Back to top

Ipari méretekben nincs reális alternatívája a földgáznak

Kritikus az élelmiszergyártók és -feldolgozók helyzete Magyarországon. „Egy tízes skálán tizenegyes a problémák nagysága” – mondta el Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója, akit az energiadrágulás hatásairól kérdeztünk.

​​​​Az átlag magyar élelmiszeripari kkv nincs ehhez elég stabil pénzügyi helyzetben
​​​​Az átlag magyar élelmiszeripari kkv nincs ehhez elég stabil pénzügyi helyzetben
Fotó: pixabay
A tavaly ősz óta tartó folyamatos és meredek energiaár-emelkedések mellett más tényezők is komoly kihívások elé állítják az ágazatot - tájékoztatott. A feldolgozók által felhasznált alapanyagok árai is drasztikusan emelkednek az utóbbi egy-másfél évben. Drágul a búza, a kukorica, illetve minden szántóföldi vagy kertészeti kultúrában megtermelt növény. Ezzel párhuzamosan az állati eredetű alapanyagok árai is növekednek az emelkedő takarmányárak következtében.

A koronavírusjárvány utolsó nagyobb hulláma után hirtelen beindult globális gazdasági aktivitás eredményeként megdrágult a szállítás, a logisztika.

A közúti fuvarozás költségének emelkedése pedig beépül minden igénybe vett szolgáltatás árába, így például az üzemek termelő gépsorainak karbantartásába és a kopó-fogyó alkatrészek áraiba. A gázárak további emelkedése komoly kihívást jelent a cégeknek, különösen a kkv méretben, ahol a szereplők alig rendelkeznek tartalékokkal.

Hasonló mértékű nehézségekkel néznek szembe a nagy hűtési, illetve fagyasztási igénnyel bíró ágazatok is
Hasonló mértékű nehézségekkel néznek szembe a nagy hűtési, illetve fagyasztási igénnyel bíró ágazatok is
Fotó: Czifrik Katalin
Az energiaáremelés gyakorlatilag minden hőkezeléssel járó folyamatot végző gyártót érzékenyen érint, a sütőipartól a húskészítmények előállítóin át akár az üdítőital-palackozókig. Ipari mennyiségekben ugyanis nincs reális, elérhető alternatívája a földgáznak.

Egy konzervgyár nem tud a jelenlegi technológiai adottságok mellett megújuló energiákra átállni.

Nem lenne elég például napelemeket szerelni a tetőre, hogy fedezni lehessen a zavartalan termeléshez szükséges energiát. Hasonló mértékű nehézségekkel néznek szembe a nagy hűtési, illetve fagyasztási igénnyel bíró ágazatok is.

Az élelmiszergyártók számára az áremelés az első eszköz, amihez nyúlhatnak. Megpróbálhatnak költségeket csökkenteni is, de ez nem hoz gyors eredményt és nem is egyszerű. Akik megtehetik, igyekeznek felgyorsítani a takarékossági, hatékonyságjavítási projekteket, vagy akár a megújuló energiák felhasználásának növelését, de az átlag magyar élelmiszeripari kkv nincs ehhez elég stabil pénzügyi helyzetben.

Éder Tamás, a FÉSZ elnöke szerint ideje lenne megszüntetni az élelmiszerár-stopot. Vörös Attila szerint az intézkedés piaci zavarokat okoz.

