 ml). Ugyan ez a módszer hideg vizet használ, és nagyobb méretű őrleményt, de nagy kávé-víz aránnyal készül, extra kávészemekkel a főzetben. Persze ezek a standard méretek csak elvben léteznek, hiszen bármelyik fajtánál lehet többszörözni az adagokat.

A kávé árának növekedésével azonban érdemes lesz a leghatékonyabb módszereket előnyben részesíteni: amivel a legtöbb koffeint lehet kinyerni minden gramm kávéból.

Érdekes módon a legtöbb módszer egyébként nagyon hasonló. Az eszpresszó készítésének fajtái között apró különbségek vannak ugyan, de átlagosan 10,5 milligramm koffeintartalmat eredményez grammonként, szemben a többivel, ahol ez az érték 9,7-10,2 mg/g. Az egyetlen kivétel a french press típusú főzők, melyek mindössze 6,9 mg/g koffeint képesek kivonni.

Az erősséget nem csak a koffein befolyásolja

A koffeintartalom csak a kávé tulajdonságainak kis része. Több ezer más összetevőt vonunk ki főzés közben, mely befolyásolja az aromát, ízt és egyéb funkciókat. Mindegyiknek sajátos kivonási mintázata van, és kölcsönhatásba léphetnek egymással, hogy gátolják vagy fokozzák ezeket a hatásokat.

Azok az olajok, melyek a sűrű, barna habért felelnek az ital tetején, könnyebben kivonhatók magasabb hőmérsékleten nagy nyomással, illetve a finomabb őrlemények esetében

(az eszpresszó és a mokka kávé készítése kedvez ennek). Ezek a módszerek magasabb oldott szilárdanyag-tartalmat is eredményeznek, ami kevésbé vizes állagot jelent, de ez is attól függ, hogyan szolgálják fel és hígítják a végterméket.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a koffeint és a többi keserű vegyületet érzékelő receptorok a genetika és a szokásos kitettségből eredő megszokások miatt egyénenként nagyon eltérőek. Ez azt jelenti, hogy

ugyanaz a kávé különböző személyeknél máshogy aktiválja a receptorokat, így nem egyformán fogják erősnek vagy keserűnek találni.

Melyik az egészségesebb főzet?

A napi vezető hírektől függően a kávé lehet éppen egészséges vagy egészségtelen választás. Ez részben az optimizmusunkkal magyarázható (természetesen azt szeretnénk, ha a kávé jót tenne nekünk!), de az is lehet, hogy ez a kávéhoz hasonló termékek vizsgálatának nehézségéből adódik, ahol nehéz megragadni a főzési módszerek és egyéb változók összetettségét.

Léteznek olyan tanulmányok, amik szerint a kávé egészségügyi hatásai az elkészítési módtól függenek. Például a filteres kávé az idősebb korosztálynál egészségesebb keringési rendszerhez köthető. Ez persze akár véletlen is lehet, ami más szokásokkal együtt létezik, de van más bizonyíték is.

A filteres kávé egészségesebb lehet, mivel több dipertén marad a kávézaccban és a filterben (ez egy olyan kémiai anyag a kávéban, ami a rossz koleszterinszint növeléséért felelős), ennek eredményeképp kevesebb jut a kész italba.

A végkövetkeztetés?

Minden elkészítési módszer egyedi az összetevők és a végtermék szempontjából egyaránt. Ezért mindegyik egyedi profilú ízzel, textúrával, kinézettel és a bioaktív összetevőkkel rendelkezik. És bár ez az összetettség valódi és érdekes, végső soron a kávé elkészítésének módja mindenkinek a saját döntése.

A különböző információk és szituációk különböző választást eredményeznek az egyes személyeknél, ami naponta változhat. Nem minden étel és ital esetében szükséges optimalizálni a választást.
Forrás: phys.org