A tavaly ősz óta tartó folyamatos és meredek energiaár-emelkedések mellett más tényezők is komoly kihívások elé állítják az ágazatot – tájékoztatott. A feldolgozók által felhasznált alapanyagok árai is drasztikusan emelkednek az utóbbi egy-másfél évben. Drágul a búza, a kukorica, illetve minden szántóföldi vagy kertészeti kultúrában megtermelt növény. Ezzel párhuzamosan az állati eredetű alapanyagok árai is növekednek az emelkedő takarmányárak következtében.
A közúti fuvarozás költségének emelkedése pedig beépül minden igénybe vett szolgáltatás árába, így például az üzemek termelő gépsorainak karbantartásába és a kopó-fogyó alkatrészek áraiba. A gázárak további emelkedése komoly kihívást jelent a cégeknek, különösen a kkv méretben, ahol a szereplők alig rendelkeznek tartalékokkal.
Az energiaáremelés gyakorlatilag minden hőkezeléssel járó folyamatot végző gyártót érzékenyen érint, a sütőipartól a húskészítmények előállítóin át akár az üdítőital-palackozókig. Ipari mennyiségekben ugyanis nincs reális, elérhető alternatívája a földgáznak.
Nem lenne elég például napelemeket szerelni a tetőre, hogy fedezni lehessen a zavartalan termeléshez szükséges energiát. Hasonló mértékű nehézségekkel néznek szembe a nagy hűtési, illetve fagyasztási igénnyel bíró ágazatok is.
Az élelmiszergyártók számára az áremelés az első eszköz, amihez nyúlhatnak. Megpróbálhatnak költségeket csökkenteni is, de ez nem hoz gyors eredményt és nem is egyszerű. Akik megtehetik, igyekeznek felgyorsítani a takarékossági, hatékonyságjavítási projekteket, vagy akár a megújuló energiák felhasználásának növelését, de az átlag magyar élelmiszeripari kkv nincs ehhez elég stabil pénzügyi helyzetben.
Éder Tamás, a FÉSZ elnöke szerint ideje lenne megszüntetni az élelmiszerár-stopot. Vörös Attila szerint az intézkedés piaci zavarokat okoz.
Szakértők szerint tovább tart az élelmiszerek áremelkedése, amely itthon az alacsonyabb jövedelmek és a gyenge forint miatt komolyabb probléma. „Nehéz bármit is megjósolni akkor, amikor a gazdasági környezetünk ilyen nagy mértékben és gyorsan változik körülöttünk. A drágulást mindannyian nap mint nap érezzük a bevásárlásaink során. Ez egyrészt globális folyamatok eredménye, másrészt a gyenge forintárfolyam is hozzájárul ahhoz, hogy az uniós átlagnál jelentősebb nálunk az élelmiszerinfláció. Meg kell jegyezni, hogy ehhez a dráguláshoz a népegészségügyi termékadó júniusi kiterjesztése és emelése is érezhető mértékben hozzá fog járulni.
A tudatos vásárlás várhatóan még inkább előtérbe fog kerülni. A fogyasztás átrendeződése eredményezheti azt is, hogy a fogyasztók még inkább a jobb ár-értékarányú termékeket fogják keresni, de egyes termékkategóriák esetében arra is sor kerülhet, hogy más termékek felé fordulnak, csökkentik a drágább élelmiszerek arányát a fogyasztói kosarukban.”