Tovább tart az élelmiszerek áremelkedése, amely itthon az alacsonyabb jövedelmek és a gyenge forint miatt komolyabb probléma
Tovább tart az élelmiszerek áremelkedése, amely itthon az alacsonyabb jövedelmek és a gyenge forint miatt komolyabb probléma
Fotó: Gyermelyi Zrt.
Szakértők szerint tovább tart az élelmiszerek áremelkedése, amely itthon az alacsonyabb jövedelmek és a gyenge forint miatt komolyabb probléma. „Nehéz bármit is megjósolni akkor, amikor a gazdasági környezetünk ilyen nagy mértékben és gyorsan változik körülöttünk. A drágulást mindannyian nap mint nap érezzük a bevásárlásaink során. Ez egyrészt globális folyamatok eredménye, másrészt a gyenge forintárfolyam is hozzájárul ahhoz, hogy az uniós átlagnál jelentősebb nálunk az élelmiszerinfláció. Meg kell jegyezni, hogy ehhez a dráguláshoz a népegészségügyi termékadó júniusi kiterjesztése és emelése is érezhető mértékben hozzá fog járulni.

A fűtési szezon megindulásával a háztartások nagy részének vélhetően felül kell vizsgálni az élelmiszer-költéseit.

A tudatos vásárlás várhatóan még inkább előtérbe fog kerülni. A fogyasztás átrendeződése eredményezheti azt is, hogy a fogyasztók még inkább a jobb ár-értékarányú termékeket fogják keresni, de egyes termékkategóriák esetében arra is sor kerülhet, hogy más termékek felé fordulnak, csökkentik a drágább élelmiszerek arányát a fogyasztói kosarukban.”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az EIT Food 2023-ra vállalkozói pályázatot hirdet

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) bejelentette, a 2023-as Vállalkozási Programjainak elindulását. Március 26-ig lehet jelentkezni három olyan programra, amelyek az üzleti növekedés minden szakaszát lefedik.

Egy savanyított étel, amit naponta kellene enni az egészségesebb emésztésért

Az olyan erjesztett élelmiszerek, mint a savanyú káposzta és a savanyú uborka remek probiotikum források. A probiotikumok olyan jó baktériumok, amelyek segítenek az emésztés javításában, az immunitás erősítésében és a fogyásban. A magas rosttartalmú savanyúságok, különösen a prebiotikumokban gazdag ételek fogyasztása elengedhetetlen az egészséges bélrendszerhez.

A nagyapai örökség újrafelfedezése

A Pozsony melletti Kismagyaron jártunk Klúcsik Attilánál, aki a családjával együtt pár éve úgy döntött, hogy egészséges élelmiszert termelnek maguknak. Belevágtak az alakor búza termesztésébe is, ami mára gazdaságuk egyik húzóágazatává nőtte ki magát.

Forró étel Kecskemétről

155 ezer adag instant tésztát ajánlott fel a Nissin Foods Kft. rászoruló emberek, családok télvégi támogatásaként a Magyar Élelmiszerbank számára. Az egyesület a következő hetekben juttatja el az adományt a nélkülözőknek országos élelmiszermentő és -osztó hálózatán keresztül.

Kétéves kihagyás után újra megrendezik a Miskolci Kocsonyafesztivált

A koronavírus-járvány miatti kétéves kényszerszünet után idén újra megrendezik március 3. és 5. között a Miskolci Kocsonyafesztivált - tájékoztatta az MTI-t Miskolc önkormányzata hétfőn.

Játékkal és kóstoltatással népszerűsítik a mangalicahúst

Minél többet, minél több helyen együnk mangalicahúst! Így summázta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke a farsangi időszakig tartó kampány célját. Az Agrármarketing Centrum és az Agrárminisztérium negyedik éve már nemcsak általában a hazai sertéshús fogyasztását igyekszik ösztönözni, hanem a prémium mangalicahúsét is.

Változott a fogyasztói magatartás

A magyar zöldség-gyümölcs árakat a globális hatások mellett az idényjelleg és az időjárás is erősen befolyásolja. A kereskedelmi láncok törekednek arra, hogy minél több magyar eredetű terméket kínáljanak és kiegyenlített legyen a forgalom, derült ki a körkérdésünkre adott válaszokból.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

Kevesebbet vásároltunk decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Még nem tért teljesen magához a sörpiac a pandémia után

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között - az előző évek tendenciáját folytatva - tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.