Ma 460 hektáron gazdálkodik, de korábban volt az 800 hektár is. Hitvallása, hogy az aszály ellen takarónövényekkel érdemes küzdeni. Sőt, a növények betakarítása után maradványaikat felszecskázza és szétteríti a felszínen. Ennek köszönhetően még az idei aszályban is minimum elfogadható volt a termőterülete vízgazdálkodása. Nem szereti a szépen szántott, szépen tárcsázott felszínt. Neki az szakmailag hibás, sőt káros: a talaj vízhiányáért ezeket a műveleteket okolja.
Leben und leben lassen! Magyarul is legalább ilyen jól hangzik: élni és élni hagyni! Ezt saját magára és azokra a vadállatokra, madarakra és rovarokra is vonatkoztatja a gazda, amelyeknek ő teremtett élőhelyet, mert belátta, hogy ezzel előnyökre tesz szert. Az általa kialakított fészkelőhelyeken megtelepedő madarak összeszedik a káros rovarokat, a többi rovar pedig beporzással segíti a termelést. Ez számokban is kimutatható.
Száz hektáron átlagosan 30 nyúl él nála, ami a 7 évvel korábbi állomány négyszerese, őzből pedig 20–25 jut 100 hektárra. Van vaddisznó is, de azt, mint nemkívánatos dúvadat, vadásszák. Élnek ezen a részen szarvasok is, azokat elriasztani igyekeznek a termőterületről.
Hajas Péter Pál sokrétű gazdálkodást folytat. Van 40 hektár gyümölcsültetvénye (alma, ringló szilva), 10 hektár kaszálója, amellett zöld ugar és szálas pillangóssal felülvetett növényzete. Úgy fogott bele a gazdálkodásba, hogy a nagy táblákat dűlőkké alakította. Nyolc évvel ezelőtt kezdte a munkát, és ma már 6–8 méter magas növényzet díszlik ott, ahol ő gazdálkodik. A felszabdalt területen négyféle növényt termeszt: kalászosokat, tavaszi fehérjenövényeket, napraforgót és egyebeket.
Napraforgója nincs minden évben, mert ügyel rá, hogy kizárólag takarmánynövény után vesse. Mint kapás növényt, a lankás-dombos nógrádi tájon ezt is veszélyezteti az erózió. Minden erejével arra koncentrál, hogy megelőzze az eróziót. A különböző zöld ugarok és a szálas pillangós felülvetések ezt szolgálják.
Ilyen körülmények között Nógrád megye déli részén búzából 6 tonnás átlagra képes – még ebben az évben is. A szélsőértékek 4 és 8 tonna voltak.
Nála nem szárad ki a talaj, esélyt sem ad rá. Talajtakarással műveli a talajt: a leszecskázott szalmából és egyéb maradványokból mulcsot képez, ott hagyja, hogy befedje a talaj felszínét. Ennek a hatását ahhoz hasonlítja, mint amikor a háziasszonyok kendőt terítenek a gyúrás után pihenni hagyott tésztára, hogy ne száradjon ki.
Az erózió ellen, és hogy nyáron se álljon fedetlenül a terület, nyáron és nyár végén zöld takarónövényeket vet, de mindenféle talajművelés nélkül, direktvetésben. Erre kiváló eszköz a finn gyártmányú Multiva Forte Fx 300 direktvető gép.
A takarónövényzet nagy előnye, hogy változatos gyökérrendszerével javítja a talaj szerkezetét: nem tömörödik, nem levegőtlenedik a föld. Ezt penetrométerrel lehet vizsgálni, ami mindig ott van Hajas Péter Pál kocsijában. Bármerre jártunk, rögtön előkapta és mért vele. Arra volt kíváncsi, hogy nem túl nagy erővel – amíg a műszer mutatója a zöld zónában marad – milyen mélyre tudja lenyomni a penetrométer hegyét.
Az általa alkalmazott gazdálkodási rendszerben gond nélkül be lehet nyomni 60–80 centiméter mélyre. A feketére elművelt, szántott és tárcsázott, bevetett szomszédos területen legfeljebb 25–30 centiméter mélyre lehet lenyomni a műszer hegyét.
