Back to top

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Míg az olyan anyagok, mint az algák és az üledékek befolyásolhatják a tavak színét, az új tanulmány szerint a levegő hőmérséklete, a csapadék, a tó mélysége és a tengerszint feletti magasság is fontos szerepet játszik a tavak vízszínének meghatározásában.

A kék tavak, amelyek a világ tavaink kevesebb, mint egyharmadát teszik ki, általában mélyebbek, és hűvös, csapadékban gazdag, téli jégtakaróval borított régiókban találhatók.

A zöldesbarna tavak, amelyek az összes tó 69%-át teszik ki, elterjedtebbek, és szárazabb régiókban, a kontinensek belsejében és a partok mentén találhatók - állapítja meg a tanulmány.

Fotó: pixabay.com

A kutatók 5,14 millió műholdfelvételt használtak fel a világ 85 360 taváról és víztározójáról 2013 és 2020 között, hogy meghatározzák a leggyakoribb vízszíneket.

"Soha senki nem vizsgálta még globális szinten a tavak színét" - mondta Xiao Yang, a Southern Methodist University hidrológusa, a tanulmány szerzője. "Korábbi tanulmányok talán 200 tavat vizsgáltak a világon, de az a lépték, amit mi képviselünk, sokkal, de sokkal nagyobb a tavak számát és a kis tavak lefedettségét tekintve is.”

Egy tó színe szezonálisan változhat, részben az algák növekedése miatt, ezért a szerzők a tó színét hét év leforgása után határozták meg. Az eredmények egy interaktív térképen keresztül vizsgálhatók, amelyet a szerzők fejlesztettek ki.

Emellett az új tanulmány azt is vizsgálta, hogy a különböző mértékű felmelegedés hogyan befolyásolhatja a víz színét, ha az éghajlatváltozás folytatódik. A tanulmány szerint az éghajlatváltozás csökkentheti a kék színű tavak arányát, amelyek közül sok a Sziklás-hegységben, Kanada északkeleti részén, Észak-Európában és Új-Zélandon található.

"A melegebb víz, amely több algavirágzást eredményez, a tavakat inkább a zöld szín felé tolja el" - mondta Catherine O'Reilly, az Illinois Állami Egyetem vízi ökológusa, az új tanulmány szerzője. "Rengeteg példa van arra, hogy az emberek valóban látták ezt megtörténni, amikor egy-egy tavat tanulmányoztak."

Az észak-amerikai Nagy-tavak például fokozott algavirágzást tapasztalnak, és egyben a leggyorsabban melegedő tavak közé tartoznak, mondta O'Reilly.

Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy a távoli sarkvidéki régiókban is vannak olyan tavak, amelyek "egyre zöldebbek" - mondta Yang.

Míg a korábbi tanulmányok összetettebb és finomabb léptékű mérőszámokat használtak a tavak ökoszisztémájának általános egészségi állapotának megértéséhez, a víz színe egyszerű, mégis életképes mérőszám a vízminőségre, amely globális léptékben műholdakról is látható, mondták a szerzők. Ez a megközelítés módot ad annak tanulmányozására, hogy a távoli tavak hogyan változnak az éghajlattal.

Emellett a víz színének változásai szabadidős és kulturális következményekkel járhatnak olyan helyeken, mint Svédország és Finnország, ahol a tavak kulturálisan elterjedtek - mondta O'Reilly.

A felmelegedés folytatódásával az észak-európai tavak valószínűleg elveszítik téli jégtakarójukat, ami hatással lehet a téli és kulturális tevékenységekre.

"Senki sem akar úszni egy zöld tóban" - mondta O'Reilly - "így esztétikai szempontból néhány olyan tó, amelyet mindig is menedékként vagy spirituális helyként tartottunk számon, eltűnhet, ahogy a színük megváltozik".

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.