Back to top

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

A sorozat első részét ide kattintva, a második részt ide kattintva tudja elolvasni.

Fontos kiemelni néhány dolgot az előző cikkekből. A méhész, ha tudja, ha nem: vállalkozó! Bevételének forrását ismernie kell! Nálam ez csak a méz, ezt az előző cikkben részletesen kifejtettem. Nem mindegy azonban, milyen mézet termelünk, mert az akác ára közel kétszer annyi, mint a vegyesé. Nem minden év egyforma, ehhez meg kell tanulnunk alkalmazkodni. Nem mindegy, mekkora állománnyal méhészkedünk.

Ez a módszer nagyon munkaigényes, én 200 családig bírtam munka mellett, most gondolkodnom kell, hogyan tovább, hogy meg tudjam tartani a főállásom, mert kezd sok lenni.

Ezek tükrében az általam használt módszert az alábbiakban mutatom be.

Márciusban, ahogy azt az októberi számban leírtam, csak gyors vizsgálatot végzek, amelynek célja az anya meglétének ellenőrzése és a puha cukorlepény behelyezése. Ebből sokszor kétszer-háromszor is rakok, a másodikat március 15-20. körül, amellyel egyidőben behelyezem az etetőt is a keretek tetejére. Úgy alakítottam ki a takarásomat (5 centis kőzetgyapot plusz hőtükörfólia, vagy az újaknál már 10 centis kőzetgyapot hőtükör nélkül, vastag nejlonzsákba téve), hogy azt ne csak egyenes felületre tudjam helyezni, mint például a habszivacs lapot, hanem a keretek tetején lévő etető formáját követve ne hagyjon jelentős légrést, így jól szigetelje a családot. Oldaltakarást már nem alkalmazok, mert úgy tapasztaltam, hogy több vele a munka, mint az eredmény. Persze ha főállású lennék, és lenne időm megcsinálni, könnyen lehet, hogy én is megtenném. De jelenleg nem ez a helyzet. A márciusi kaptárbontásnak csak az élelem behelyezése és az időközben anyátlanná vált családok azonosítása és felszámolása a célja. Régebben ezeket is próbáltam gyengébb családokkal egyesíteni, de az esetek 10-20 százalékában nem sikerült, és helyenként még a meglévő kiscsalád anyja is elveszett. Így most csak szétseprem a családot egy 15-20 fokos napon. Esetleg a helyére gyengébb családot helyezek.

Viszont normál évben nem sok család gyengül le. Így sokszor csak szétseprem az anyátlan családot, és a mellette lévő gyengébbet kicsit közelebb húzom, ezzel elérve, hogy a kisepert méhek nagy része oda kéredzkedjen be.

Valamint olyan is volt már, hogy a legyengült, de anyával rendelkező kiscsaládokat is inkább szétsepertem. Ugyanis csak akkor tudok hatékony lenni, ha a családok nagyságrendileg azonos erősségűek. Ezt vagy úgy érem el, hogy egységesítek, vagy úgy, hogy a leggyengébbeket felszámolom. Jó évben mindkettőt alkalmazom. Igazán jó évben pedig minden család magától termelővé válik a takarás, etetés és időben elvégzett karcolás/bővítés hatására.

Márciusban és április elején nagyon oda kell erre figyelni, mert rosszkor végzett bővítéssel könnyen gyengíthetjük is a családot. Ilyenkor még csak a fiasítás mellé helyezem a felkarcolt mézes kereteket. Április elejétől-közepétől már a fiasítás közé. S itt nagy figyelmet fordítok az időjárásra! Ha egy hét hideget mondanak, annak erősségétől függően nem is bővítek, vagy inkább rakok még egy puha cukorlepényt, ugyanis ekkor nem tudok etetni.

Az etetőrendszer hibája, hogy nem látja, van-e a tálcában, és akkor is etet, ha az éppen tele van. Ekkor a hideg cukorszirup a méhek fejére ömlik, amit mindenképpen el kell kerülni. Ezért tavasszal csak manuálisan tudom bekapcsolni az etetőt akkor, ha ellenőriztem, hogy a családok elhordták.

Valamint a folyadék a fejük felett kihűlhet, gyakorlatilag folyamatosan hűl. Hőkapacitásként szolgál, de folyamatosan hőveszteségként jelentkezik, ami csak bajt okozna. Nyilván ha ilyen kis mennyiségről beszélünk, mint amit én adok ilyenkor, azaz 3-4 decit kétnaponta, ez nem jelentős, de ha nem akarok mindennap zacskózni, és egyszerre beadok mondjuk 3-5 litert, annak a folyamatos melegen tartása már komolyabb hőmennyiséget igényel. Ezért használok inkább puha lepényt. Viszont azt tapasztaltam, hogy a fejük felett lévő élelemkészlet, amit a jó családok 2-3 nap alatt meg is esznek, nagyon hasznos. Fontos, hogy ne a hidegfront előtti utolsó napon zavarjuk meg a családot kaptárbontással. Mire odaér a hideg idő, sokszor már a lepény fele elfogyott. De azt a tartalékot a fürtben helyezik el folyékony mézként, így sokkal könnyebben viselik a hűvös időt. Ez a híg invertált cukros oldat ugyanis itatásnak is jó. Nem kell kimenniük vízért.