Levágja és szétszórja őket – amellett, hogy hektáronként 4–6–8 tonna gyökérzet is ott marad, lazítva a talajt. Szakszerű kifejezéssel ezt biomeliorációnak nevezik. Meglepő, hogy milyen hatásos.
A takarónövények előnyös hatásai közé tartozik például, hogy a pillangósok (a borsó, a bíborhere, a perzsahere és az alexandriai here) sok nitrogént megköt, azonkívül a talajban maradó szerves anyag, a gyökér lebomlása segíti a tápanyag-feltáródást, ezáltal a tápanyag-szolgáltatást. Ugyancsak nitrogéngyűjtőnek számít a tavaszi bükköny és a szegletes lednek.
Változatos vetőmagnormát alkalmaz. Van, amelyikből csak 7–8 ezer forint értékben, másból 30 ezer forint értékben kell 1 hektárra. A drágább általában hasznosabb, mert változatosabb a fajösszetétel, és mert nagyobb a bojtos gyökérzete. Észrevehető, hogy a mulcs alatt gilisztát kereső vaddisznók találnak is. Érdekes, hogy minden ásónyomban más-más gilisztafaj van, vagyis többféle él belőlük a területen.
Inkább tavaszi vetést alkalmaz, amit ősszel vág le, vagy ha az mégsem szükséges, akkor az úgynevezett nem kifagyó növényeket glifozátos kezeléssel pusztítja el. Amióta ténylegesen gazdálkodik, a talaja humusztartalmának a változását is méri. Az elmúlt nyolc év alatt 0,5–0,7 százalékkal nőtt a humusztartalom. Közben a mulcs alatt a talaj nedvességmegtartó képessége egészen fantasztikussá vált, amit a mellékelt fotó jól illusztrál.
A mezővédő erdősáv telepítése kapcsán olyasmikre hívta fel a figyelmet, amikről eddig nem tudtam. Ahány méter magasak ezek a sövények, annyiszor 20 méterre fejtenek ki mikroklimatikus hatást oldalirányban. Galagonyát, vadrózsát, fagyalt, mogyorót, mirabolán szilvát és cseresznyét ültetett. Mára kitűnő élőhellyé vált az erdősáv madarak és rovarok számára.
A Hajas Péter Pál által gyakorolt gazdálkodási forma növényvédelmi indíttatású. Az volt a célja, hogy a madaraknak, rovaroknak, vadnak búvó- és táplálkozóhelyet alakítson ki. Nem itthon leste el a mikéntjét: előbb Nagy-Britanniában látta, azután az USA-ban tanulmányozta.
A hagyományos gazdálkodás során 20–25 liter gázolajjal lazítanak kultivátorozásnál, mélységtől függően 18–20 liter gázolajjal szántanak, vagy tárcsás elművelésnél 7-8 liter gázolajjal számolnak, és ott van még a szerves trágya kijuttatása, a magágykészítés és a vetés. Tehát hektáronként 50 liter üzemanyagot igényel összességében.
A zöld takarónövényes, direktvetéses megoldás hektáronkénti gázolajigénye 12 liter, és közben kevesebb a gépi üzemóra, az eszközkopás, és sok más dolog.
Mit tart a gazdálkodási forma, a talajművelési mód előnyeinek? Először is tisztázni kell, hogy mindenféle talajbolygatás vízvesztést okoz. A túlművelt talaj felszíne, főleg ha kötött, eliszapolódik, amivel elzárja a levegőt a termőtalajtól. A menetszám csökkentésével, a minimális műveléssel azt tapasztalta a forgatásos talajművelés 7 éve alatt, hogy a termelés költsége számottevően mérséklődött.
Állítja, hogy minden 2022-es gondunkat-bajunkat az aszályra fogni elég nagy hiba, mert az év első felében 120 milliméter csapadék sem hullott nála, ennek ellenére a búzája termésátlaga megközelítette a 6 tonnát.
Nem ő, hanem a számok beszélnek, és igazolták gazdálkodási filozófiája helyességét.