Április vége felé, mire a család bőven takarja a kétfiókos fészket (½ NB), már nem kell ennyire körültekintőnek lennünk (persze azért nem árt), ilyenkor már nyugodt szívvel teszek az erős családok fiasai közé 2-3 műlépet a második fészekfiókba. Ekkor a fészekből kiszedem a mézes kereteket, amelyeket felkarcolva a méztérbe helyezek, a harmadik, anyarács felett lévő fiókba. Ezeket, ha jókor helyezzük fel (elég népes a család, van hordás, jó az idő), gyorsan elfoglalják. Legalább a középen lévő 4-5 mézes keretet. Ezeket átdolgozzák, és a maradék téli méz is pergethetővé válik. Ez a lépés azért nagyon fontos, mert észrevettem, hogy a család rajzási hajlama sokkal erősebb, ha bőven van méz a fészekben. Ezzel a lépéssel a fészket gyakorlatilag kiürítjük, így legalább két héttel késleltetjük a rajzási láz kialakulását, ami nagyon sokat jelent. Nyilván ebben a berakott műlépek is segítségünkre vannak.

Ha a fent lévő mézet a család visszafedte vagy lehordta a fészekbe, tudhatjuk, hogy elrontottuk a bővítést.

Ekkor újra le kell nyúlni és kiszedni a lehordott mézet. Akkor szokott előfordulni, ha a család nem elég népes, hogy a műlépeket is építse, és egy fészekfiókot is elfoglaljon. Ez elő szokott fordulni repce elején. Ezért, ha nem vagyok biztos abban, hogy a család elég erős, várni szoktam a méztéri fiók felrakásával. Amely családnak szeretnék mézteret adni, de nem elég erős (nálunk általában április 21–25-én kezdődik a repce), egyszerűen felteszem rá az anyarácsot, és nem adok neki mézteret, hanem a takarás megy rá vissza. Várok 3-5 napot, minden kétfiókos családnak újra leveszem a tetejét, és ha van rajta anyarács, megnézem, hogy teljesen takarja-e a fiókot. Ha nem, visszazárom, ha igen, kap mézteret. Ezeket a lépéseket addig ismétlem, amíg minden család három fiókon nem lesz. Ilyenkor a már méztérrel rendelkező családoknál csak azt kell ellenőrizni, hogy szükséges-e a negyedik fiók.

Illusztráció
Illusztráció
Repcepergetés előtt egy-két nappal minden család fészkét újra átnézem. Ismét kapnak 4-5 műlépet, ekkor már minden családnak elég erősnek kell lennie ehhez. Amelyik bölcsőzik, az 7-10 műlépet kap a két alsó fészekfiókba, hadd dolgozzanak. Ha mégis van olyan, ahol nincs még fenn a méztér, akkor is kell műlépet kapnia, hiszen ezeket nem visszük akácra, és ha 2-3 hétig esetleg nem tudunk ránézni, biztosan meg fog rajzani. Mivel ezek a családok idén jelentős hasznot már nem hajtanak, legfeljebb anyacsere fog történni, vagy ezzel együtt szaporítás (amikor cserélem az anyját, kettéveszem, és egy-egy anyát kapnak). Ezért velük a lehető legkevesebbet szeretnék foglalkozni. Akác alatt, amikor a legtöbb munkám van a termelő állománnyal, úgy sincs időm rá.

E munkák végzése során létrehozok egy „bankot”, ahová a túl erős családoktól fedett fiast teszek lerázva. Ez egy egyszerű fiók. Vagy a nagyon elmézesedett családoktól a felesleges mézet rakom ide. Ha aztán gyenge családhoz érek, ebből pótolom a hiányt.

Ügyelni kell arra, hogy a fedett fias még a 20-25 fokban se töltsön lehetőleg egy-két óránál többet takaró méhek nélkül. Ha mégis sok jó család jön a sorban, akkor ezt a bankot valahová felteszem anyarács fölé harmadik vagy negyedik fióknak. Így elérem, hogy ne fázzon meg a fias, és anyát se kelljen keresnem. Ez a lépéssorozat gyakori a technológiámban. Nem keresek anyát soha, lerázom a méheket, leseprem a maradékot és anyarács fölé helyezem. Rengeteg időt takarít meg. Akácon is igyekszem megelőzni a rajzást további műlépek berakásával, de még így is viszonylag sokszor előfordul, hogy bölcsőzni kell. Egy jó tanács: ha már „kopogós” bölcsőt láttok (azt jelenti, hogy egy-két napon belül kikelne, és azért kopog a teteje, mert a méhek már lerágták róla a viaszréteget, hogy segítsék az anya kikelését), azt az anyát keressétek meg és szaporítsatok vele egy kiscsaládot. Ugyanis hiába adunk neki 10 műlépet vagy bármennyit, olykor hozzá sem nyúlnak, hiába nyomjuk el akár az összes bölcsőt még épp időben, ilyenkor sokszor leölik az anyát. Nem tudom megmagyarázni, miért, de ezt tapasztalom. Viszont ha megszaporítjuk az öreg anyával és hagyunk egy kelő bölcsőt, akkor gyakorlatilag szaporítottunk és új anyás családot kapunk. Így járunk a legjobban. (Folytatjuk)

Szarka Tamás, méhészmérnök

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Idén is várja az érdeklődőket a mézeskalács-kiállítás Vácrátóton

Idén is látogatható Vácrátóton az ország egyik legrégebbi mézeskalács kiállítása, amelyet a plébánián lehet megtekinteni - tájékoztatta Spiegelhalter László polgármester az MTI-t.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A hétvégén rendezik meg a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált

December 9-10-én rendezik meg a XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, amelyen a hagyományoknak megfelelően idén is kiosztják az Év kiváló magyar méze verseny elismeréseit - közölték a szervezők az MTI-vel.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.